„Ne legyen Szlovákia szemétdomb”

Sólymos László

Sólymos László: A lex Csallóközzel el tudjuk érni, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg az atrazinszennyeződés.

Rövid időn belül növelni kellene az osztályozott hulladék arányát Szlovákiában, a környezetvédelmi minisztérium egyebek mellett a hulladéktörvény módosításával is igyekszik reagálni a növekvő elvárásokra és a gyakorlatban jelentkező problémákra. Hogy fest most a hulladékgazdálkodás Szlovákiában, hogyan népszerűsíthető a szeparálás és hogy áll a környezeti terhek felszámolása? Sólymos László környezetvédelmi minisztert kérdeztük.

 

Több kritika is érte a hulladéktörvény legutóbbi módosítását. Mi a baj a szabályozással?

Egész Európában a szennyező fizet elv alapján működik a hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás. A hulladéktörvény 2016-os elfogadás óta folyamatban van a rendszer beállítása, ezért van az, hogy szinte évente módosítjuk. Olyan rendszert kell létrehoznunk, amelyben az állampolgár a saját pénztárcáján is megérzi, hogy a szelektálás olcsóbb. Ezért kell emelni a hulladéklerakási díjat is. A szemét szelektálásának és újrahasznosításának bevezetése hosszú folyamat, mi még csak az elején járunk. Tíz évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni, most nagyon intenzív tempóval próbáljuk behozni az elmaradásunkat, amely nagy a többi uniós országhoz képest.

Melyek voltak a rendszer legnagyobb hibái?

Az államnak felelősséget kell vállalnia a működő hulladékgazdálkodásért, de eddig nem volt lehetősége arra, hogy hiba esetén beleszóljon a rendszerbe. Most a statisztikai adatok alapján meghatároztuk a gyűjtési célokat. Kiszámoltuk, hogy mennyi hulladék keletkezik az egyes területeken, és ebből hány tonnát kell szeparáltan gyűjteni ahhoz, hogy elérjük a negyvenszázalékos arányt. Jelenleg azon dolgozunk, hogy pénzügyileg fenntartható rendszert hozzunk létre, mert ha nincs miből fedezni az osztályozott hulladék begyűjtését és újrahasznosítását, akkor elcsúszik a folyamat. A belügyminisztériummal közös munkacsoportot hoztunk létre, melynek az a feladata, hogy kidolgozza a környezetvédelmi előírások hatékonyabb érvényesítéséhez szükséges törvénymódosításokat. A környezetvédelmi rendőrség felállításáról is beszélgettünk, nagyon szeretnénk minél hamarabb konkrét lépéseket tenni, de ez egy ideig eltart.

Mégis meddig?

Mivel nem minden tartozik a zöldtárca hatáskörébe, ezt nehéz pontosan megmondani. Csakis az érintett tárcákkal együttműködve tudjuk megoldani ezeket a feladatokat.

A most elfogadott módosítások egyike, hogy emelkedik majd a hulladéktárolási díj. Hogy fogadták ezt a lépést az önkormányzatok?

Természetesen senki nem örül az áremelkedésnek, a másik oldalon viszont nem engedhetjük meg, hogy Szlovákia egy nagy szemétdomb legyen. Most még túl nagy az árkülönbség a hulladéktárolás, az energetikai hasznosítás vagyis a hulladékégetés és az -osztályozás, illetve az -újrahasznosítás között. Az Európai Unió országai közül csak Portugáliában olcsóbb a szemét tárolási díja, mint nálunk. Itthon 7 euróba kerül egy tonnányi hulladék tárolása, ha valaki elégettetné, akkor ugyanezért a mennyiségért 40 eurót kell fizetni. A termelt szemét 65 százaléka a gyűjtőudvarokban végzi, ahol a szennyeződés beszivároghat a földbe. Európa intenzíven küzd a szemét elkülönített gyűjtéséért. Ausztriában például tizenegyszer drágább, 87 euró a szemét tárolási díja tonnánként, ennek is köszönhető, hogy csak 4 százaléka kerül szeméttelepre. Ezért úgy határoztuk meg a hulladéktárolási díjat, hogy szeparálásra ösztönözzük az önkormányzatokat és persze a lakosságot – aki szeparál, az kevesebb háztartási hulladékot termel, így kevesebbet fizet. A célunk, hogy a lehető legkevesebb hulladék kerüljön szeméttelepre. Ezt három intézkedéssel próbáljuk elérni: az első a hulladéklerakási díj emelése, a második az osztályozott hulladék begyűjtésének hatékonyabbá tétele, a harmadik pedig az oktatás és a nevelés.

