Lég, a dinamikusan növekvő falu

Közéjük tartozik a Dunaszerdahelytől 14, a szlovák fővárostól 32 kilométernyire fekvő Lég. Persze egy dolog a földrajzi és régióbeli adottság, másik a „hozzáadott érték”, amely növeli a letelepedési, helyben maradási szándékot. Ez nemcsak – sőt nem elsősorban – munkahelyet jelent, hiszen napjainkban a pár tucat kilométeres ingázás nem okoz különösebb gondot a munkavállalóknak. A légieknek Pozsonyba 40, Dunaszerdahelyre 15 percnyit kell autózniuk. A helyben maradásnak több összetevője van.

Szaporodó házak, lakások

Lég esetében ez több mint nyilvánvaló, hiszen az önkormányzat az ezredfordulótól napjainkig immár több mint száz lakást épített, amely több száz lakosnak nyújt otthont. Ráadásul ha a község központjából, mondjuk, Lég–Szász felé indulunk, azt sem tudjuk, hová nézzünk: szinte mindenütt alapoznak, falat húznak, tetőt ácsolnak; gomba módra szaporodnak a családi házak, új utcák kacskaringóznak mindenfelé. „Százöt bérlakást építettünk mostanáig, éppen most adtuk át az utolsó harminckettőt – mondja Szitási Ferenc polgármester. – Jelenleg is 180 kérvényt tartunk nyilván. Az érdeklődés arról árulkodik, hogy bár azt szoktuk mondani, nehéz időket élünk, s mindenki szóródik szét a világban, a fiatalok itthon akarnak maradni. Ez többek között annak köszönhető, hogy nálunk a teljes infrastruktúra ki van épülve. Ráadásul a környező településekről is vannak érdeklődők, akik szívesen itt laknának. A közeljövőben, két éven belül további 40-50 lakást szeretnénk felépíteni, ezenfelül igyekszünk ösztönözni a befektetőket, hogy építsenek eladásra lakásokat. Nemcsak a fiatalok részéről van rájuk igény, hanem az egyedül maradt idős emberek részéről is, akik nem tudják fenntartani a házukat.”

Vagyis Légen minden adott a fejlődéshez, kivéve a magyarság hosszú távú fennmaradását. A 2011-es népszámlálás szerint a két és fél ezer lakosnak kb. 60 százalékát alkotják a magyarok, az iskolákban mégis fordított az arány. A községben két teljes szervezettségű, magyar és szlovák oktatási nyelvű iskolát találunk, s a szlovákba nagyjából kétszer annyian járnak, mint a magyarba. Ez nem elsősorban az enyhe arányú beköltözés, sokkal inkább a téves szülői igyekezet számlájára írható, amely a boldogulás útját az államnyelvű oktatásban véli biztosítottnak. Idén 12 elsőst írattak be a magyar iskolába, míg a szlovákban két párhuzamos osztályt kell nyitni. A két iskola mellett – mondja Szitási Ferenc – fontos, hogy a napközi reggel fél nyolctól délután négy óráig nyitva tart, tehát megoldja a dolgozó szülők gondját.

Ezenkívül van egy jól felszerelt óvoda, amelyben fokozatosan újítják fel a pavilonokat az EU-s szabványok szerint. Sajnos, itt sincsenek gumiból a falak, sokkal több jelentkező is volna, akár a környékről is, így elsősorban azokat részesítik előnyben, akiknek mindkét szülője dolgozik. Jelenleg 92 nebulót találunk itt, akik már az angol nyelv alapjait is megismerik. Öt éve vegyes osztályt is nyitottak az oviban, ahol szlovák és magyar gyerekek vannak együtt. Kiderült, hogy a modell sikeres, a 2-3 évesek játékosan megtanulják egymás nyelvét, nem csoda, hogy egyre nagyobb az érdeklődés iránta.

Idejében tett lépések

Az ezredfordulótól Lég mindennapjait sikertörténetként emlegetik. Ennek meg is van az alapja. Az Agrokombinát megszűnte után környezetbarát üzemek települtek a faluba és foglalkoztatják a légiek többségét (Mova Manufactoring, Winfer Kft., Gynex stb.). Ráadásul sikerült a megszűnés határán billegő kórházat is megmenteni. Az intézmény transzformálása után (a Vitalita nonprofit szervezet és a község összefogásával) azóta is pozitív mérleggel üzemel. Nemcsak megmentették a kórházat, hanem a pavilonokat is felújították, kiépítettek egy szociális részleget, ahol azóta is telt ház van, s növekedett az alkalmazottak száma. Ma már 130 fekvő beteget tudnak ellátni, de a nyugdíjasellátó is teljes létszámmal üzemel. A kórház a légieknek több mint 150 munkahelyet jelent. Szlovákiában ez az ilyen jellegű legnagyobb intézmény. A községben sok a vállalkozás. Most éppen az ipari parkba költözik egy pozsonyi cég, amely az olasz befektetőktől vett területet. Ez új munkalehetőség a helybelieknek, a községnek pedig plusz-bevételiforrás. Ugyancsak nemrég nyílt egy építőanyagot árusító vállalkozás.

