Égből pottyant dollármilliók

Hasonló csaló mailt mindenki kapott már, de a baj az, hogy sokan még mindig hisznek is az ígéreteknek.

A kétezres évek elején elterjedt nigériai levelekre, amelyekben ügyvédi irodák ígértek több tízmillió dolláros örökséget potom pár ezer dolláros illeték és a banki hozzáférés fejében, biztosan sokan emlékeznek. Azóta kiderült, hogy a csalásban valódi ügyvédek is közreműködtek – úgy, hogy pár órára kölcsönadták az irodahelyiségeiket a szélhámosoknak, akik így hiteles körülmények között kábíthatták az ügyfeleket. A precízen kimunkált tervnek az is része volt, hogy létező, jó nevű bankokra hivatkoztak – a levelek szerint ezeknek valamelyik fiókjába kellett küldeni az ügyvédi illetéket, hogy aztán utalhassák a súlyos milliókat.

Nigéria és kazahsztáni levelek

Mondani sem kell, a milliók sosem érkeztek meg. A jó nevű banknak az a fiókja nem is létezett, az ügyfelek pénze a csalók számlájára került valamelyik adóparadicsomba, és ha a becsapottak voltak olyan ostobák, hogy még a jelszavukat és a PIN kódjukat is megadták, az egész számlájukat lenullázták. Szlovákiában is több százan estek áldozatul a csalásnak, és több mint hárommillió eurót küldtek el a levelekben feltüntetett számlaszámokra. Olyan is akadt, aki kölcsönt vett fel, hogy kifizethesse az égből pottyant örökség költségeit, és meggazdagodás helyett komoly adósságba keveredett. Rendőrséghez kevesen fordultak a rászedettek közül, valószínűleg szégyellték a hiszékenységüket, de a szlovákiai hatóságok nem is tudtak volna mást tenni az ügyben, mint figyelmeztetni, hogy senki se dőljön be az ilyen ígéreteknek. A nigériai csalóknak az FBI és az Interpol máig sem akadt a nyomukra. Amint úgy látták, hogy valamelyik ügyfél túl gyanakvó, azonnal megszakították vele a kapcsolatot.

Akár azt is hihetnénk, hogy ma már senki sem dől be ilyen átlátszó trükköknek, de ez sajnos nem igaz. Úgy látszik, az emberi butaság és kapzsiság változatlan, s mindig akadnak, akik elhiszik, hogy csak úgy a semmiből ölükbe hullhat egy rakás pénz. A csalóknak még csak stratégiát sem kellett változtatniuk, lényegében ugyanazzal a módszerrel szédítenek, csak annyi változott, hogy most Nigéria helyett Kazahsztánból érkezik a hatalmas örökséggel kecsegtető levél.

Az ingyen a legdrágább

A feladó, Ivory Shanell – tipikus kazah név – azt állítja, hogy a lánya egy törökországi nemzetközi repülőtéren dolgozik, ahol egy légi katasztrófa és árvíz után (!) megtalálta egy gazdag amerikai üzletember, Franz Werner üzleti dokumentumait. Szegény Franz meghalt a repülőszerencsétlenségben, vagy elvitte az ár, ez nem derül ki egyértelműen a levélből, de a lényeg az, hogy maradt utána tizenötmillió, amelyet egy török bankban helyezett letétbe, mert Törökországban készült szennyvízvezetéket építeni. Mit ad Isten, a szóban forgó bankot is elpusztította az árvíz, a letétről szóló bizonylatot viszont nem, azt pont Ivory Shanell találta meg, aki mentőakcióban vett részt a sorozatos katasztrófa után. Most tiszta lelkiismerettel tudja a magáénak, merthogy szegény Franz Wernernek az égadta világon senkije nem volt, örökösök nélkül hat meg Törökországban. Ivory Shanell a mentőakció során a tizenötmillió dollárt is megmentette, méghozzá úgy, hogy blokkolta Werner számláját, de ahhoz, hogy hozzá is férhessen a pénzhez, át kellene utalnia egy másik, külföldi számlára.

Adja meg a PIN kódját!

Itt következik a történet lényege: egy számlaszámra, jelszóra és PIN kódra lenne szüksége. Mivel teljesen tisztességes, és nyílt lapokkal játszik, annak, aki visszajelez neki, hogy kész a tranzakcióra, betekintést enged a tizenötmillió dolláros számlába. Utána már csak egy dolga van az „üzleti partnernek”, hogy elküldje neki az adatait, és várja, hogy megérkezzen a számlájára a tizenötmillió dollár negyven százaléka, azaz hatmillió dollár. Ivory Shanell ugyanis a segítség fejében hajlandó megosztozni a talált pénzen, és csak a hatvan százalékát tartja meg. Még arra is gondol, hogy a partnere ne jusson bajba. Azt tanácsolja neki, hogy ha a bankban gyanút keltene a nagy összegű átutalás, mondja azt, hogy Franz Werner csak visszaküldi neki a tőle kölcsönzött összeget, mert a tervezett beruházása meghiúsult. Azt már csak mellesleg fűzi hozzá, hogy amíg az átutalás nem történik meg, addig minden maradjon köztük.