Szlovákiában több tucat szeméttelep működik, és nálunk a legtöbb a feketehulladék-lerakat az EU-ban. A lakosság tiltakozik a hulladéktelepek bővítése ellen, de szemétégetőt sem szeretne senki az ablaka alatt. Hol tárolnánk azt a szemetet, amit nem tudunk újrahasznosítani?

Mindenhol nagy az ellenállás a szemétégetőkkel szemben. Ha valaki ilyet akar létesíteni, akkor az emberek felbolydulnak, mint a méhkas. Nyugat-Európában viszont hasonlóan szigorú környezetvédelmi előírások mellett, gyakran a nagyvárosok lakott területein belül működnek a hulladékégetők, úgy, hogy az emberek szinte semmit nem éreznek belőle. Szlovákiában is szigorúan betartjuk az EU-s normákat. A készülő környezetvédelmi stratégiában ezzel a problémával is foglalkozunk. Az unió a hulladékégetők létesítése helyett az újrahasznosítást támogatja, viszont szükség van égetőkre is. A stratégia számol azzal, hogy szükség lesz hulladékégetőkre is, hogy mennyire, arról majd egy részletes tanulmány alapján döntünk. Ezen kívül a PET-palackok és az alumíniumdobozok betétdíjassá tételén is dolgozunk.

Van már konkrét elképzelés arról, hogy ez hogyan működne?

Az EU 8 országában működik a PET-palackok visszavásárlásának rendszere. Az unió célja, hogy összegyűjtse a PET-palackok 90 százalékát. Megpróbáljuk átvenni és alkalmazni a más országokban már működő gyakorlatot. Természetesen mindenhol van helyi sajátosság, nálunk az, hogy három éve létezik a szeparált hulladékgyűjtésről és -feldolgozásról szóló törvény, ez alapján a PET-palackokat és az alumíniumdobozokat is gyűjtjük. Szlovákiában évente körülbelül 1 milliárd műanyag palack kerül a piacra, aminek jelenleg a 60 százalékát tudjuk hatékonyan begyűjteni. A kinn maradó 40 százaléknyi palack akkora mennyiség, amellyel 22 méter magasan beboríthatnánk a pozsonyi Szabadság teret.

Kapcsolódó cikkünk

Mi lenne az ideális arány?

Azokban az országokban, ahol működik a rendszer, 90–95 százalékos a visszagyűjtés hatékonysága. Ha mi is hasonló eredményeket szeretnénk elérni, akkor nincs más megoldás, mint bevezetni a betétdíjas rendszert. Hasonlóan működne, mint az üveg visszaváltása. Az emberek a műanyag palackok vásárlásával automatikusan megfizetnék a betétdíjat, és ha visszaviszik a palackot, akkor visszakapják a pénzt. Az EU-ban a gazdasági fejlettség és a vásárlóerő nagysága alapján szabják meg ezt a díjat, amely országonként 9–20 cent között mozog. Nálunk a tanulmányok alapján palackonként 10–12 cent lehetne. Előbb azonban létre kell hozni egy olyan irányító apparátust, amely gondoskodik a palackok összegyűjtéséről és a betétdíj kifizetéséről. Már a megvalósításon dolgozunk, azon, hogy minél hatékonyabb és gazdaságosabb legyen. A minisztériumban nem kérdés, hogy bevezetjük-e a rendszert. Nemrég egyeztettem az üzletláncok képviselőivel, ők pozitívan álltak hozzá.

