Évek óta fertőzött a csallóközi talajvíz

Mint kiderült, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet már 2009-ben kimutatta az atrazint a csallóközi talajvízben. A környezetvédelmi minisztérium visszautasítja a képviselők állításait.

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) 2016-ban 92 helyen mérte az atrazin mennyiségét, évente 2–4 alkalommal, a Csallóközben egyszer mértek 34 helyen. „2016-ban a Csallóközben csak Éberhardon tapasztaltunk magasabb atrazinértéket, itt 0,13 mikrogramm volt egy liter vízben, az országban még a kelet-szlovákiai Nagyidán volt magas az atrazin szintje, itt 0,1 mikrogramm volt az érték” – tájékoztatta lapunkat Ivan Garčár.

2015-ben Felsőpatonyban és Nagyszarván mértek a határértéket enyhén meghaladó mennyiséget (0,1 és 0,12 mikrogrammot). A vonatkozó rendelet szerint egy liter vízben legfeljebb 0,1 mikrogramm atrazin lehet. A szóvivőtől megtudtuk, 2009-ben a Slovnaft környékén 0,24 mikrogramm atrazin volt egy liter vízben, Csöllén két mélységben találtak szennyezőanyagot, literenként 0,68 és 0,24 mikrogrammot. Éberhardon akkor 0,14 mikrogramm, Úszoron 0,1, Szarván 0,35 mikrogramm atrazin volt egy liter vízben. A tavalyi monitoring eredményein még dolgozik az intézet.

A környezetvédelmi tárca szerint az ellenzéki képviselők nyilatkozata a tájékozatlanságukról árulkodik. Sólymos László környezetvédelmi miniszter kijelentette, a két politikus célja az, hogy a címlapra kerüljenek, és a félelemkeltést használják saját maguk népszerűsítésére. A tárca sajtóosztálya közölte, Zemanová és Gaľko egy nappal azután beszélt a csallóközi talajvizekben előforduló növényvédő szerekről, hogy nem támogatták azt a jogszabályt, amely kiterjesztette a tárca hatásköreit ezen a területen. Sólymosék azzal sem értenek egyet, hogy a minisztérium háttérintézménye nem tájékoztat a vizsgálat eredményeiről, az SHMÚ ugyanis évente közzéteszi a talajvizek minőségéről szóló jelentését. „Zemanová képviselő asszony megyei képviselő és polgármester is volt. Sajnálom, hogy nem találkozott ezekkel az információkkal” – tette hozzá Sólymos.
 

A miniszter hangsúlyozta, az érvényes jogszabály alapján a vízminőség felügyelete a vízforrást üzemeltető és az ivóvízellátásról gondoskodó szolgáltató, vagyis a vízügyi társaság feladata, amely az egyes határértékek megnövekedésekor köteles feltárni a probléma okát és megtenni az óvintézkedéseket.

Decemberben derült ki, hogy atrazin növényvédő szerrel szennyezett hat dunaszerdahelyi járásbeli község vízhálózata. Anna Zemanová és Ľubomír Gaľko, az SaS képviselője tegnap sajtótájékoztatón bírálta az állami szerveket, mert nem cselekedtek időben a szennyezés ügyében. Korábban Csallóköz-szerte több forrásban is kimutatták a 2004-ben betiltott növényvédő szert a vízben.

Érzékeny műszerek

Csallóköznádasdon, Bakán, Dercsikán, Gellében és Lúcson már szűrőberendezéssel tisztítják a vezetékes vizet, csütörtöktől Sárosfán is iható a csapvíz. Sebő László, a Nyugat-szlovákiai Vízművek dunaszerdahelyi fiókjának igazgatója korábban elmondta, a vállalat ütemterve és a községek lakosainak vízfogyasztása alapján ellenőrzik a vezetékes víz összetételét, és rámutatott, hogy az egészségügyi minisztérium októberben módosította a vízminőségre és annak ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. Egy liter ivóvízben legfeljebb 0,5 mikrogramm peszticidet engedélyeznek a normák, ennek ötöde lehet atrazin. Csallóköznádasdon 0,4, Gelle környékén 0,3 mikrogramm körüli értéket mértek, de alacsony mennyiségben Lég és Nagymagyar közelében is kimutatták a szert az ivóvízben. Krascsenits Zoltán vegyész egy lakossági fórumon kijelentette, a mért érték nyomkoncetráció, amelyet a legérzékenyebb műszerekkel sem egyszerű kimutatni, és nem okoz akut egészségi problémát. A közegészségügyi hivatal úgy tájékoztatott, hogy az Európai Bizottság 2015-ben sorolta az atrazint azon peszticidek közé, amelyeket kötelező ellenőrizni az ivóvízben.

