Tartósan drágul az élelmiszer

SUSLA BÉLA

A fogyasztó szempontjából az a leginkább aggasztó, hogy a kereskedelmi egységek mind nagyobb árréssel dolgoznak. „Az őstermelőknek ebben az évben felettébb megnövekedtek a kiadásaik, ugyanis a katasztrofális gabonatermés miatt például a takarmánygabona ára a duplájába kerül, mint egy évvel ezelőtt” – fejtette ki lapunknak Jana Glasová, a Postabank elemzője. „Amíg az idei év első hat hónapja folyamán évközi viszonylatban alig 4%-kal növekedtek az élelmiszerárak, az előttünk álló őszi és a téli hónapokban mintegy 6-8%-os árnövekedésre lehet számítani” – magyarázta az elemző.

A várható élelmiszerár-növekedésnek nem csupán a gyenge terméshozamok az okozói. „További lényeges láncszem az állam adópolitikája. Nem minden egyes bemeneti-tényező árnövekedésének kell automatikusan élelmiszerár-emelkedést kiváltani. A konkurenciáról, a fogyasztóért folytatott könyörtelen harcról beszélek. A jól működő konkurenciakörnyezetben az eladók alacsonyabb árakkal, illetve különféle akciókkal igyekszenek a maguk oldalára csalogatni a vásárlókat. E tényezőknek a gazdasági recesszió időszakában fokozottabb jelentősége van, mint az anyagiakban gazdagabb időszakban” – mondta Glasová.

„Az élelmiszerárak eddigi alakulásából eredően úgy véljük, hogy évközi viszonylatban Szlovákiában 5-10 százalékos áremelkedésre lehet számítani ez év végéig. Nem tudhatjuk, hogy mennyibe kerül majd a kőolaj az elkövetkező hónapokban a világpiacokon, mint ahogyan azt sem, hogyan alakulnak a további lényeges bemeneti tényezők árai” – mondta lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője. Nemec is nyomatékosította, hogy az üzletláncok komoly árrésekkel dolgoznak. Például júliusban a boltok a csirkehús kilójának árából 11,2%-os hasznot húztak, most pedig már 15% feletti kulccsal dolgoznak. Ezzel szemben egy évvel ezelőtt nem egészen 7%-os volt a kereskedelmi egységek haszna – fűzte hozzá Nemec. Ján Dinga, az INESS intézet elemzője ezzel szemben másképpen látja a kereskedőknek az áremelésekhez való viszonyulását. „Az élelmiszeráraknak a kereskedők részéről való önkényes emelése a piackörnyezetből eredően nem lehetséges, mert ha az lenne, akkor már korábban ehhez a lépéshez folyamodtak volna az eladók. Az áremelkedésekre azért kerül sor, mert egyre drágább a termékek előállítása” – szögezte le az INESS elemzője.

Daniel Poturnay, a Szlovákiai Élelmiszer-kamara (PKS) elnöke szerint „az áremelkedéseket egyértelműen a kereskedők okozzák, a felelősség nem a mi kezünkben van. Az üzletek polcain már emelkedtek az élelmiszerárak, de ennek fő hajtóereje nem a szállítók általi magasabb árszabás, hanem a kereskedők döntései. A kereskedők kihasználták azt a már korábban medializált tényt, hogy objektív okokból eredően szükséges lesz az alapvető élelmiszerek árainak emelése” – hangsúlyozta a PKS elnöke. Például a statisztikai hivatal és a baromfiszövetség szerint a csirkehús árát le kellett volna szorítani, ez azonban az üzletekben nem tapasztalható. A tenyésztők egy kilogramm húsért 1,80 eurót számláztak, a fogyasztó azonban átlagosan 2,40 euróért vásárolhatta meg a baromfihúst. Szeptemberben csúcsosodott ki a helyzet ezen a téren, amikor is a termelők 1,70-ért adták a kereskedőknek a terméket, akik viszont a vásárlónak 2,85 euróért árusították a csirkehús kilogrammját. Ennek ellenére Poturnay szerint az élelmiszer-termelők korrekt kapcsolatot szeretnének fenntartani az üzletláncokkal, valamennyi kereskedővel.