A hulladékfeldolgozás mellett a másik fontos környezetvédelmi téma a természetes vizek védelme. A lex Csallóköz, amelyet a napokban elfogadott a parlament, a minisztérium talán egyik legfontosabb törvényjavaslata. Min segít ez a vízvédelmi törvény?

A mi feladatunk, hogy törődjünk a talajvízzel, figyeljük, hogy tiszta-e, merre áramlik. A csapvizet az egészségügyi minisztérium ellenőrzi, a mezőgazdasági minisztérium pedig a mezőgazdasági tevékenységet tudja befolyásolni, amely minderre hatással van. Ez a törvény összehangolja a minisztériumok és az alacsonyabb szintű intézmények munkáját, hogy hatékonyabban tudjuk védeni a vizet. Ennek része az összehangolt tájékoztatás is.

Javít ez a törvény a talajvíz tisztaságán?

Ez a törvény nem oldja meg a múltban keletkezett problémákat, nem szűri ki például az atrazint a talajvízből. A szennyezést az okozta, hogy kilenc éven át óriási mennyiségben használták ezt a szert egyebek mellett a Csallóközben is. A törvénnyel azonban el tudjuk érni, hogy ilyen szennyezés a jövőben ne ismétlődhessen meg.

Ön szerint az érintett lakosságot ez megnyugtatja?

Bízom benne, hogy az emberek látják azt, hogy a minisztérium igyekszik minimalizálni annak a lehetőségét, hogy a jövőben hasonló eset előforduljon. Nem állítom azt, hogy egy csettintéssel mindent megoldunk, de minden lépésünk arra irányul, hogy elejét vegyük a hasonló problémáknak. A tárca intézményei uniós támogatásból fejlesztik a megfigyelő rendszereket. Azt is tudni kell, hogy az egyre fejlettebb műszereknek köszönhetően most olyan anyagokat is ki tudunk mutatni a vízben, amit például 8 éve még nem lehetett. Folyamatosan szigorodnak az előírások, ez egy természetes folyamat, amelyre folyamatosan reagálunk.

A vereknyei hulladéklerakó kapcsán sokan bírálták a minisztériumot, mert szerintük nem tett eleget a környezeti teher felszámolásának felgyorsításáért. Hogy halad a veszélyes lerakat felszámolása?

Lezárult a kivitelező kiválasztására kiírt versenypályázat, megvan a kivitelező, folyamatban van az engedélyek kiadása. Ősszel elkezdődnek az előkészítő munkálatok a lerakatnál. A parlamentben elfogadtunk néhány ezzel összefüggő törvényt, például azt, hogy kisajátíthatók azok a parcellák, ahol nem tudunk megegyezni a tulajdonossal. Ahhoz, hogy bármit kezdhessünk, építési engedély kell, ahhoz, hogy ez hatályos legyen, rendezni kell a tulajdonviszonyt az adott telekhez. Vereknyén három tulajdonossal nem tudtunk megegyezni, mert horribilis összegeket kértek a hulladéktároló feletti, értéktelen telkekért és zsarolták az államot.

A Duna felvízcsatornáján, Vajka és Keszölcés között járó komp ügye is visszatérő probléma. Mi a helyzet most?

A miniszteri kinevezésemet követően módosítottuk a Vízgazdálkodási Építővállalattal megkötött előnytelen szerződést, amely szinte felmondhatatlan volt, felbontása esetén óriási büntetés fenyegette az államot. A kiegészítés értelmében, ha sikerül találni egy hasonló paraméterekkel bíró, de jobb feltételek mellett üzemeltethető kompot, akkor megszűnik a szerződés és nem kell kifizetni a többmilliós büntetést. A vállalatnak versenypályázattal kellett kiválasztania az új szolgáltatót, ezt a tendert a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) nyerte meg. Az SVP szintén pályázatot írt ki egy új komp vásárlására, vagy egy régi felújítására, de csak egy gyanús hollandiai cég jelentkezett, a felújításról szóló tendert ezért nem lehetett lefolytatni.