Akármennyire nevetségesnek és primitívnek tűnik az egész, az összeg akkora, hogy mindig akad, akit kísértésbe visz, és elküldi a kért adatokat. Jobb esetben csak hiába vár a pénzre, rosszabb esetben attól is megfosztják, ami a számláján volt.

Ignorálják, töröljék, ne válaszoljanak!

Denisa Baloghová, az országos rendőr-főkapitányság szóvivője szerint ugyan az utóbbi hetekben nem érkezett hozzájuk ilyen tartalmú feljelentés, de ez nem jelenti azt, hogy senki sem dőlt be a levélnek. „A pórul járt emberek inkább igyekeznek titkolni, milyen hiszékenyek voltak, de ha feljelentést tesz valaki, annak sem tudunk segíteni. Ezek kitalált nevek, adóparadicsomokban nyitott és azonnal megszüntetett számlák, csak annyit tehetünk, hogy figyelmeztetjük az embereket. Ha valaki nagy összeget kínál nekik, fogjanak gyanút, és semmiképp ne vegyék fel a kapcsolatot, ne adjanak meg semmiféle adatot, mert ha elkezdenek kommunikálni, észre sem veszik, hogyan hálózzák be őket.”

Ugyanerre figyelmeztet Martina Vráblik Solčányiová, a Szlovák Nemzeti Bank szóvivője is. Azt mondja, rengeteg ilyen és ehhez hasonló levél jut el hozzájuk, de csak egyetlen tanácsuk van az embereknek: azonnal töröljék, és semmiképp ne válaszoljanak semmiféle örökséggel, nyereménnyel, jutalommal kecsegtető ajánlatra. „Végképp ne adják meg a számlaszámukat, PIN kódjukat, jelszavukat, és ne küldjenek senkinek semmiféle előleget vagy illetéket. Az ilyen csalókkal szemben csak egyféleképpen lehet védekezni: ha ignoráljuk őket” – figyelmeztet.

Drága ingyen nyaralás

Figyelmeztetésből azonban sosem elég, mert a csalók mindig leleményesebbek. Itthon is akadnak követőik, ők konkrét hazai bankok nevében szoktak jelentkezni, és az adataink visszaigazolását kérik arra hivatkozva, hogy az internetbanking-szolgáltatásaikat frissítik. Nemegyszer a bankok honlapjának másolatát is elkészítik, de a figyelmes címzett észreveheti, hogy a küldő ismeretlen, a levél nyelvezete nehézkes, és főleg, hogy a bankja nem szokott vele e-mailben kommunikálni. De ami a legfontosabb: soha, egyetlen pénzintézet sem kéri az ügyfeleitől, hogy küldjék el e-mailben vagy SMS-ben a személyes adataikat, jelszavukat, PIN kódjukat. „Az e-mail gyakran tartalmaz egy linket, amellyel a bank honlapjára lehet rákattintani, és itt kell megadni a kért adatokat. Ez a honlap hamisítvány, számos jegyében különbözik az eredetitől, és főleg nem tartalmazza fejlécében az oldalazonosító zöld lakatot, amely a biztonságot jelzi” – magyarázza a nemzeti bank szóvivője.

Csalni és pénzt kicsalni a gyanútlan emberekből többféleképpen is lehet – nyáron erre ideális módszer, ha ingyenes luxusnyaralást kínálunk nekik. Természetesen némi kezelési költséget azért be kell fizetni, de ki sajnálna pár száz eurót, ha cserébe több ezerért pihenhet a Maldív-szigeteken? A Cestujeme po svete címmel futó Facebook-profil is ezzel a régi trükkel próbálkozik – nem is teljesen sikertelenül, hiszen már huszonötezer követője van. Az oldalt működtető cég székhelye állítólag Texasban van, tehát akiket megvezetnek a csalók, azok bottal üthetik a nyomukat. A nagy átverésre már a szlovák rendőrség is felhívta a figyelmet a saját közösségi oldalán, hangsúlyozva, hogy senki ne dőljön be az ingyennyaralás ígéretének, mert ilyen nincs, a mai világban senki semmit nem ad ingyen. Ehhez nincs is mit hozzáfűzni, bárki bármilyen elutasíthatatlan ajánlatot hall, csak arra gondoljon, hogy amit látszólag ingyen adnak, az a legdrágább.