Párkány, egy kistérség központja

Ha megkérdeznék Szabó Eugen polgármestert arról, hogy milyen problémákkal kell megbirkóznia jelenleg városának, frappánsan azt a választ kapnák, hogy nem gondok vannak, hanem megoldandó feladatok. „Nem szeretem problémának nevezni a megoldatlan dolgokat. Szerintem mindenre van megoldás, de a hétköznapi életben, egy önkormányzat életében elég gyakran politikai fegyverként használják a probléma szót. Ha változást kezdeményezünk, és problémának nevezik, ez hamis beállítás, mert a változás a jobb megoldás keresése! Számomra a legnagyobb kihívás a fiatalok elvándorlásának megállítása. Hozzátéve azt a tapasztalatot, hogy ha a fiatal itthon marad is, vagy ideköltözik, de csak a saját életét éli, nem vesz részt a közösségében, az nem erősíti a várost, s ha ráadásul a saját életében sem tud talpon maradni, akkor még a közösségnek kell róla gondoskodnia. Ez általános társadalmi gond, és a mi régiónkban is érezhető” – mondja az első megbízatási időszakát töltő polgármester, aki korábban a város egykori legnagyobb munkáltatójánál, a papírgyárban dolgozott közel két és fél évtizedig, közép- és felső vezetőként.

Párkány jelenleg 11 ezer lakost számlál, a Déli régió további huszonkét településével együtt viszont már közel 30 ezer embernek jelent kistérségi központot. „Az együttműködésen van a hangsúly, ami azért fontos, mert mintegy négyezer önkormányzati jogkör mellett nem mindegyik kistelepülésnek telik jogászra, környezetvédelmi, oktatási vagy közlekedési szakemberre. Amikor két-három havonta találkozunk, fel tudjuk kínálni városunk szakembereinek tudását, tanácsot tudunk adni, megoldásokat keresni a felmerülő kérdésekre. Csapatmunkával vagyunk képesek eredményeket elérni. A községek a LEADER programban pályázhatnak, és helyi akciócsoport kialakításával forráshoz juthatnak igényeiknek megfelelő kisebb-nagyobb tervekhez” – teszi hozzá Párkány polgármestere.

