Mégane Coupé: távol áll az ájulás határától

<p>A kupé néhány évtizeddel ezelőtt azon autók közé tartozott, amelyről minden sofőr álmodozott. Mindenki ilyet akart. A piac azóta szó szerint túltelítődött ezekkel a modellekkel, így van miből válogatni. Új korszakot élünk, már más világ van, mint évtizedekkel ezelőtt. Én meg kíváncsi voltam, hogy a Renault lépést tud-e tartani a korral.</p>

ÚJ SZÓ-TESZT

Nem ez az első Mégane, amelyet szerkesztőségünkben tesztelhettünk. A ráncfelvarráson átesett Coupé legnagyobb újdonságai a motorházban rejlenek, hiszen ez a modell új erőforrásokkal jelent meg. A tesztelt járgányt a nagy népszerűségnek örvendő dízeles, 1,6 dCi motor hajtotta.

Ami a külsőt illeti, meggyőződésem, hogy a háromajtós kompakt modellek közt aligha találnánk szebbet. Az általam tesztelt háromajtós Mégane-t másként nem is emlegetik Franciaországban, mint Coupé. S nemcsak azért, mert kettővel kevesebb ajtaja van a családi modellnél, hanem főként azért, mert az A-oszlop mögött minden része más. A járgány valamivel laposabb, agresszívabb formája van, sportos mivolta ellenére pedig városi, hétköznapi használatra is megfelel.

A háromajtós modellek klasszikus problémájára, a hatalmas elülső ajtókra, itt sem sikerült megoldást találni, így helyenként akrobatamozdulatokra van szükség ahhoz, hogy a szűk parkolókon kiszálljak az autóból.

Azért zavaró

apróságok is akadtak

Az amúgy sportos kinézetű utastér úgy egyben nagyon jól mutat, az anyagok nemcsak ránézésre, tapintásra is kellemesek.

Ami engem zavart, az a rádió és a navigáció aránylag bonyolult kezelése. A sofőr szempontjából sokkal praktikusabb lenne, ha a rádió a légkondicionáló vezérlése felett volna, s nem fordítva, mint ebben a modellben. A klímának viszont vannak jó tulajdonságai, például automatikusan elzárja a külső levegő áramlását, ha egy bűzölgő teherautó után vagyunk kénytelenek araszolni.

Az viszont érthetetlen, miért került a tempomat gombja a kézifék mellé, ettől unpraktikusabb helyet nehezen lehetett volna találni.

Kicsit meglepett, hogy az utastérben csak egyetlen pohártartó van, s ez is túl szűk ahhoz, hogy egy 0,4 literes pohár beleférjen. Az ajtóban sem találunk erre a célra használható rekeszt, ami nagy kár.

Vezetés

Ahogy már említettem, a Mégane Coupé nem sportautó, még ha első ránézésre annak néz is ki. Technikáját a klasszikus családi Mégane-ból kapta, tehát inkább olyan nyugis járgányról van szó, amely ha kell, nagyon agilis is tud lenni – főleg ezzel a motorral.

Bár magasabb sebességnél jól fekszik az úton, s ha gyorsan szeljük a kanyarokat, biztonságérzetet ad, viszont a vezetési élmény távolról sem közelíti meg azt, amit más, sportosabb modellek kínálnak.

Az elülső üléseken elég hely van, de minél kényelmesebben helyezkedünk el, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a hátul utazók szenvedni fognak.

A hátsó tolatókamera nagyon jó beruházás lehet, főleg azoknak, akik nem bíznak parkolási képességeikben, a rutinosabb sofőröknek viszont elég a klasszikus parkolószenzor.

Motor

Nem ez az első eset, hogy a Renault-Nissan konszern fejlesztette 1,6 dCi erőforrás került a kezem ügyébe, s mint máskor, most is elégedett voltam vele.

Nagy pozitívum, hogy a hatfokozatos manuális sebességváltó rendkívül pontos – ez a francia járgányokban inkább ritkaságnak számít.

Tény, hogy egy ilyen küllemű autótól valamivel nagyobb teljesítményt várnánk, de a 130 lóerő is elégséges a laza vezetéshez. Nem mondhatni, hogy lassú, másrészt új gyorsasági rekordok felállításához természetesen alkalmatlan. A 320 Nm-es forgatónyomaték jelentős része már elvileg 1500 fordulaton megvan, a Mégane viszont igazán csak 2000 fordulat felett ébred fel.

Ami a fogyasztást illeti, le a kalappal, de tényleg. Manapság, amikor a magas üzemanyagárak miatt szinte már vérzik az ember szíve, mikor telitankolja autóját, én főleg a fogyasztási értékeket tudom pozitívan értékelni egy autóban.

A teszt során városban 5,3 literes átlagfogyasztást értem el 100 kilométeren. Városon kívül, amikor a sebesség 60–90 km/óra között mozgott, a fogyasztás 3,4 literre csökkent. Gyorsforgalmi úton, 110 km/órás sebességnél valamivel magasabb, 4,5 literes szinten tartható a fogyasztás 100 kilométeren. 120 km/órás tempóban is csak 5,1 litert kíván meg az autó, 130 km/óránál pedig a fogyasztás 5,4 literen marad – az egyhetes átlagom 5,1 liter volt, ami bámulatos eredmény.

Összegezve és kiemelve

A Renault Mégane Coupé nem nagy meglepetés. Pontosan azt kínálja, amit az emberek elvárnak tőle. Elfogadható ára, külalakja és nem utolsósorban fogyasztása teszi rendkívül szerethetővé. A sportos kivitelezés miatt aránylag korlátozott lesz a kilátás hátra, s zavaró, hogy a csomagtér nyílása is magasabb, ami körülményesebbé teszi a bepakolást.

S végül csak a margóra jegyzem meg, hogy az általunk tesztelt modell ára extrafelszerelés nélkül 19 390 euró, viszont nem egész hatszáz euróért már az erősebb, 2,0 TCe erőforrású, 132kW/180LE teljesítményű modellt is megvásárolhatjuk, s ez a többletkiadás már megfontolandó.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?