Továbbra is diszkriminálják a romákat

romák

Diszkrimináció az állás- vagy lakáskereséskor, de az éttermekben vagy a buszon is. A hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek elleni gyűlölettel folytatott harc 10 év után sem hoz eredményt – derül ki az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) által végzett átfogó felmérésből. 
 

A szlovákiai romáknak például több mint fele érezte saját bőrén a diszkriminációt az elmúlt öt évben. A felmérést a bécsi székhelyű FRA az EU 28 tagállamában 25 500 kisebbséghez vagy etnikumhoz tartozó válaszadó megkérdezésével végezte – immár másodszor, az első ilyen kutatást 2008-ban készítették. 
 
Pusztító következmények 
„Majdnem egy évtizeddel ezelőtt figyelmeztettünk arra, hogy az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés és gyűlölet széles körben elterjedt. Napjainkban ezek az új eredmények azt mutatják, hogy a jogszabályaink és szakpolitikáink nem védik kellően azokat az embereket, akiknek érdekeit szolgálni hivatottak – közölte az FRA igazgatója, Michael O’Flaherty. – Minden egyes hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlöleti cselekménnyel a szociális kohéziót ássuk alá és olyan egyenlőtlenségeket hozunk létre, amelyek generációkra vetnek árnyékot azzal, hogy táplálják az elidegenítést, amely végső soron pusztító következményekkel járhat.” 
 
A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 38 százalékát érte hátrányos megkülönböztetés az elmúlt öt évben Európában: ez különösen az észak-afrikaiakat (45 százalék), a romákat (41 százalék) és a Szaharától délre fekvő országokból származó afrikaiakat (39 százalék) érintette. A hátrányos megkülönböztetés a munkakereséssel összefüggésben volt a legnagyobb (29 százalék). 
 
Nem jelentik 
Szlovákiában és Magyarországon a roma kisebbséget vette górcső alá a felmérés. Míg Magyarországon a romák 32 százaléka válaszolta azt, hogy saját bőrén tapasztalta a hátrányos megkülönböztetést az élet valamely területén az elmúlt öt évben, Szlovákiában az arány jóval magasabb, 54 százalékos. A szlovákiai válaszadók csaknem harmadát pedig saját bevallása szerint az elmúlt 12 hónapban is érte valamilyen diszkrimináció – ráadásul háromnegyedüket nem csak egyszer, ám mindössze csak 18 százalékuk jelentette ezt valahol. 
 
Az, hogy a sértettek nem szólnak senkinek, ha származásuk miatt zaklatják őket, általános Európában. A számok riasztóak: az etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetések 88%-át, a gyűlölet motiválta zaklatások 90%-át és a gyűlölet motiválta erőszakos esetek 72%-át nem jelentették. „Az áldozatok sokkal nagyobb fokú megszólítására van szükség ahhoz, hogy az incidensek jelentésére bátorítsuk őket” – véli az FRA a kutatásról kiadott sajtóközleményében. 
 
Az élet minden területén 

A romák hátrányos megkülönböztetése Szlovákiában az élet rengeteg területén tapasztalható, a szlovákiai válaszadók 29 százaléka például azt mondta, bőrszíne vagy etnikai hovatartozása miatt érte őt diszkrimináció a vonatokon vagy buszokon, 30 százalékukat lakáskeresés kapcsán, 32 százalékukat pedig valamilyen vendéglátóhelyen. A legkomolyabb hátrányt azonban a munkaerőpiacon szenvedik el. 53 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy romasága miatt hátrányos megkülönböztetéssel találkozott, mikor munkát keresett magának. Ez a jelenség egész Európában jelen van, és Szlovákia a legrosszabbak közé tartozik, Portugália, Görögország és Csehország szorult mögé. Magyarországon a válaszadók harmada mondta azt, hogy diszkriminálták a munkaerőpiacon az elmúlt öt évben. 
 
Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos lapunknak azt mondta, a diszkrimináció leginkább szembeötlő formái visszaszorulóban vannak, de a hátrányos megkülönböztetés más formái, például a szegregált oktatás vagy a munkaerőpiaci diszkrimináció még mindig velünk vannak. „Ez egy nagy kihívás, és magunkat lőjük lábon, ha a romákat kiszorítjuk a munkaerőpiacról, és nem tesszük lehetővé nekik, hogy normális minőségű oktatáshoz jussanak” – magyarázta. 
 
Több felmérés 
Nem az FRA jelentése az egyetlen, mely az utóbbi időben felhívta a figyelmet az etnikai alapú hátrányos megkülönböztetésre Szlovákiában. A napokban a Polgári és Emberi Jogok Tanácsadó Irodájának és a Reprodukciós Jogok Központjának közös jelentése számolt be arról, hogy a roma telepekről származó várandós nőknek milyen bánásmódot kell elszenvedniük több kelet-szlovákiai kórházban és nőgyógyászati rendelőben. A Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) szeptemberi felmérése pedig azt tárta fel, hogy a 18–39 éves korosztály 80 százaléka nem lakna roma család, 71 százalék muszlim család, 54 százalék pedig gazdaságilag kevésbé fejlett régióból érkező menekültek mellett. 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?