Nem jut minden családnak ebéd

Az ilyen háztartások körülbelül 20 százaléka anyagi okok miatt csak heti 3–4 alkalommal engedheti meg magának, hogy rendesen megebédeljen. Azok a háztartások jobban állnak, amelyekben a szülők együtt nevelik a gyermekeiket: a probléma a háztartások mindössze 8 százalékát érinti. A környező országok közül Magyarországon és Romániában küzdenek hasonló gondokkal a családok. Bulgáriában a legrosszabb a helyzet, ahol minden harmadik család kénytelen kétnaponta nélkülözni a meleg ételt. A legjobban Hollandia, Dánia, Svédország és Írország áll: 100 háztartásból mindössze egyet vagy kettőt érint a probléma.

A gazdaszövetség idén nyáron készített felméréséből az is kiderült, hogy a szlovák családok havi jövedelmük 20 százalékát költik élelemre. Ez jócskán elmarad az európai átlagtól, hiszen a fejlettebb országokban a háztartások élelmiszerre szánt kiadásai nem haladják meg a 12,6 százalékot. Gyakorlatilag egy átlagos szlovák család csaknem kétszer annyit költ ételre, mint más európai országban élő család. Ez összefüggésben áll a folyamatosan növekvő élelmiszerárakkal: tavaly 4 százalékkal fizettünk többet az élelmiszerekért, idén pedig 5,5 százalékkal nőttek az árak. A V4-es országok közül Szlovákiában a legdrágább az élelmiszer.

A magas árak ellenére a szlovák háztartások rendkívül sok élelmiszert pazarolnak el: évente átlagban 111 kilogrammot dobnak ki a családok, naponta körülbelül 300 grammot. Ez olyan, mintha egy étteremben főételt rendelnénk, és azonnal kidobnánk. Ezzel az értékkel Szlovákia még így is a legkevésbé pazarló országok közé tartozik az Európai Unión belül. A családok fogyasztási szokásai megváltoztak az utóbbi 20 évben. A szakértők szerint kevés húst és tejet fogyasztunk, viszont jóval több cukrot, sajtot és túrót, mint kellene.