Gyarapodó Nagytárkány

Régi idők titokzatos emlékezetét őrzik még a Mihályvár és a Remete nevű dűlők is. Regényesen szép errefelé a táj. Még mindig a Tisza az úr, ha erős gátak közé szorították is. Jobb partjának buckáin, Nagytárkánynál már legalább hétezer éve megtelepedett az ember. Mi a különleges ebben a településben? Az a tény, hogy itt az elmúlt évtized alatt nem csökkent, hanem számottevően, több mint kétszáz fővel nőtt a lakosság lélekszáma!

Hátrányból előnyt

Kopasz József 1998 óta áll a község élén. Úgy látja, hogy a falu földrajzi elhelyezkedése ugyan akár hátrányosnak is vélhető, de ami hátrány, abból kell előnyt kovácsolni. „Nincs ipar, nincs környezetszennyezés; nincs hatalmas átmenő forgalom, de van helyette csodálatos természeti környezet, csend, nyugalom. Kellemes, biztonságos, tiszta, fejlődő falut szeretnénk a gyerekeinknek átadni. Az meg valóban ritkaságszámba megy, hogy az ezen a vidéken szinte már természetes fogyás helyett nálunk nőtt és most is nő a lakosság száma. Ennek a titka a lakásépítési programban keresendő: harminc községi bérlakásunk van most, és egy kilenclakásos tömb építésének előkészítése van folyamatban” – mondta el a polgármester. A Nagytárkányban élő emberek nagy része ma is a vasútnál, a közeli átrakóállomáson keresi kenyerét, de jól működik az itt hagyományos mezőgazdaság is, gyarapodik a kisebb-nagyobb családi vállalkozások száma. Néhányan külföldön dolgoznak, de rendszeresen hazajárnak, élő a kapcsolatuk a szülőfalujukkal. A természetes elöregedési folyamat kedvezőbben mutatkozik az országos átlagnál, a fiatal családoknak köszönhetően. Az itt lakók előnyként élik meg a saját otthont.

Tele vannak tervekkel

Nagytárkány közigazgatási területe viszonylag nagy, több mint 10 négyzetkilométer, a falu szerkezete első látszatra bonyolultnak tűnik. Tréfásan azt szokták itt mesélni, hogy valamikor, ha ide betévedt a drótos, inkább helyben megnősült, mert nem talált ki a faluból. Az útburkolatot nemrég tették rendbe, az idei közműépítés után 2019-ben ismét eredeti állapotába hozzák. Nagytárkányban jelenleg egy 10 ezer lakost – Tiszacsernyő és Kistárkány lakosságát is érintő – csatornahálózat építését végzi a vízmű, jövőre fejeződnek be a munkák; akkor minden háztartás rácsatlakozhat majd a szennyvízcsatornára. A korábbi elzártság felszámolása is megtörtént. Idén lesz öt éve annak, hogy megnyitották a közúti forgalmat a magyarországi Zemplénagárd felé, így a múlt rendszer idején a falura kényszerített előnytelen zsáktelepülés-jelleg megszűnt. Amikor az idei és a középtávú terveket kezdi sorolni Kopasz József, érzékelhető az átgondoltság. „2015-ben volt egy komoly gondunk az iskolánk egyik épületrészével, amelyen statikai hibák jelentkeztek még a 2010-es belvíz miatt. A problémát akkor elhárítottuk, most a már rendbe tett blokkra tetőt tennénk. Az iskolában, amely kilenc évfolyamos, saját forrásainkból kicseréltünk már minden ajtót-ablakot, idén az udvar burkolatát újítjuk fel. A benti felújítást a saját költségvetéséből végezte el, nyelvi, biológiai laboratóriumokat, könyvtárat, számítógépes termet kialakítva. A játszótér is saját erős beruházás, ahogy az óvoda belső korszerűsítése is. Nagytárkány részese a Kárpát-medencei Óvodafejlesztő Programnak, idén 21 millió forintot költünk óvodánk tetőzetének a felújítására. A művelődési ház felújítása is idei terv, ezt is önerőből visszük véghez. Mivel a község lélekszáma meghaladja a másfél ezret, nekünk már nehezebb pályázati forrásokhoz jutni, kiírásból sincs annyi. Idei munkafeladat a kilenclakásos lakótömb megépítése is.”

Feladat van bőven

„A Tárkányok terét még megyei támogatásból alakítottuk ki, idén ott is lesznek karbantartási munkák. Tárkány nevű faluból féltucatnyi van a magyar nyelvterületen, évente megtartjuk a Tárkányok találkozóját, mindig más helyszínen, ez is úttörő kezdeményezés volt indulásakor. A Hősök terén szintén lesznek munkálatok, készül a temetői harangláb, nemsokára meglesz az új lélekharang. Idén mindegyik család kap egy komposztálót, a falu pedig a technológia beszerzésére pályázott. Napi munkafeladat van s lesz bőven, emellett három jelentős nagyrendezvénynek is otthont adunk. A februári Pálinkafesztivál az első ilyen kezdeményezés volt a rendszerváltás után. Ma már nemzetközi, idén 105 minta versenyzett, a szilva lett a nyertes. A másik nagy esemény a Libagaliba október vége felé, tavaly hétezer ember látogatott ki rá, száz fölötti volt az árusok száma. Nyár elején pedig falunapot tartunk. Büszkék vagyunk az Arany Tisza gyermeknéptánccsoportra, ők idén új viseletre nyertek támogatást. Aktív a Csemadok-alapszervezet, messze földön jól ismert a Tisza népdalköre, de van egy színjátszó csoportunk, én is játszom benne, s most új darab betanulására készülünk. Tisza néven működik a vadászszövetség, persze rengeteg a horgász is. A foci most leállt, úgy tudom, az újraszerveződés folyik; bízunk abban, hogy hamarosan lesz megint csapat. A civil élet aktív részesei az egyházak. Nálunk négy felekezetnek van temploma, a római és görög katolikusnak, a reformátusnak és az ágostai evangélikusnak. A Vöröskeresztnek több mint kétszáz tagja van, ők véradást, szociális napot, versenyeket, gyűjtéseket szerveznek, nagyon fontos a munkájuk! Az önkormányzatnak meg az a dolga, hogy anyagi hátteret biztosítson a civil élethez” – tette hozzá Kopasz József.

Régi időkről

A Tisza-parti település az újkőkortól kezdve lakott, első írásos emléke 1275-ből való, első ismert birtokosa a Tárkányi család volt. A Borovszky-féle monográfia a falu nevét még bizonyos Tarkatzusztól, Árpád vezér fiától származtatja, de erre hiteles forrást nem jelöl meg. Ami viszonyt tény: két földvár is létezett itt, az egyik a Tisza kanyarulatában lévő Mihályvár, a másik pedig a római katolikus templom dombján, s a helyiek úgy tudják, hogy az 1894-ből való templom kereszthajója még a régi kápolna alapjaira épült. A Tárkányiak várkastélya állhatott itt, a dombot emberi kéz formálta, árokkal, sánccal erődítette. A falu rengeteg szenvedést állt ki, a 15. század végétől sokszor cserélt gazdát is. Egy ideig a Balassi család birtokolta, a költőnek szobrot is állítottak itt. Az elmúlt időkben a határokat is áttolták felette néhányszor, de megmaradt szinte színmagyar településnek. Ma rendezett, kellemes, vendégszerető és fejlődő település Nagytárkány.