Az internetes vásárlás buktatói

SUSLA BÉLA

Az internetes boltok jelentős része kínosan ügyel minden részletre, legfőképpen a korrektségre. Könnyen belefuthatunk azonban egy olyan ajánlatba is, amely mögött csalók állnak. Milyen veszélyek rejlenek az internetes vásárlás mögött? „Fontos, hogy a fogyasztók figyelmesen elolvassák a vásárlással kapcsolatos kereskedelmi feltételeket, részletesen megismerkedjenek a kínált áruval, de talán még lényegesebb, hogy tudatosítsák, kitől is vásárolnak” – tanácsolja lapunk olvasóinak Danuša Krkošová, a Szlovák Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (SOI) szóvivője. A termékeiket az interneten keresztül forgalmazóknak igazodniuk kell az elektronikus kereskedelemről szóló, 22/2004 Tt. sz. törvényhez, s annak értelmében eljárni a vásárlókkal szemben. E téren a fogyasztóvédelemnek hatványozott figyelmet szentel a vonatkozó jogszabály, konkrétan a 108/2000 Tt. sz. törvény. Krkošová arra is figyelmeztet, hogy aki interneten keresztül vásárol, legjobb, ha elolvassa azoknak a vevőnek a véleményét, akik már szintén vettek árut az adott gyártótól, illetve forgalmazótól.

„Ha gyanúsnak tűnik a kínált termék alacsony ára, akkor ne ragaszkodjunk annak megvételéhez” – figyelmeztetett a SOI szóvivője. Mielőtt az internetes vásárlást választanánk, a szerződéskötést megelőzően ügyelni kell arra, hogy az eladó feltüntesse állandó lakhelyét, vállalkozásának pontos megnevezését, továbbá az általa kínált termékek árát, az áruért történő fizetés feltételeit, a szerződéskötés határidejét, de azt is, hogy a vásárló milyen feltételek mellett vonhatja vissza a megrendelést, milyen módon léphet vissza a szerződéstől.

Az egyik leggyakrabban előforduló vásárlói panasz, hogy az elektronikus eladásnál sok esetben hiányzik az eladó pontos lakhelyének feltüntetése és cégének megnevezése, sőt, az eladó és a vásárló közti elszámolás feltételei is gyakran hézagosak. A vásárlóknak tudatosítaniuk kell, mely esetekben léphetnek vissza a szerződéstől, s abban az esetben, ha nem megfelelő minőségű terméket vásároltak, hol és hogyan reklamálhatják azt. Ha a vevő meggondolja magát, és a megvásárolt árut visszaszolgáltatja az eladónak, a korábban kifizetett összeget meg kell kapnia az eladótól. Ha csomagküldeményben veszi át az árut, mindennemű indoklás nélkül visszaszolgáltathatja azt az eladónak, azzal, hogy a szerződéskötéstől hét munkanapon belül léphet vissza. Ha az eladó és a vásárló között szerződésbontásra kerül sor, és a vevő már fizetett az áruért, az eladó a pénzt legkésőbb 15 napon belül köteles visszaszolgáltatni a fogyasztónak. „Ezzel kapcsolatban nagyon sok panasz érkezik a vásárlók részéről a felügyelőséghez. Tudni kell azt is, hogy az új termékekre 24 hónapos a szavatossági idő, míg a használtakra megegyezéses alapon határozzák meg, de nem lehet rövidebb 12 hónapnál. Tehát ha valaki használt terméket vesz, annak is joga van reklamálnia, s ezt valóban kevés vásárló tudja” – állítja Krkošová.

A fogyasztóvédelmi felügyelőség rendszeresen ellenőrzi az elektronikus eladást. Tavalyelőtt 545 bejelentést kellett felülvizsgálniuk, ebből a mennyiségből 91 esetben találtak hiányosságot a SOI munkatársai. Az elmúlt évben valamelyest csökkent a panaszok száma, 401-re, viszont 86 esetben jogosak voltak a fogyasztói felvetések. A kereskedők sokszor teljesen más árut szállítanak a vásárlónak, mint amit megrendelt. Az árakat gyakran áfa nélkül tüntetik fel kínálatukban, és a vevők arra is sokszor panaszkodnak, hogy nem ismertették velük a reklamáció lehetőségét.