Nem mindig a szív a hibás a mellkasi fájdalomért

Ám ezeknek a panaszoknak más oka is lehet, például a légmell, a tüdőgyulladás, a tüdőembólia, az izom- és csontfájdalmak, a szorongás vagy a depresszió is. 

Dr. Miloš Bubán gasztroenterológussal a mellkasi fájdalmak és az emésztési zavarok kapcsolatáról beszélgettünk. 

Gondolni kell arra is, hogy a mellkasi fájdalmat a beteg emésztőrendszer váltja ki. Elsősorban a nyelőcső, a gyomor, az epevezeték és a hasnyálmirigy betegségeire kell gyanakodni. Valljuk be, hogy épp ezek a szervek lehetnek a közelgő ünnepek kárvallottjai. Jó, ha tudjuk, hogy ezek fájdalma olyan helyekre is kisugározhat, amikről azt gondoljuk, hogy a szív okozza. Az alapos kivizsgálás, az anamnézis végül is elvezet, vagy legalábbis el kellene vezetnie oda, hogy megszülessen a helyes diagnózis. Az, hogy ez mikor következik be, az egyes kivizsgálásoktól és a kezelőorvos tapasztalataitól függ, miután a kardiológus kizárta a szívbetegséget.
 
A nyelőcső feladata, hogy a táplálékot a gyomorba továbbítsa, továbbá az, hogy megakadályozza a gyomortartalom visszafolyását a nyelőcsőbe... 
Nem csak ez a feladata. Szükség esetén a hányást is lehetővé kell tennie. A nyelőcső és a gyomor találkozása egyfajta csapként működik, aminek több szerepe is van. 

Mi utalhat arra, hogy a nyelőcsővel van a baj? 
A nehezített nyelésen kívül a fő tünet a gyomorégés, a böfögés, az öklendezés és főleg a mellkasi fájdalom, aminek feltétlenül ki kell deríteni az okát, és meg kell szüntetni a fájdalmat. 

Melyek a nyelőcső leggyakoribb betegségei? 
Gyakori az achalasia, vagyis elernyedési képtelenség, ami a nyelőcsőhöz kapcsolódó izmokat és idegeket egyaránt érintheti, ám azt, hogy miért alakul ki, nem sikerült még megállapítani. A betegség első szakaszában az érintett terület krónikus gyulladása is kimutatható, később pedig az idegek sérülhetnek, károsodhatnak, sőt, teljesen el is halhatnak, amit az izmok károsodása követ. Lényege, hogy a nyelőcső alsó részén található záróizom nem képes elernyedni, és emiatt akár az egész nyelőcső kitágulhat, megnagyobbodhat és okozhat mellkasi fájdlamat. A nyelőcső spazmusát, vagyis görcsét a mellcsont mögötti fájdalom kíséri, és bizonyos neurológiai betegség esetén romlik a mozgékonysága. Gyakori a nyelőcső sérve, de gondolni kell a gyulladásra is, amit fertőzés vagy valamilyen vegyszer okozhat. Előfordulhat az is, hogy a nyelőcső nyálkahártyája sérül, ha bizonyos gyógyszereket kevés vízzel veszünk be. A leggyakoribb nyelőcsőbetegség mindenképpen a reflux, amelyben a népesség 2–5 százaléka szenved. A visszafolyt gyomortartalom irritálja a nyelőcsövet, és nyálkahártyája begyullad. Ezt hívjuk gyomorégésnek, amikor a szív irányába is kisugározhat a fájdalom. Endoszkóppal könnyen meg lehet állapítani, és sikeresen lehet kezelni, csak sajnos vissza szokott térni. Fájdalmat okozhat a nyelőcső fekélye, alsó részének sérülése és a kitüremkedések is. A teljesség kedvéért meg kell említeni a nyelőcső daganatos betegségeit, amelyek a panaszok idején gyakran olyan stádiumban vannak, amikor már nem tudunk kellőképpen segíteni, és a kezelés eredményei sem olyanok, mint amilyeneket szeretnénk. 

Hogyan lehet legkönnyebben megkülönböztetni az emésztőrendszeri betegség okozta fájdalmat a szívbetegség okozta fájdalomtól? 
Nagyon fontos az állapotfelmérés, s ha figyelmesen meghallgatjuk és alaposan kikérdezzük a beteget. Ezt megfelelő vizsgálatokkal egészítjük ki, s ez vezet el a helyes diagnózishoz. Nemcsak vér- és vizelet-, hanem műszeres kivizsgálást is végzünk, például endoszkópos kivizsgálást, röntgenfelvételt, CT-kivizsgálást, mágneses rezonanciát, endoszonográfiás és más kivizsgálásokat. Mindez az jelenti, hogy a mellkasi fájdalom okát egyáltalán nem egyszerű feltárni, és sok minden más is okozhatja, nemcsak a szív, amire a leggyakrabban gondolunk. (kovács)