Menekült a balkáni útvonalon

Gruevszki

Nikola Gruevszki budapesti feltűnése a „sorosozás” következő, logikus állomása.

A civil társadalom szekálása megelőző lépés a Fidesz részéről, hogy ne ismétlődjön meg a macedón választás, amelyet Gruevszki megnyert, de nem tudott kormányt alakítani (például azért, mert mozgósított a civil társadalom). Most meg már börtönben kellene lennie, ehelyett menekült Budapesten.
Persze jobb ezt az egészet az „új hidegháború”, a NATO–orosz és EU–orosz szembenállás újabb epizódjaként feltüntetni.
 

A menekülés eddig ismert részleteiből arra lehet következtetni, hogy a magyar kormányt zavarba hozta a korrupciós ügyek miatt börtönbüntetésre ítélt volt macedón kormányfő Magyarországra szökése. Erre utal, hogy sem a hivatalos magyar kommunikáció, sem a kormánypropaganda gépezete nem tudott mit kezdeni Gruevszki felbukkanásával. Nem sejtették előre, hogy Gruevszki menedékjogot fog kérni Orbántól, nem volt stratégia, csak rögtönzés. Egyszerűen ki kellett segíteni azt a balkáni szövetségest, akit Budapest Soros György áldozatának tekint. Aki feltalálta a sorosozást. Majd Gruevszki hazai politikai sorsának alakulása láttán a Fidesz elindította saját Stop Soros! Programját.

Nos, a Soros Alapítvány, úgy mint az amerikai kormány, valóban erőteljesen támogatta a macedóniai civil szervezeteket, a szavazók mobilizálását a sorsdöntő 2017-os választáson. Az pedig Gruevszkiék bukásával, szociáldemokrata és albán kisebbségi kormány felállásával végződött. Mivel hasonló programok menedzselésével foglalkoztam majdnem húsz évig, bátran kijelenthetem, hogy ennyi korántsem lett volna elég a kormányváltáshoz.

A bukásához legaktívabban maga Gruevszki miniszterelnök járult hozzá számos botrányával, s mint például kiderült, lehallgatta az ország lakosságának egy százalékát (!).
 

Budapest kezdeti tagadása után gyorsan kiderült, mégis a magyar külügy segített eljutni Gruevszkinek Albániából Budapestre. Ami még nem teljesen világos, hogy hogyan jutott el (gyalog?) a volt macedón miniszterelnök a saját országából Albániába (hogy ott aztán bekopogtasson a magyar nagykövetségre). Ebből akár arra is következtethetnénk, hogy az új macedón kormány nem is bánja annyira a szökését. Mivel Gruevszki már pénzzé tette mindenét, aligha reménykedhet egy nagy visszatérésben és politikai feltámadásban. Távollétében pedig még könnyebb lesz pártjának maradékait felmorzsolni.

A magyar sajtó egy jó része szerint Gruevszki menedékjoga a Nyugat és a Kelet közötti választásról (is) szól. Ez beleillik az „új hidegháború” logikájába, miszerint minden EU/NATO konszenzus ellenzése Moszkva érdeke. Gruevszki pártja, a nacionalista-konzervatív VMRO-DPMNE valóban ellenezte Macedónia nevének megváltoztatását, pedig ez a Görögországgal kötött megállapodás az alapfeltétele annak, hogy Macedónia csatlakozhasson az EU-hoz és a NATO-hoz. Csakhogy a macedón névváltoztatási referendum elbukott, mindössze 36 százalékos volt a részvétel. Ennek ellenére a macedón kormánykoalíciónak sikerült „meggyőznie” kilenc ellenzéki képviselőt, nyilvánvalóan fenyegetéssel, illetve kenőpénzzel, és a parlamentben alkotmányos többséggel jóváhagyta az Észak-Macedónia elnevezést. Nagy kérdés, hogy megnyitja-e Macedónia előtt ez a demokratikusnak nehezen nevezhető manőver a NATO, illetve az EU ajtaját. A nyugati integráció nimbusza fakul, az identitáspolitika pedig erősödik a térségben. Jól jelzi ezt a macedón népszavazás is, amely az EU és a NATO vezetésének minden igyekezete ellenére lett sikertelen.

Egyre többen látják úgy, hogy bár a cél a Balkán EU-integrációja lenne, inkább az EU balkanizálódása zajlik. Az EU által évtizedek óta támogatott neoliberális gazdasági reformok, az EU-integráció mint a felzárkózás motorja, illetve az „átmeneti igazságszolgáltatás” egyre inkább illúziónak bizonyul a Balkánon (is). Ráadásul az EU nem a belső reformot, hanem a régi módszerek erő által való alkalmazását preferálja. Így Gruevszki befogadása akár növelheti is Orbán nimbuszát, még ha ellentétes is a hivatalos magyar külpolitikai célokkal. Ám Gruevszki példája intő is lehet a magyar kormány számára, meddig lehet elmenni az állam foglyul ejtésében.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?