A gyümölcsfák és a szőlő új kártevői

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Az előadás-sorozat a Távol-Keleten őshonos s Európába közbülső utakon s közvetve (fertőzött növényekkel, hulladék fával, termőfölddel, csomagolóanyaggal stb.) bejutó kártevők bemutatására összpontosított. Ezek egy része Szlovákiát még csak fenyegeti (a környező országok valamelyikében már terjednek), mások pedig már a hazai kerteket, parkokat vagy erdőket pusztítják. Közös jellemzőjük, hogy eredeti előfordulási helyükön is nehéz ellenük a küzdelem, s főként a megelőzésre, továbbterjedésük akadályozására és a fertőzött fák likvidálására korlátozódik, európai inváziójuk s elszaporodásuk azonban jelentős gazdasági károkat okoz.

Az intézet diagnosztikai osztályának előadói négy Európába behurcolt távol-keleti kártevő témakörében nyújtottak teljes tájékoztatást, részletesen bemutatva fejlődéstanukat, kártevékenységüket s e károk hatását, jelenlegi elterjedtségüket s az ellenük való védekezés korlátolt lehetőségeit. A szóban forgó kártevők: az ázsiai cincér, más nevezéktan szerint ázsiai citruscincér (Anoplophora chinensis), a gesztenye-gubacsdarázs (Dryocosmus kuriphilus), a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és a kis almafacincér, más néven fehér cincér (Saperda candida). Hármójuk felbukkanása Szlovákiában már csak idő kérdése, a szűznemzéssel szaporodó gubacsdarázs pedig sajnos már második éve tizedeli Szlovákiában a szelídgesztenye-állományt.

A fehér pettyes-foltos ázsiai citruscincér abban különbözik a tájainkon őshonos cincérektől, hogy míg ezek főként korhadó vagy beteg fákban tenyésznek, az invazív, behurcolt faj a jó erőnlétű fákat pusztítja, válogatás nélkül: gyümölcsösökben, parkokban, erdőkben. A hátán két fehér keresztsávot viselő almafacincér amerikai közvetítéssel került Európába, ahol úgyszintén egészséges fákat támad meg, a veszélyeztetett növények: alma (a vadalma is), körte, szilva, cseresznye, birsalma, berkenye, galagonya. Végül a foltosszárnyú muslica – pillanatnyilag ez az ázsiai kártevő került hozzánk a legközelebb (2012 őszén Magyarországon az M7-es autópálya egyik pihenőjében fogták be első példányait) – a termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsűeket támadja meg (szamóca, málna, szeder, bodza, ribiszke, köszméte), továbbá a csonthéjasokat (cseresznye, őszibarack, kajszi, szilva), valamint a szőlőt és a kivit, de előfordult már almán és körtén is. Jellemzője, hogy nem az érett vagy rothadó gyümölcsöt károsítja, hanem az egészséges, érésben levőt. Terjedése megállíthatatlannak tűnik.

A növény-egészségügyi szakemberek arra hívják fel a termelők figyelmét, hogy az említett nagyon agresszív és veszélyes kártevők észlelését haladéktalanul jelentsék az ÚKSÚP pozsonyi, zólyomi vagy kassai kirendeltségén. Mi célszerűbbnek látjuk közzétenni a dél-szlovákiai regionális kirendeltségek növényvédelmi szaktanácsadóinak listáját: itt ki-ki a lakhelye szerinti illetékessel azonnal fel tudja venni a kapcsolatot. Többükkel magyarul is lehet beszélni.

A szaktanácsadóhoz természetesen más fertőzésgyanúval vagy növénybetegséggel és -kártevővel is fordulhatunk, itt is a személyes kapcsolat ajánlott (vigyük a gyanús növényi részt, a kártevőt vagy a kártétel fényképét). Ha postázzuk a fertőzött növényi részt, csomagoljuk nejlonba, s adjuk föl első osztályú küldeményként. Az ÚKSÚP hivatásos növényvédelmi szaktanácsadója (szlovákul: fytoinšpektor) személyesen vagy telefonon minden egyéb, a növényvédelemmel kapcsolatos kérdésünkre is választ ad. (g)