Magyar fejlesztőközpont Pozsonyban

A Meliorat.io társulás a speciálpedagógia és a pszichológia területén tevékenykedő szakemberek összefogásával jött étre. Vezetőjét, Kása Ildikót személyes indíttatás vezette a központ megszervezésére, kialakítására. „Saját bőrömön anyaként is megtapasztaltam, mekkora hiány van magyarul beszélő szakemberekből. Volt, hogy heteket vártunk, hogy egy-egy szakember fogadjon” – magyarázza a központ megálmodója. 
 
Peter Krajňák (Híd) államtitkár szerint is óriási szükség van a fejlesztőközpontok működésére. „Míg az anyanyelvi magyar oktatás működtetésén intenzíven dolgozunk, addig az anyanyelvű speciális képzés, fejlesztés és tanácsadás gyerekcipőben jár. Ezen a téren is rendszerszintű megoldásokra van szükség, figyelemmel fogom kísérni a központ munkáját” – mondta Peter Krajňák. 
 

Kevés a szakember 
A központ fővédnöke Strédl Terézia, a Selye János Egyetem tanszékvezetője azonnal vállalta a központtal való együttműködést. Úgy véli, hiányos a segítőháló, a járási székhelyeken működnek ugyan pszichológiai központok, de többségükben alig, vagy egyáltalán nincs magyarul beszélő szakember.
 
Kása Ildikó elmondta, a magyar szakembereket nem volt egyszerű összegyűjteni. A Meliorat.io személyre szabott, anyanyelven folyó komplex speciális pedagógiai fejlesztést, egyéni és csoportos foglalkozásokat és terápiákat kínál. „Elsősorban a 3–18 év közötti korosztálynak szeretnénk segíteni, de a családokat, a felnőtteket és a párokat is szívesen fogadjuk. Arra is törekszünk, hogy a 0–3 éves korosztály számára is találjunk szakembert” – jegyezte meg Kása Ildikó. 
A központban lesz játszózóna, alkotóműhely és tanulószoba a felzárkóztatáshoz. 
 

Az iskolákba is mennek 
A segítő munka nem csak a központra korlátozódik. „Pozsony mellett a kerület iskoláival, óvodáival is készek vagyunk helyben együttműködni” – mondta Kása Ildikó. A társulás szakemberei egyelőre önkéntes alapon vállalták a munkát, a jövőben pályázati forrásokból, támogatásokból képzelik el a működésüket. 
 
Homokba dugott fejek 
Strédl Terézia szerint társadalmunkra még mindig jellemző, hogy homokba dugjuk a fejünket a problémák elől. „A hárítás a személyiségtípustól függ. A pedagógusoknak mindent jelezni kell a szülőknek, de nem mindegy, hogyan. Ráadásul a pedagógus évente 10 hónapon keresztül figyeli a gyermek fejlődését, ennek ellenére nagyon kevés szülő működik együtt vagy kíváncsi a pedagógus véleményére” – magyarázza a szakember. Hozzátette, nagyon sok szülő nem akarja tudatosítani, hogy gond van a gyerekével. 

Családok, párok segítése 
A gyerekek fejlesztése mellett ugyanilyen fontos a családokkal, a szülőkkel való foglalkozás, hiszen a nagyobb figyelmet, speciális bánásmódot igénylő gyermek a családon belüli kapcsolatokon is nyomot hagy.
 
Süll Tamás párterapeuta, lelkész, mentálhigiénés segítő szerint a párok jobbára akkor keresik fel a szakembert, amikor már „nagyon szorít a cipő”, amikor már robban a probléma. „A nők tovább tűrnek, általában akkor kérik a szakember segítségét, amikor már a férfi is beismeri, hogy így nem mehet tovább. Nagyon sokszor csak a nők kérnek segítséget, és komoly kérdés, hogy a férj csatlakozik-e hozzá” – mondja a párterapeuta, aki szerint jellemző, hogy párkapcsolatainkat is árucikként kezeljük: ha elromlik, újat akarunk. Sokan tartanak közvetlen környezetük reakciójától is. Süll Tamás azonban arra figyelmeztet, hogy a szakembereket köti a titoktartás.