Jugoszlávok a Marson

Az internet már most is tele van ezzel a kérdéssel különböző fórumokon, amire a legkézenfekvőbb és leggyakoribb válasz így hangzik: Nikola Tesla ortodox szerb családban született, apja és anyja is ortodox szerb volt (sőt, apjának pópaként kifejezetten egyház- és közösségszervező szerepe volt), tehát szerb volt. Igen ám, csakhogy Horvátország területén született, ezért a „horvátországi” jelző is kijárhat neki, illetve, ha sikerül bizonyítani hazafias elkötelezettségét, akkor végül is a horvát jelző is jogos lehet... És máris ott vagyunk, abban a zavarba ejtő helyzetben, amikor rég elhunyt emberek lelkivilágát, identitását próbáljuk megtalálni, rekonstruálni, megidézni, és ahogy kutakodunk az árulkodó jelek után, csak egyre jobban belegabalyodunk a részletekbe. Jól ismert ez magyar–szlovák relációban is, például Hudecz László besztercebányai építésznek jutott nagyon hasonló sors.
 

Nikola Tesla származása szerint tehát szerb volt. Fennmaradt viszont egy állítólagos levél, amit egy horvát politikusnak küldött élete vége felé, és ami szerint egyszerre volt büszke szerb nemzetiségére és „horvát hazájára”. Ez az egyik leggyakrabban előkerülő momentum a horvátokhoz való kötődése kapcsán. De van olyan szerb, aki megkérdőjelezi, hogy Tesla idős korában egyáltalán tisztán tudott a kusza balkáni kérdésekről gondolkodni.

Horvátország mindenesetre könnyen építhet Tesla örökségére: 2006-ban szülőhelyén emlékmúzeumot nyitottak, tavaly pedig Zágrábban nyílt multimédiás kiállítás a feltaláló-tudós tiszteletére. Ez nem feltétlenül jelenti Tesla emlékének kisajátítását, inkább a kényszerű osztozkodást: a 2006-os évet például az UNESCO, Szerbia és Horvátország közösen hirdette meg Tesla-emlékévnek. A horvátokkal való közösködés ezzel együtt a szerbeknek tudja szúrni a szemét – legalábbis az interneten elérhető forrásokból ez rekonstruálható –, mert például a második világháború alatt horvát usztasák rendeztek vérengzést Tesla szülőfalujában, az áldozatok között állítólag rokonai is voltak. De igazából az veri ki szerb oldalon a biztosítékot, amikor valaki egyszerűen horvátnak nevezi a feltalálót: a b92 rádió 2016-ban közölt keserű hangú tudósítást arról, hogy egy fiumei lap „horvát–amerikai” személyiségként üdvözölte Teslát. Az ilyen torzulások, torzítások ráadásul könnyebben terjednek az angol nyelvben, ahol nem annyira tesznek különbséget a nemzetiség és az állampolgárság között. Egy Horvátországban született ember igen könnyen, egyszerűen kapja meg a „Croat”, azaz horvát jelzőt.

Tesla egyébként, függetlenül származásától, igazi „homo monarchicus” volt, aki kihasználta az Osztrák–Magyar Monarchia adta kereteket, Grazban tanult, élt Mariborban és Prágában, de dolgozott Budapesten is (Puskás Tivadar telefonközpontjának volt a főmérnöke). Később Amerikába távozott, szakmai sikereit az USA állampolgáraként érte el, ezért akármilyen is volt a származása, akármilyen nyelvi és kulturális közegből indult, az biztos, hogy Amerikában tudott kibontakozni; ezért a szerbeknek és a horvátoknak is le kell nyelni azt a keserű pirulát, amikor valaki kijelenti: Tesla igazából amerikai feltalálónak tekinthető.