Ficóék nem sértettek uniós jogot

MÓZES SZABOLCS

2009-ben mélyponton voltak a szlovák–magyar kapcsolatok, elmérgesedett a viszony a Fico-kormány és a magyar kisebbség között, diplomáciai állóháború dúlt a magyar és a szlovák kormányzat között. Abban az évben tervezték leleplezni államalapító királyunk, Szent István lovas szobrát Komáromban, amire a szoborállító szervezetek és az önkormányzat Sólyom László akkori magyar államfőt hívta meg díszvendégnek.

Sólyom elfogadta a meghívást, ám nem jöhetett el. Ficóék azzal az ürüggyel, hogy az átadás tervezett időpontjában, augusztus 21-én van Csehszlovákia 1968-as megszállásának – melyben a Magyar Néphadsereg is részt vett – évfordulója, a látogatás elhalasztását kérték. A kormány emellett nehezményezte, hogy Sólyom nem szólt időben és a megfelelő módon az érkezéséről.

A magyar fél ezt elutasította, mondván, már hetekkel korábban bejelentették a szlovák külügynek az érkezést. A szlovák fél végül a látogatás napján megtiltotta Sólyomnak, hogy belépjen az ország területére, ő pedig ezután visszafordult – a szó szoros értelmében – a határról.

Egy államfő több mint egy átlagpolgár

Magyarország szerint ezzel Szlovákia megsértette az Európai Unió egyik alapelvét, a személyek szabad mozgásáról szóló alapjogot. Szlovákia azzal védekezett, hogy a magyar államfő nem egy egyszerű uniós polgár. Az EU bírósága tegnapi ítéletében Pozsonynak adott igazat. Ezzel közel hároméves pereskedés végére kerül pont.

Magyarország először az Európai Bizottság előtt kezdeményezett eljárást Szlovákia ellen, ám a bizottság úgy látta, az uniós jog nem alkalmazható valamely tagállam államfőjének más tagállamban tett látogatásaira. Ezután Magyarország úgy döntött, a bíróság előtt saját maga indít kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet Szlovákia ellen. Az Európai Bizottság ezután – mivel egyetértett Pozsony indoklásával – úgy döntött, Szlovákia támogatása érdekében beavatkozik az eljárásba.

A bíróság tegnap hozott ítélete értelmében az államfők esetében a nemzetközi jog alapján kell eljárni. „E sajátosság az ilyen jogállással rendelkező személyt az összes többi uniós polgártól megkülönbözteti” – áll az ítéletben, tehát rájuk nem ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a többi polgárra. Így ha egy uniós polgár államfői posztot tölt be, a nemzetközi jog korlátozhatja a személy részére biztosított szabad mozgáshoz való jogát.

Óvatos reakciók

A döntés tegnapi reakcióiból érezni lehetett, hogy egy régi kellemetlen ügy „utózöngéjéről” van szó, amit senki sem szeretne már felfújni. Robert Fico kormányfő csak pár mondatban reagált az ítéletre, elmondva az ilyenkor kötelező formulákat.

Hasonlóan nyilatkozott Miroslav Lajčák külügyminiszter is, hozzátéve: bízik benne, miután a történet végére pont került, a szlovák–magyar kapcsolatokban mindkét állam polgárai számára hasznos témák megvitatására fognak koncentrálni.

Lajčák lapunk kérdésére még annyit elmondott: identikus esetben most is úgy járnának el, mint 2009-ben. Akkor mind Fico, mind Lajčák ugyanazon a poszton volt, amelyen – két év kihagyás után – most is. A szlovákiai magyar politikusok sajnálkozásukat fejezték ki az ügy miatt.

A magyar fél részéről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kommentálta röviden az ítéletet. A tárca bízik benne, hogy a jövőben nem kerül sor hasonló esetekre Magyarország és Szlovákia viszonylatában. „A Bíróság ítéletében ugyan a Kormány keresetét elutasította, ugyanakkor megerősítette, hogy Szlovákia nem hivatkozhatott volna a belépés megtagadása érdekében az általa megjelölt uniós irányelvre” – áll a közleményben.

Az ügy feltehetően nem fogja beárnyékolni a két ország kapcsolatát. A két miniszterelnök találkozóin egyszer sem említette az esetet, már Orbán Viktor és Iveta Radičová találkozóin sem volt téma Sólyom László be nem engedése Szlovákiába.