A csejtei űrnő

E kissé szürreális bevezetőhöz a csejtei vár új tárlata adta az ihletet. Egy tavaszi délelőttön a várba felbaktatván örömmel fedeztem fel, hogy az uniós támogatásból finanszírozott, tetszetős kivitelezésű kiállítás kísérőszövegei között a szlovák, angol, német és lengyel mellett a magyar is ott van. Örömöm nem tartott sokáig. Egészen pontosan akkor hervadt le az arcomról a mosoly, amikor elolvastam az első mondatot. Foglalkozási ártalom. Ha az ember maga is huzamosabb ideig foglalkozik fordítással, akaratlanul is kiszúrja a hibákat a más munkájában (a sajátjában nem mindig).

Egy nagy, mai napig nem felvilágosított rejtély, hogy hol van eltemetve Báthory Erzsébet – olvasom. Eddig nem tudtam, hogy a rejtélyt is fel lehet világosítani, de úgy látszik, az űrlényeknél minden lehetséges. A család evangélikus tagjai, a hurcolkodásnál állítólag bedobva lettek a vári kútba. Hm. Egyre jobb. A kútban végzett a Fekete bég is. De vajon mit végzett? Tanfolyamot? A családi kriptában el van temetve Nádasdy III. Ferenc is, aki a Wesselényi összeesküvésben részvételt. Akkor most mit is művelt ez a bizonyos Nádasdy Harmadik? Netán részvétet nyilvánított? A nagybiccsei bíróságon kihallgattak 12 tanút és konstatálták, hogy a csejtei űrnővel ezen a váron 37-80 lány kínozva és meg ölve volt. Most akkor tisztázzuk: az űrnővel együtt kínzattak a leányzók, vagy az űrnő kínoztatta őket? Nem mindegy! Más kérdés, hogy a „vérben fürdő” Erzsébet képe ennél azért árnyaltabb, de ennek fejtegetését meghagyom a történészeknek. Báthori Erzsébetnek az ítéletben nem maradt hely, így a végzete be megtetézésére, várt még majdnem négy évet a csejtei vár alatt. Na, ez volt az a pillanat, amikor hangosan kezdtem el hahotázni. Elképzeltem szegény Erzsébetet, amint a vár alatt álldogálva végzete megtetézésére várakozik.

Nem messze a szőlészettől be lehet menni a tényleges csejtei földalattiba. Hogy mik vannak? Tudta a kedves olvasó, hogy Csejtén földalatti vasút is van? Persze nem is várhatjuk el az űrlényektől, hogy holmi ósdi hintón közlekedjenek. Nemrég az eső után beszakadt a volt kastély kertje a rejtélyes zsigerbe. Hoppá! Ez tényleg rejtélyes. Hogy kerül a zsiger a kertbe? Elméletileg vérben fürödni nem lehet a véralvadás miatt, de a feudális receptek sok titkot ismertek, amik máik a mi ismereteink ellőtt el van titkolva! Vérfagyasztó! Akarom mondani, véralvasztó!

Nádasdy II. Ferencnek az Erzsébettel való házasságból, született Pál fia, amely a család fojtatója volt. Huhh! Vajon kit fojtatott meg? Űrnők ivadékaival legyünk mindig óvatosak! Született öt gyermekük: Anna, Katalin, Ursula, András és Pál. Úgy tűnik, Ursulának pechje volt: a fordítónak nincsen Orsolya nevű ismerőse.

Fojtathatnám – akarom mondani, folytathatnám még, hiszen szinte minden mondat hemzseg a hibáktól. A legváratlanabb helyeken fölbukkanó vesszők, magyartalan szerkezetek, guglifordítón is túltevő tükörfordítások. Egész idő alatt ott motoszkált bennem a kérdés: honnan szalasztották ezt a jóembert, és vajon mennyit kapott a fordításért? Félreértés ne essék: soha senkit nem figuráznék ki, aki hibásan beszél magyarul. De elfog a méreg, ha arra gondolok, hogy kapásból föl tudnék sorolni legalább tíz olyan fordítót, aki összehasonlíthatatlanul jobban oldotta volna meg a feladatot. Aki fordítást vállal, legyen némi önkritikája. Aki fordítást rendel, győződjön meg róla, hogy szakemberre, nem kontárra bízza. Vagy korrektúráztassa a szöveget. Luxus? Akkor legalább próbáljon megbízható csatornákon keresztül fordítót találni. Nem biztos, hogy XY ismerősének az ismerőse, aki „tud magyarul”, ettől már rögtön fordító. A fordítás szakma, nem pedig veleszületett képesség.

Az ilyen tárlatoknál kiráz minket a hideg és átgondoljuk, hol végződik az igazság és hol kezdődik a legenda… Bizony kiráz. Csak nem a vérben tocsogó fürdődézsától. És bizony átgondoljuk. Hogy hol végződik az urambátyám-világ, és hol kezdődik a tudásalapú foglalkoztatás. Úgy tűnik, nem Csejtén.