Óraátállítás: csökkenti az áramfogyasztást, de több lesz a baleset

ÖSSZEFOGLALÓ

Pozsony. Vasárnapra virradóra az órákat hajnali 2 órakor átállítjuk 3 órára, s elkezdődik a nyári időszámítás, mely október végéig tart. Az Európai Unió rendelete értelmében március és október utolsó vasárnapja az a nap, amikor egy órával előre-, illetve visszaállítjuk az óramutatót.

Az óraátállítás ellenzői több uniós országban egy évvel ezelőtt petíciós akciót indítottak a két „időszámítás” megszüntetése érdekében. Ahhoz, hogy Brüsszel komolyan kezdjen foglalkozni a kérdéssel, legalább egymillió aláírást kell összegyűjteni. A két időszámításról szóló szlovák kormányrendelet 2016-ig hatályos, s ha addig nem módosul az EU álláspontja, minden bizonnyal a kabinet meghosszabbítja a hatályosságát. Az óraátállítás támogatói szerint ugyanis a nyári időszámítás bevezetésével jelentős mennyiségű energiát lehet megtakarítani a világításon.

Alacsonyabb fogyasztás

„Noha az erről szóló tanulmányok nem egyértelműek, a szlovákiai tapasztalat azt mutatja, a nyári időszámítás bevezetésével a napi áramfogyasztás 0,7–1,2%-kal csökken, ami 20–30 millió eurónyi éves megtakarítást jelent. Főleg az esti órákban fogyasztunk kevesebb áramot, vagyis az átállásból elsősorban a háztartások, és nem a cégek profitálnak” – tájékoztatta lapunkat Martin Filko, a Pénzpolitikai Intézet (IFP) igazgatója. Elismerte, az óraátállítás alvászavarokat okozhat, de szerinte ez elhanyagolható probléma a bizonyítható pénzspórolással szemben.

A két időszámítás ellenzői épp az ellenkezőjét állítják: szerintük a világításon megtakarított energia mennyisége elhanyagolható az átállás okozta egészségi problémákkal szemben, ráadásul manapság már egyre több háztartásban használnak nyáron légkondicionálót, mely a több napos óra miatt több energiát emészt fel.

Több a baleset

A biztosítók statisztikai kimutatását figyelembe véve megdőlni látszik az az érv is, hogy a nyári időszámításnak, pontosabban a jobb látási viszonyoknak köszönhetően csökken a közúti balesetek és a bűncselekmények száma. Az egyik legnagyobb szlovákiai biztosító, az Allianz felmérése szerint az óraátállítás következtében jelentkező alvászavar és idegesség több balesetet okoz. „2013-ban közvetlenül az átállás után a szokványos napokhoz képest a harmadával nőtt a közúti szerencsétlenségek száma, és tízből egy gépkocsivezető bevallotta, hogy legalább egyszer elaludt vezetés közben, a sofőrök negyede pedig el-elbóbiskolt” – olvasható a biztosító közleményében. Az átállást követő első munkanapon 2013-ban 36%-kal, 2012-pedig 28%-kal ugrott meg a balesetek száma. Jozef Hrdý, az Allianz szakértője szerint hetekig is tarthat, míg az emberi szervezet hozzászokik az új időhöz, ezért az elkövetkező egy hónapban vezetés közben mindenkit nagyobb óvatosságra int.

Megviseli a biológiai óránkat

Vasárnap „elveszítünk” egy órát, ezért a mostani átállás az októberinél kellemetlenebb változás lesz, ami főleg az idősebbeket, gyerekeket, csecsemőket viseli meg. Az ő biológiai órájuk lassabban alkalmazkodik, s náluk akár 1–2 hétig tartó kellemetlen közérzet, fejfájás, étvágytalanság, emésztési zavarok, ingerültség, figyelmetlenség jelentkezhet. Eva Smiková pszichológus nekik azt ajánlja: szervezetüket fokozatosan szoktassák hozzá az új időhöz, például 15 percenként tolják ki azt az időt, amikor aludni szoktak menni. Ezenkívül a reggeli torna és a séta is segíthet. (sza)