Hogyan beszéljünk a gyermeknek a szexről és minden másról? Amikor egy iskolai felvilágosító programot állítanak össze, legtöbbször pingpongozni kell az igazgatóval, hogy egyáltalán mi az, amit el lehet na meg persze el kell mondani a tanulóknak. Megfelelő ismeretek hiányában a szexualitás, a párkapcsolat, de az egészséges társas élet is bizonytalanná és félelmetessé válhat.
A Dunaszerdahelyi Pedagógiai Pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ pszichológusai, köztük Csala Alexandra Emma és Hodosy Ferenczi Mária azonban szívesen nyújtanak segítséget. Mit mondjunk, és hogyan mondjuk a gyermekünknek? A gólyák helyett szabadon, tabuk nélkül…
Manapság tíz emberből háromnak szexuális problémája van, és a szexualitásról való kommunikáció alapvetően még mindig tabunak számít. A felvilágosítás az iskola vagy a szülő dolga volna?
Cs. A. E.: Elsősorban a szülőké. Másrészt az 5. vagy 6. osztályosok számára az iskolák szervezhetnek egy pszichológus által tartott előadást. Mert nagyon fontos ezt a témát kellő szakértelemmel, a korosztálynak megfelelően boncolgatni. Mi ha ilyen előadásokkal készülünk, mérvadónak tekintjük, hogy a tanulók megértsék a család fogalmát, a családalapítás lényegét, az emberi kapcsolatok kialakulását, tartalmát, és ebbe lehet csak beleszőni a szexszel kapcsolatos kérdéseket.
H. F. M.: Nagyon fontos, hogy a nemiség része legyen a családi kommunikációnak. Óriási jelentősége van annak, hogy a gyermek kitől és hogyan, valamint milyen formában szerzi meg a vele kapcsolatos tudását. Sok szülő nem is sejti, hogy már egész kicsi korban természetes és normális a gyermek érdeklődése a testiség iránt. Bűntudat csak akkor párosul hozzá, ha a felnőttek rájuk szólnak, megjegyzéseikkel vagy viselkedésükkel megszégyenítik őket.
Van ideális kor arra vonatkozóan, hogy mikor beszéljenek róla a szülők? Vagy valamennyi életkor más módszert igényel?
Cs. A. E.: Biztosan hallottak az olvasók arról a magyar színezőről, mely nagy port kavart a világban. Apát és anyát meztelenül ábrázolták, és úgy fejtegették részletesen, képek során keresztül, hogy is lett a gyerek. El is tüntették hamar a polcokról, mivel maguk az alkotók is megtapasztalták, hogy ez egy hatévesnek –ők voltak a célcsoport – nem megfelelő még. Lényeges szempont, hogy ne csak a test szerepét, mivoltát hangsúlyozzuk!
H. F. M.: Nem az ideális életkor meghatározására fektetném a hangsúlyt, én inkább a folyamatos párbeszédben hiszek. A felvilágosítás folyamatát már kora gyermekkorban érdemes elkezdeni. Nagyon hasznos lenne, ha a szülők már kicsi kortól beszélnének a gyermekekkel az egészséges kapcsolatokról, az intimitásról, az érzelmekről…
Mikor késik el a szülő, elkésik-e egyáltalán?
Cs. A. E.: Igazából az internet sokakat megelőz, és erről nem feltétlenül a szülő tehet. Emiatt is tanácsoljuk, hogy a fokozatosság, majd a csoportosan zajló felvilágosítás a leghelyénvalóbb. Sokszor az iskolák vagy a szülők olyan későn fordulnak hozzánk, hogy ott tájékoztatásról már nemigen lehet szó.
H. F. M.: Úgy gondolom, a gyerekeknek minden, az életben előforduló természetes dolgot: a születést, a halált, a szexet, a betegségeket és így tovább… el lehet mondani. Akár egészen kicsi korban is. De nagyon fontos, hogy az ő értelmi szintjének megfelelően! Úgy, hogy megértse, de ne riassza vagy nyomassza, amit hall.
A szülő hozza fel magától a témát, vagy csak akkor válaszoljon, ha a gyermek konkrét kérdésekkel áll elé?
Cs. A. E.: Az a legjobb, ha a gyermek kérdez. Olyankor ugyanis érdeklődő, és valóban odafigyel. Fontos kérdezni is, hogy ő miként értelmezi a dolgokat. A szülők sokszor aggódnak, ha a gyermekük túl hamar van felvilágosítva, úgy érzik, árthat a fejlődésében, hogy még nincs itt az ideje. Valójában azonban a gyermek fokozatosan belenő a témába.
Milyen tapasztalataik vannak, a szülők a gólyákra hivatkoznak, a méhecskékre, vagy tabuk nélkül beszélnek gyermekükkel?
Cs. A. E.: Ez nagyon szubjektív, hogy ki mit vél helyesnek. A gólyás mese aranyos dolog, a méhecskés elbeszéléssel ritkán találkozom. Ami fontos azonban, hogy a szülők készen álljanak, és ne kezdjenek viccelődni rajta.
H. F. M.: Nyílt beszéd. A gyerekek érzik a szülők ki nem mondott érzéseit. Az, hogy milyen érzelmekkel beszélünk a szexről, szorosan fog kapcsolódni a gyermek lelkében a nemiséghez. Ha szülőként természetesen tudok beszélni róla, akkor a gyermekben is a természetesség fogalmával társul. Mi, szülők nagy hatással vagyunk arra, hogy gyermekünk később, felnőttként hogyan viszonyul a szexhez, a saját nemiségéhez.
A kamaszok gyakran látják és utánozzák a mintákat, amelyeket a média közvetít. A félrevezető információk hatása mekkora lehet?
Cs. A. E.: Viszonylag nagy. Itt ugyanis háttérbe szorul a szexualitás érzelmi és lelki töltete. A csoportos beszélgetések alkalmával ezért is fektetünk nagyobb hangsúlyt ezekre a dolgokra. A biztonságos szex fontossága is kicsit háttérbe szorul, ezért erre is ki kell térni. Fontos leszögezni, hogy mi számít szexuális zaklatásnak, és felhívni a figyelmet arra is, hogyan járhatnak el ilyen helyzetben.
H. F. M.: Rengeteg a hiányosság, de összességében a legtöbben azt nem tudják, hogy mitől lesz jó és élvezetes a szexuális együttlét, vagy hogyan lehet egyáltalán odáig eljutni a partnerükkel, hogy élvezetes szexuális kapcsolatra kerüljön sor. Ha hiányosak az ismereteik a nemi élet örömeivel és árnyoldalaival kapcsolatban, vagy ha nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a lehetséges veszélyeknek, mint pl. a nem kívánt terhesség, vagy a nemi úton terjedő betegségek, akkor bizony sok problémájuk adódhat az életben.
Horváth Bianka
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.