Kisebbségi jogokat sürget az EP

Több mint kétharmados többséggel, közel 500 szavazattal hagyta jóvá a plénum a Nagyjelentést. A jelen lévő képviselők 72%-a szavazott igennel. „Ez egy nagyon határozott üzenet a parlament részéről az Európai Bizottság felé, hogy az a következő EP-választások után mielőbb dolgozza ki a kisebbségek jogait szavatoló irányelvet, amelyet a tagállamok majd átültetnek a jogrendjeikbe” – nyilatkozta lapunknak Nagy.

Az uniós jog a nemzeti kisebbség fogalmát nem ismeri, csupán kisebbségekhez tartozó személyekről, illetve ezek jogairól értekezik. A kisebbségek kérdéskörét az EU a tagállamok illetékességébe utalja. A kisebbségi jogminimum elvi jelentősége éppen abban áll, hogy e téren sürget változást. A Nagy-jelentés másik elvi horderejű hozadéka a kisebbségi jogoknak az Európai Unió általi kikényszeríthetősége lenne a tagállamokkal való viszonylatban.

Az EP által elfogadott dokumentum három nagy területre fókuszál: a kultúrára – ezen belül külön hangsúlyt kap a média –, az oktatásra és a nyelvhasználatra.

A jelenleg meglévő európai kisebbségvédelmi jogi eszközök számos esetben nem igazán hatékonyak, éppen azért, mert nem kötelező érvényűek. A kisebbségi jogok sérülésének sok esete ismert. „Az elfogadott dokumentum alapján az Európai Bizottság biztosítaná azt a felügyeleti szervet, amelynek hatásköre lenne kikényszeríteni a tagállamokkal szemben a kisebbségi jogokat. A kisebbségi jogminimum a kisebbségi jogok minimális uniós szintjének garanciáján túl egyúttal azt is jelentené, hogy egy adott tagállamban a már elért jogokat nem lesz szabad csökkenteni. Tehát ott, ahol a kisebbségek több joggal rendelkeznek más országokhoz képest, ezek a »többletjogok« is szavatosságot kapnának” – mondta el kérdésünkre Nagy.

„Jelenleg jó esély van arra, hogy a jövő évi európai parlamenti választások után Manfred Weber néppárti csúcsjelölt lesz az Európai Bizottság elnöke. Az ő részéről komoly szándék van a kisebbségek identitását erősítő európai politikai kurzus folytatására” – tájékoztatott a jelentéstevő. „A mai összetétel alapján úgy látom, hogy az uniós törvényalkotási folyamat végén az Európai Tanácsban is meglenne a támogatottsága az anyagnak. Szinte mindenki egyetért abban, hogy uniós szinten kell oldani a kisebbségi jogok kérdését. Ezzel egyrészt elkerülhetők olyan kisebbségi konfliktusok, amelyek vissza tudnak ütni az unióra is, láttuk például a katalóniai eseményeket. Másrészt érdemes belegondolni, hogy példának okáért Pellegrininek is könnyebb volna a saját szavazói előtt elfogadtatni a kisebbségi jogok kiterjesztését Szlovákiában, ha erre uniós irányelv kötelezi Szlovákiát, mint ha nem. És így a kisebbségi jogok kiharcolása sem kell, hogy örökös politikai alkudozás tárgya legyen, amiért cserébe a koalíciós partnerek mindig valamit elvárnak” – helyezte hazai vonatkozású összefüggésekbe a jogminimum hozadékait Nagy.