Mindenképp új megbízásra, új járműre van szükség?

Ezt az indokolja, hogy nem tudtunk előnyösebb anyagi feltételekben megegyezni az üzemeltetővel. Szerintem a jelenlegi árnál olcsóbban is meg lehet oldani, de ezt a közbeszerzési pályázat eredménye mutatja majd meg. Az SVP ugyan olcsóbban nyújtotta volna a szolgáltatást, de nem találtak olyan kompot, amely megfelel a feltételeknek.

Nem a korábban lecserélt kompot újítanák fel?

Nem, mivel az nem felelt meg a szerződésben meghatározott feltételeknek. A kompnak legalább ugyanolyan teljesítményűnek kell lennie, mint a jelenlegi járműnek. Mivel az SVP nem tudott megfelelő kompot találni, ezért tovább él a régi szerződés, de párhuzamosan a kiegészítés is érvényes. Amint a Vízgazdálkodási Építővállalat beszerzi az új kompot, a régi szerződés megszűnik. Új pályázat lesz, amelyben már három lehetőséggel számolunk: új kompot veszünk, felújítunk egyet vagy legyártunk egy teljesen újat. Megpróbálunk a vízre tenni egy új járművet. Számomra azonban nem a komp jelentené az állandó megoldást.

Hanem a felvízcsatorna alatt futó alagút megnyitása a közlekedés előtt? Ez a lehetőség évekkel ezelőtt fogalmazódott meg a választási kampányban, de azóta látszólag alig történt valami. Hol tart most a megvalósítás?

Intenzíven dolgozunk ezen a megoldáson, mert az alagút jelentősen javítana a helyzeten, megoldanánk a legnagyobb közlekedési gondokat. Elkészült a környezetvédelmi hatástanulmány, de itt is ugyanaz a helyzet, mint a vereknyei lerakatnál. A felvezető utak építéséhez szükséges területek alatti parcellák tulajdonviszonyait rendezni kell. Ha sikerül megnyitni az alagutat, akkor egy stabil, az időjárástól független, állandó és biztonságos alternatívát tudunk nyújtani.

Mennyire reális, mennyire kézzelfogható a terv?

A tervek finalizálásánál tartunk, műszakilag megoldható az alagutak megnyitása, megvannak a biztonsági engedélyek. Ha megkapjuk az építési engedélyt, akkor a kivitelező kiválasztása után elkezdődhet a munka.

Lesz rá fedezet? Nem tart attól, hogy a pozsonyi metró sorsára jut a bősi alagút?

Ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, lesz-e rá fedezet, tudni kell, hogy pontosan mennyibe kerül majd a megvalósítás. Mindenesetre szeretném úgy előkészíteni a tervet, hogy ne lehessen meghiúsítani. Bár az engedélyeztetések során néha akadályokba ütközünk, amelyek leküzdése időbe telik, de mindent megteszünk azért, hogy a terv megvalósuljon. Egy biztos, a problémát meg kell oldani az ott élő emberekért. Ha a későbbiekben is lesz akarat az alagút megnyitására, és ha továbbra is beleszólhatunk, akkor pénz is lesz rá .

Viszont az alagút sem oldja meg teljesen a problémát, a tűzoltó- és a mentőautó sem rövidítheti le az utat a felvízcsatorna alatt.

De azoknak az embereknek megoldódik a problémája, akik egyénileg, személyautóval, motorkerékpárral vagy biciklivel közlekednek. A felvízcsatorna okozta közlekedési probléma 80-90 százalékát megoldaná az alagút.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?