De miért is jó légi lakosnak lenni? Szitási Ferenc röviden összefoglalja, mi mindent kínál a falu a lakosoknak. „Ami a szociális infrastruktúrát illeti, van gyógyszertárunk, orvosi rendelők, gyermekorvos, két fogorvos, kórház, van egy 29 hektáros gyönyörű parkunk, ahol pihenni lehet. Az elmúlt években 212 új házhelyet létesítettünk, 80 százaléka már be van építve. De akad itt bankautomata, több vendéglátóegység, panzió, szupermarket, szépen kiépített sportpálya is. Az emberek gyakorlatilag mindent megtalálnak, amit egy modern településtől el lehet várni. Ezért is van hivatalosan közel 2700 lakosunk, nem hivatalosan mintegy háromezer.”

A közelmúlt befektetései közül többet kiemel a polgármester. „Az iskoláinkat igyekszünk fejleszteni. Nemrég felújítottuk a tornatermet, idén pedig az épület szigetelésére pályázunk. Az óvoda és a községi hivatal rekonstrukcióját is pályázat segítségével szeretnénk megoldani. Mindkét épület az A1-es kategóriába kerülne. Így több mint 50 százalékos energia-megtakarítást érhetünk el. Könnyen kiszámítható, mennyi ez évi 40 ezer eurós gázszámlánál. Lég és Szász között elkészült a kerékpárút. Folytatni szeretnénk. Több évtizede várják az emberek, hogy Lég és Kolónia között is kiépüljön, ám itt a még mindig rendezetlen birtokviszonyok hátráltatnak bennünket. Például: egy 1925-ben született Forman nevű tulajdonosról annyit tudunk, hogy lakhelye az USA-ban van. Gyakran valóságos nyomozásra van szükség, hogy egy falatnyi parcella tulajdonosát megtaláljuk. Több község jár hasonló cipőben. Marad az alternatív megoldás, hogy újratervezzük az útvonalat. A terv szerint a kerékpárút a Duna Magisztrál kistérségi régió (melynek Lég a központja) községein keresztül haladva a Kis-Dunát kötné össze az Öreg-Dunával. Légen egyelőre a csatornáig jutottunk el.”

Az infrastruktúra tekintetében kérdéses, hogy Kolónia és Előpatony felé kiépülhet-e a szennyvízcsatorna, a távolság és a tetemes költségek miatt. Az uniós szabályok szerint ugyanis ha a vízvezeték- és csatornahálózat 85%-a kész, afölött már nem jár támogatás. A környezetvédelmi alapnál pedig a még szükséges összegnek a töredékére lehet pályázni. Pedig az ott levő 30-40 házban is légi lakosok élnek, nekik is járna ugyanaz a komfort, mint a többieknek. Esetükben marad a hagyományos emésztőgödör. Bár van még remény, hogy a vízművek egyszer meggondolja magát, és ezt is beépíti valamelyik fejlesztési tervébe.

Rózsa, levendula

Légen egymást érik a civil szervezetek, és ez természetesen kulturális pezsgéssel jár. Nemrég például – immár negyedszer – nemzetközi képzőművészeti szimpóziumot rendeztek a Benyovszky-kastélyban. Az itt készült Szent Erzsébet-szobor a most éppen tatarozás alatt álló templomban kap otthont. Látogatásunk végén kiruccanunk a futballpályára, ahol éppen futballtáborban levő gyerekek ismerkednek a labdával. A pálya mellett, amely nemrég társadalmi összefogással, szponzorok támogatásával szép új padokat kapott, a község fedett csarnokot szándékozik építeni, amely kézilabdán kívül más célokra is fog szolgálni. Nem csoda, hiszen a légi kéziseknek több csapatuk van (női, ifjúsági). A foci és a kézilabda mellett hagyománya van a súlyemelésnek, kickboxnak, zumbának, a Laguna tánccsoport pedig már nemzetközi sikereket is magáénak mondhat. Aktívak a vadászok, kisállattenyésztők, a horgászklub (a gyerek horgászoknak külön versenyeket szerveznek), nyugdíjasklub, a kertészkedők. Utóbbiak szorgalmának köszönhető, hogy a falu központjában, a templom előtti teret ellepték a virágágyások, pompázik a rózsa, levendula.

„Visszatért az igény a közösségi munka iránt – mondja befejezésül Szitási Ferenc. – A rendszerváltás után azt hittük, ez mind elsorvad. Szerencsére tévedtünk. Az emberek igénylik, hogy tartozzanak valahová. Mi pedig az önkormányzat részéről igyekszünk teret adni minden ilyen törekvésnek.” Az összetartozás pótolhatatlan érzés és állapot. Ez viszi előre a közösséget.