Szinte kötelező elvárás, hogy évről évre nagyobb, drágább, szuperebb ajándékot vegyünk. Nagy teher ez, hiszen mindig újat, mindig meglepőt kitalálni nem egyszerű. Az emberek szinte versengenek egymással, igyekeznek túllicitálni másokat. Ha meg nem veszünk semmit, akkor különcök vagyunk, és az senki sem szeret lenni. De milyen is ma az ajándékozás?
Marketingünnep
A reklámoknak, marketingfogásoknak köszönhetően a karácsonyt mára a szeretet ünnepének nevezik. Mindenhol ünneplik, nemcsak a keresztények. Jézus születésének napjából világméretű ünnep lett, a szeretet, a családi kör napja. Ennek apropóján megajándékozzuk szeretteinket, a marketingesek pedig mindent bevetnek, hogy az ő árujukat válasszuk. Ilyenkor sokkal több újdonságot dobnak piacra, és különféle árengedményekkel igyekeznek elcsábítani bennünket. Trükkjeikről jó pár írás megjelent már. Karácsonyi zenével próbálnak kellemes hangulatot kelteni, hatalmas transzparensekkel kínálják árujukat. Évről évre előbb kerülnek a polcokra a karácsonyi termékek. Ezt a logikát a budapesti karácsonyi vásár is követi: idén már november 9-én megnyílt, ami igencsak messze van még az adventtől. De nem kell haragudni a marketingesekre, hiszen csak a munkájukat végzik. Akinek nem tetszik mindez, annak nem kötelező részt venni benne. „Nem szeretem, hogy néhol már szeptember végén, amikor még huszonöt fok van, karácsonyi díszek között kell sétálnom az üzletekben – meséli olvasónk, Lőrinc Judit. – Igyekszem ezeket a helyeket elkerülni, hogy megmaradjon a karácsonyérzetem szentestéig. Ugyanakkor tudom, hogy a marketingesek sincsenek egyszerű helyzetben: a férjem is ezzel foglalkozik, tudom, milyen nyomás alatt kell dolgozniuk. Számos kritériumnak kell megfelelniük, nagy a verseny is, ugyanis a vásárlók hatalmas kínálatból válogathatnak. Ha nem lenne kereslet, akkor kínálat sem.
Hiszen ha senki sem venne az adventi időszak előtt karácsonyi holmit, akkor nem is kerülne piacra, legfeljebb egy-két helyen.”
A fekete péntek
A karácsony előtti vásárlási őrületnek elengedhetetlen része a fekete péntek, vagy ismertebb nevén Black Friday. Ez a nap is mást jelent ma a köztudatban, mit valamikor régen. A gyökere egészen 1896-ig vezethető vissza, ekkor még a pénzügyi válság kapcsán használták. Mára teljesen megváltozott a jelentése. Az advent előtti pénteket nevezik fekete pénteknek, hivatalosan ez a karácsonyi bevásárlási idény kezdete. Persze tudjuk, hogy sokkal hamarabb kezdődik, de hát valamivel mégiscsak meg kell nyitni a vásárlós időszakot. Az üzletláncok Amerikában ezt azzal ünneplik, hogy hatalmas leárazásokkal csábítják a vevőket, és azok őrült módjára mennek is, sorakoznak, tolonganak, hogy 70-90%-kal olcsóbban tudjanak vásárolni. Azt persze mindenki elfelejti, hogy ilyenkor általában selejtes termékeket kap, panaszt meg nem tehet, hiszen ez a lehetőség a kedvezményes árura nem vonatkozik. A fekete péntek már nálunk is dívik. Aki kellően türelmes, az akár még jó üzletet is köthet. Sok webshopban is árengedmények vannak ilyenkor, de arra érdemes figyelni, hogy olyan oldalon böngésszünk, amelyet jól ismerünk. A türelem azonban itt is elengedhetetlen, hiszen a szerverek nem egyszer összeomlanak a túlzott forgalom miatt. Egyébként nemcsak elektromos cikkeket, ruhákat lehet ilyenkor vásárolni, a repülőjegyeket is kiárusítják, így fillérekért utazhatunk egy-egy országba.
A jó ajándék nyomában
De milyen is a jó ajándék? Leginkább olyan, amely az ajándékozottnak tetszik – véli Kovács Jázmin, aki saját üzletét vezeti. „Nagyon sokan aszerint választanak, ami nekik tetszik. Például régóta vágynak egy aranyláncra, ezért vesznek a lányuknak, aki lehet, hogy nem is szereti a drága ékszereket. Arról nem is beszélve, hogy a formája, hossza, mintája se biztos, hogy elnyeri az ajándékozott tetszését. Sokszor jönnek be hozzám tanácstalan idősek, akik bármit megvennének unokájuknak, gyereküknek, ami drága és haszontalan. Ilyenkor megpróbálok elbeszélgetni velük arról, hogy mi is lenne a legjobb a gyereküknek, unokájuknak. Itt falun, ahol mindenki mindenkit ismer, ahol az idősebbek alig mozdulnak ki, ez még fontosabb. Nekem nem az az érdekem, hogy mindenfélét rájuk sózzak, sokkal inkább fontos, hogy ha az utcán szembetalálkozom a fiatalabbakkal, ne vágják a fejemhez, hogy mit adtam el az anyjuknak-apjuknak. Arról nem is beszélve, hogy nekem se tetszene, ha csalódnom kellene egy-egy megvásárolt holmiban.”
Kinek mit adjunk?
Az ajándékozás művészete nem egyszerű, több elvárásnak kell megfelelni. Meg is lepődjön az ajándékozott, és jobbat is kapjon, mint tavaly. Majdhogynem magunkat akarjuk túllicitálni. Holott az ajándékozásnak nem ez a lényege. Szívből kell történnie. Apró dolog is szerezhet akkora örömet, mint a világ összes kincse. Ha egy fásult, a készülődéstől és a bevásárló körutaktól fáradt személytől kapunk valamit, érezzük, hogy nem őszinte a mosolya. Az idő ma már nagyobb érték, mint a drága holmi. Ezért egyre többen utazást, koncert- vagy színházjegyet ajándékoznak, vagyis élményt. De egy ilyennel is nagyon mellé lehet fogni. Hiszen mindig akarnak olyanok, akik a legújabb okostelefonnak örülnének, akik hónapok óta szeretnének egy új tévét. Mindenkinek azt adjuk, amire vágyik, ne azt, amit mi szeretnénk kapni. Pedig nem is maga az ajándék a fontos, hanem hogy szívből adjuk, és szívből kapjuk. Nemcsak karácsonykor.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.