A mianmari rendőrség tüzet nyitott egy rohingja menekülttáborban Arakán államban

Than Htaj, a pauktavi rendőrség illetékese közölte, hogy körülbelül 35 rendőr volt a táborban, s megtámadtak, kövekkel dobálták őket. A rendőrök felszólították a rendbontókat, hogy lépjenek hátra, majd a figyelmeztető lövést adtak le a levegőbe - közölte a dpa német hírügynökséggel Aung Kjav Htve helyi törvényhozó. A képviselő nem tért ki arra, hogy a rendőrök a tömegbe is lőttek-e.

Egy szemtanú szerint a rendőrök két gyanúsítottat kerestek a táborban, akik a tulajdonosai annak a bárkának, amelynek fedélzetén 106 rohingját vettek őrizetbe a héten Mianmarban. A rendőrök őrizetbe vették mindkettejüket. 

A buddhista többségű Mianmarban a muszlim rohingjákat sokan a szomszédos Bangladesből érkezett, bengáli illegális bevándorlókként tartják számon. Az 1982-ben elfogadott mianmari állampolgársági törvény nem ismeri el őket etnikai csoportként, és gyakorlatilag megfosztja őket az állampolgárságtól.

 A nyugat-mianmari Arakán államból a muszlim kisebbség legkevesebb 700 ezer tagja menekült el tavaly augusztus óta, miután a mianmari hadsereg tisztogató akcióba kezdett az után, hogy rohingja fegyveresek mianmari biztonsági állások ellen intéztek összehangolt támadást. A hadsereg műveletét az ENSZ és jogvédő csoportok etnikai tisztogatásnak minősítették.

Bár Mianmar és Banglades október végén megállapodott abban, hogy megkezdik a rohingják visszatelepítését, egyelőre egyikük sem hajlandó visszatérni. A világszervezet közvetítésével Mianmar és Banglades között létrejött egyezség értelmében a visszatelepülésnek teljesen önkéntesnek kell lennie. A rohingják állampolgárságot és igazságszolgáltatást követelnek, amellett, hogy eredeti lakhelyeikre akarnak visszatérni.

Abul Kalam, a rohingják visszatelepítéséért felelős bangladesi kormánybiztos a Reuters hírügynökségnek vasárnap elmondta: a muszlim kisebbség visszatelepítésének folyamata várhatóan a jövő évre csúszik.