Tőketerebesi helyzetkép szifiliszjárvány idején

Számtalan hír jelent meg a napokban arról, hogy tombol a szifilisz a városban, hogy az itteni prostituáltak terjesztik a kórt, és hogy a fertőzöttek, sőt, a betegséget terjesztők között 8–10 éves gyerekprostituáltak is vannak, akik nyugdíjas kuncsaftjaikra ragasztják a betegséget. Megpróbáltuk megtalálni a városban azokat a helyeket, ahol az éjszakai pillangók a testüket árulják. A várost járva viszont alig néhány olyan nőt láttunk, akikről feltételezhető volt, hogy prostituáltakként dolgoznak.

„A szifilisz miatt jöttek? – fogadott bennünket a pincér érkezésünk után az egyik étteremben. – Csak szólni szeretnék, hogy a cigányoktól semmit sem fognak megtudni. Annyi itt mostanság az újságíró, hogy a romák már senkivel sem akarnak szóba állni. Főleg nem a járványról beszélni.” Mi azonban tettünk egy próbát. Egy lézengő fiatal romát szólítottam meg, a helyi prostituáltak után érdeklődve. Először hevesen tiltakozott, de aztán azt mondta, a régi pékség körül próbálkozzunk, de ne most, fényes nappal, hanem majd este. A városi rendőrség parancsnoka, Miroslav Cabada érkezésünkkor épp újságírókat kísért a helyettesével, Jindřich Sosnával a romatelepen, nem sokkal később bennünket is fogadott az irodájában. Elmondta, szifiliszjárvány valóban van a városban és a környékén, kb. nyolc éve. Ennek központja az a helyi roma telep, mely az egyik, ha nem a legnagyobb az országban.

Hogy pontosan hányan laknak a város roma telepén, senki sem tudja. Olyan 3800 és 5500 fő között lehet a számuk. A higiéniás körülmények katasztrofálisak, a szabados szexuális szokások mellett óriási veszélyforrás, hogy a fertőzöttek sokszor nem is tudnak róla, hogy betegek, vagy ha tudják is, nem érdekli őket.

Gyermekprostitúció nincs

A város szóvivője, Miroslava Mistaničová arról beszélt, lehetőségeikhez mérten mindent igyekeznek megtenni, hogy elsősorban megelőzéssel – és az egyes hivatalok közötti együttműködéssel – meggátolják a járvány terjedését. A terepmunkásaik, az aktivistáik próbálják a betegséggel kapcsolatban felvilágosítani a telep lakosait, és segíteni nekik, ahogyan csak lehet. „Szerintünk az, hogy szembenézünk a gondokkal, az első lépés afelé, hogy megoldjuk őket” – mondta Cabada rendőrparancsnok, és hozzátette: „Az azonban, amit a fertőzött gyermekprostituáltakról írt az egyik kollégájuk, már megbocsássanak, jó nagy sületlenség. Pedig neki is elmagyaráztuk, hogy összekever két dolgot. Tőketerebesen van prostitúció, van szifiliszjárvány, ám a kettő nem függ össze. Éppen a prostituáltak azok, akik általában nem fertőzöttek. Az is igaz, hogy vannak olyan fiatalkorúak, akik szifiliszesek, de ők valószínűleg nem nemi úton kapták el a betegséget. Egyébként sem az állami rendőrség, sem mi nem tudunk arról, hogy valaki gyerekeket futtatna a környéken, pedig higgyék el, viszonylag jók és naprakészek az információink” – mondta. „A telepen 25–30 ember él egy lakásban, borzasztó körülmények között, van, hogy hatan-nyolcan alszanak egy ágyban – tette hozzá Jindřich Sosna. Csoda, ha a gyerekek is elkapják a betegséget?“

Gyalog? Szó sem lehet róla

Kísérőink készséggel elvittek minket a telepen levő alapiskolába is, ahol közel 1000 roma gyerek tanul. A jól felszerelt, meglepően tiszta és rendezett iskolában a két igazgatóhelyettes, Jarmila Kuzmová és Martin Farba elmondta, váltott műszakban kénytelenek tanítani, annyi a gyerek. Az iskolakerülés azonban itt sem okoz nagyobb gondot, mint másutt, kb. 25–30 gyerekkel van probléma, ezek közül négyen-öten ugyanabból a családból származnak. Az egyik helyi szakközépiskolának is van néhány kihelyezett osztálya a telepen, itt kőművesnek, ácsnak, varrónőnek tanulhatnak a gyerekek. Büszkén mondják, hogy más középiskolákban is továbbtanulnak néhányan – még ha kevesen is –, és van olyan volt diákjuk is, aki diplomát szerzett. Az iskolából kijövet megkérdeztük a rendőröket, végig-sétálhatunk-e a telepen, hogy fényképeket készítsünk. „Gyalog? Arról szó sem lehet! Még akkor sem, ha mi kísérjük magukat. Menjünk autóval, és ha valamit le szeretnének fotózni, megállunk, de a kocsiból ne szálljanak ki” – válaszolták. A szegénység és a kosz leírhatatlan, a szemét között játszó gyerekek látványa szívszorító. A rendőrök elmondják, sötétedés után ide még a mentők sem jönnek. A riasztás után a városi rendőrök kísérik őket, de olyan is van, hogy a beteget kihozzák a telep szélére. Közben kattognak a fényképezőgépek, egy öreg cigány szalutál az előttünk haladó rendőrautóban ülőknek.

Epilógus

Hazaérve még elolvasom a postámat, közte az állami rendőrség legfrissebb közleményét arról, hogy egyes újságírók állításai ellenére a hivatalos szervek nem tudnak arról, hogy Tőketerebesen gyermekprostituáltak lennének. Járvány azonban van, és az is tény, hogy a legfiatalabb beteg 12, illetve 13 éves. És ezek a gyerekek nem szexuális úton fertőződtek meg.

A rendőrség a médiában megjelentek kapcsán nyomoz.