Idegenforgalom és ipar

Párkány ma határon túl is jól ismert fürdőváros. Az első termálvízfurat még a Dunához közeli régi fürdőben készült 1952-ben. További kutatások nyomán ma már modern, közkedvelt fürdőkomplexum szolgálja a pihenni, sportolni vágyókat. A hévíz 130 méteres mélységből tör fel, 39 fokos. A város tulajdonában lévő Vadas fürdő befogadóképessége 12 ezer fő, s nyári hétvégéken rendszerint teltházas. Ilyenkor megkétszereződik a város lakossága. A termálvíz mellett fontos idegenforgalmi vonzerő a Duna túlpartján lévő Esztergom. A két város együttműködése természetesen adott. „Egyik legfontosabb feladatom, hogy a fürdőturizmus és általában az idegenforgalom jól működjön. A fürdőben évente új beruházásokat, bővítéseket végzünk, jelenleg egy egész évi nyitvatartású wellnessközpont építése folyik. Ez az új komplexum a szállodához kötődik, és új üzleti vállalkozásként a hétvégéket itt tölteni kívánó igényes vendégeknek kínál majd magas szintű szolgáltatást. Esztergom közelsége a turizmust is befolyásolja, de a foglalkoztatottságban is fontos a szerepe. A határon túli munkahelyekre, így az esztergomi autógyár, a Nyergesújfalun lévő szénszálas műanyagot gyártó cég, a közeli Tatabánya és Dorog munkahelyeire mintegy ezer Párkány környéki munkavállaló ingázik. Azt gondolom, hogy helyben, az egykori papírgyár területén, a bezárt részlegek helyén is lehet és érdemes ipart telepíteni, sőt! Kötelességünk, hogy az iparral is foglalkozzunk. Persze ma már nemcsak a hagyományos értelemben vett gyártócsarnok jelenti az ipart, hanem a logisztika, a csomagolás és raktározás, az e-shop működtetése is. Két éve, polgármesterségem első napjaiban máris ipartelepítéssel kezdtem a munkát: egy spanyol fémfeldolgozó céggel indultak tárgyalások öntöde építéséről. A csarnok áll, benne az egyik gépsor már működik, a másik tervezés, beszerzés alatt. Két szakaszban 300 munkahelyet alakítanak ki; úgy tudom, most száz fölötti a létszám. Igen ám, de helybéli jól képezett szakemberből hiány van, mert amikor a papírgyárban gondok voltak, a szakemberek eltávoztak. A helyiek mellett Érsekújvárból, Komáromból is járnak dolgozni az öntödébe, amely a legkorszerűbb technológiával termel. Gépjárművek nagy terhelésre használt alkatrészei készülnek benne. A szakemberhiányra a duális képzés lehetne a megoldás. Ebben nincs kompetenciánk lépni, de amikor csak lehet, előhozom a témát. Kell az ipar, mert egy város nem állhat egy lábon, egyformán fontos kell, hogy legyen számára az idegenforgalom, a turizmus, az ipar és a szolgáltatás. Bár Nyitra megyének valóban a peremén vagyunk a térkép szerint, és korábban a megye fontos stratégiai dokumentumaiban is csak elvétve szerepelt Párkány, ma már elmondható, hogy nem kezelnek bennünket mostohagyerekként, egyre jobb a város megítélése megyei szinten. Az utak állapotán javítani kell, jó lenne, ha lenne elkerülő út, kérdés, hogy lesz-e; viszont jó hír Párkánynak, hogy a Nánai útnál, a fürdőnél uniós forrásokból egy kilométernyi út és körforgalom építését kezdik meg még az idén. A parkolás rendje biztosan változni fog, és kerékpárút is lesz. A Mária Valéria híd a város ütőere, természetesen vele jár a forgalmi terhelés is; és ez a nagyon fontos teherkompra is érvényes, főleg a nyári időszakban. Ezért és az erős idegenforgalom miatt indokolt a városi rendőrség fenntartása és annak az állami rendőrséggel való kiváló együttműködése. Mindent megteszünk a magas szintű szolgáltatásokért és a fejlődésért. Itt úgy érzem, még mindig van mit tenni, hogy a helyi lakosság is elégedett legyen” – teszi hozzá a polgármester, aki szerint főleg a helyi hulladékgazdálkodásban van mit bepótolni. A beruházások sem állnak. A városi fejlesztések közül a termálfürdő bővítését idén év végéig befejezik. Az Interreg programból turisztikai fejlesztésként városi tulajdonú idegenforgalmi központ lenne, benne termelői piaccal, borszaküzlettel, boltokkal, szolgáltatásokkal. A Platánsoron egy városi tulajdonú ingatlanban üzlethelyiségeket adnak át hamarosan. Párkány vezetősége jelenleg állami tulajdonú ingatlanok megvásárlását tervezi, ahol saját intézményeit helyezné el. Járdákat, utakat, parkolókat kell még építeni. Ezek előkészítése folyamatban van, ahogy a kerékpárutak építése is.

A jövőkép

Arra kérdésre, hogy milyen legyen Párkány húsz év múlva, Szabó Eugen egy elsősorban nyugodt városról beszél. „Jólét, elégedettség, rend és rendezettség, biztonság, nyugalom. Így képzelem el ezt a várost. Azt kívánom neki, hogy legyen határon innen és túl vonzó, egész évben látogatott fürdőváros, ahol jól fizető munkahelyek vannak az iparban és a szolgáltatásban, s ahol az iparban és az idegenforgalomban foglalkoztatott szakemberek mellett kistermelők, kisiparosok képezik a lakosságot. Hogy így lesz-e, nem tudom, de törekedni kell rá, hogy így legyen. Bízom benne, hogy sikerül” – teszi hozzá.

Azok a régi idők!

Párkány történelmét nem könnyű dióhéjban összefoglalni, ugyanis a város területe már az új kőkorban is lakott volt a papírgyár területén végzett ásatások tanúsága szerint. Később is folyamatosan lakott hely. A római korban Anavum néven a Limes Romanum hídfőerődje állt itt. Az, hogy a népvándorlás korában a jazigok telepedtek meg errefelé, tény, de azt, hogy városuk lett volna itt, amelyről Ptolemaiosz ír, s melyet Parkának hívtak, nem lehet biztosan állítani. A török birodalom idején Kakath és Parkan néven ismert a hely. Az oszmán hadak a Dsigerdelen Parkan – zsigerlyukasztó erőd, vagy az ellenség májába lyukat fúró vagy ékelődő erőd – nevet adták neki. Légi felvételeken, ha halványan is, még azonosíthatók sáncok és árkok vonalai a város határában. Talán ott is erődsánc volt régen, és csatazaj hallatszott, ahol ma a fürdőzők pancsolnak, és gyerekzsivajtól hangos a medence.