2009-ben is volt atrazin

Nem tudni, hogyan került növényvédő szer a vízbe, az ügyben a rendőrség nyomoz. „Geológusokkal egyeztetve arra jutottam, hogy valaki szándékosan szennyezte a vizet, vagy a talajvízből került atrazin a csapvízbe” – állapította meg Zemanová. A két politikus rámutatott: a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet monitorozó rendszerének adatai szerint már 2009-ben is kimutatták az atrazin jelenlétét a csallóközi talajvízben, akkor Úszoron, később más falvakban is. Az állítást a Közegészségügyi Hivatal és a Nyugat-szlovákiai Vízművek sem erősítette meg, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) azonban igazolta. „A közegészségügyi szervek folyamatosan ellenőrzik a vezetékes ivóvíz minőségét. Úszoron nincs vezetékes víz, ezért ott nem végzünk ellenőrzést” – nyilatkozta Ján Mikaš országos tiszti főorvos. Hozzátette, 2010-ben és 2011-ben az úszori kutak vizében kimutatták az atrazint, de az érték nem haladta meg az ivóvízre vonatkozó határértékeket. „A Nyugat-szlovákiai Vízműveknek nincs vízvezetéke és vízforrása Úszoron, ezért nincs akkreditált mérési eredményünk a környékről” – reagált Tibor Miškovič, a vízművek munkatársa. A tiszti főorvos rámutatott, a közigazgatási törvény értelmében a község köteles megfelelő feltételeket teremteni a lakosok ivóvízellátásához. Ivan Garčár, a hidrometeorológiai intézet szóvivője közölte, évente egyszer, az év végén kapnak adatokat a vízminőségről a Dionýz Štúr Állami Földtani Intézet laboratóriumából, az adatok ezután bekerülnek az SHMÚ központi adatbázisába. Az eredmények az év harmadik és negyedik negyedévében megjelennek az intézet éves kiadványában és a honlapon. Az évkönyv megjelenéséről értesítik a járási hivatalok vezetőit, a megyei önkormányzatokat, az illetékes hivatalokat, Pozsony városrészeinek polgármestereit és a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökséget.

Eljárás a vízművek ellen

A vízművek november 2-án és 30-án vett mintát az ivóvízből, és december 13-án értesítették a dunaszerdahelyi regionális közegészségügyi hivatalt, amely 18-án ivóvíztilalmat rendelt el. A képviselők nehezményezik, hogy a Nyugat-szlovákiai Vízművek csak tavaly novemberben jelentette az esetet a Dunaszerdahelyi Regionális Közegészségügyi Hivatalban. „December 22-én az említett okok miatt kötelezettségszegés ügyében közigazgatási eljárást indítottunk a vízszolgáltatóval szemben” – folytatta Mikaš, aki újra leszögezte, hogy a vízminőség figyelése, a szennyezés forrásának meghatározása és a szennyezés megszüntetése nem a közegészségügyi hivatal jogköre. Zemanová azt mondta, a környezetvédelmi és az egészségügyi minisztérium is tudott a szennyezésről, mégsem tettek semmit. „Felszólítjuk az illetékes tárcákat, azonnal intézkedjenek” – fogalmazott Zemanová, és hozzátette, meg kell vizsgálni a talajvíz minőségét: a vizsgálat a környezetvédelmi minisztérium utasítására két hónap alatt lezárulhat. Az SaS várhatóan a parlament legközelebbi ülésén törvényjavaslatot terjeszt be a csallóközi vízgazdálkodási terület védelméért, amely felválthatja az 1978-ban elfogadott rendeletet.