Az agorás falu

A több mint hétszáz lakosú falu évtizedekig mezőgazdasági szakközépiskolájáról volt ismert, az utóbbi időkben azonban az egyre virágzóbb turizmus adja meg a rangját. Bár az iskola megmaradt, s több változás után napjainkban is van kollégiuma, a mezőgazdaságban történt átalakulás itt is nyomot hagyott. Az eredeti szakok, a mezőgazdászat, szőlészet mellett egyre inkább előtérbe került a szakács-, pincér-, virágkertészképzés és más foglalkozásokra való felkészítés. Jelenleg – a felnőttképzést is beleszámítva – 170 tanulója van az intézménynek.

Minőségi oktatás

Öt éve jártunk Karván, így természetesen az azóta történt változások iránt érdeklődtünk Duka Gábor polgármestertől. Ami változatlan: a fönt említetten túl a község másik iskolája. A jó nevű magyar oktatási nyelvű alapiskolában már közel egy évtizede bevezették a Lányi-féle alternatív oktatási módszert. 2008-tól pszichológus-gyógypedagógus is jár oda, ráadásul alkalmazzák a Sindelar-féle részképesség-fejlesztő módszert. Az ötletet a lábatlaniaktól vették át, ugyanis Magyarországon már rég létezik ez a pedagógiai szakszolgálat. Az iskola tehát – annak ellenére, hogy kevés a gyermek – jól működik, és a környékbeliek is elismerik a munkáját. A gyerekekkel ezúttal sem volt szerencsénk, ottjártunk idején éppen erdei iskolában volt mind a 14 tanuló. Az önkormányzat prioritásai közt is kiemelkedő helyen áll az iskola és az óvoda megtartása, az oktatási kormányzat ötletei ellenére. Három kincsük van – mondta öt éve Duka Gábor: a lakosok, az ivóvíz és a fekvés. Ez természetesen azóta sem változott, és az önkormányzat minden törekvése azt szolgálja, hogy jó legyen Karván élni, de az idelátogató turisták is jól érezzék magukat.

Ötletek tárháza

Köztudott, hogy néhány éve a Dunához közel olyan szép főteret kapott a község, amelyre egy kisváros is büszke lehetne. Ebben a komplexumban található Karva közigazgatási, egyházi, ifjúsági és kulturális központja. Az egyházi, az Árpád-korból származó templom eddig is állt, s itt kapott helyet az új községháza. Eredetileg a tervek részét képezte az egykori Hrossó-kúria felújítása, amelybe turisztikai központot álmodtak. Pályáztak támogatásra, sajnos, sikertelenül. Időközben azonban felmerült a Duna Gyöngye ötlete, ami jelentősen bővített az eredeti terveken. „Ki akarunk alakítani Karva és Dunamocs között egy üdülőövezetet – mondja a polgármester. – Az ötlet alapja, hogy Karván, mivel jó másfél kilométeren homokos a folyópart, adott a kiváló szabadstrand. Ide infrastruktúrát tennénk. Mocstól lefelé pedig nagyszerű feltételek vannak a horgászatra, ott horgászparadicsomot akarunk létrehozni. A két falu közt kerékpár- és kenukölcsönzőt építünk, hozzá egy kis kempinget, vízparti házikókkal. Hiszen nem csak a tenger, a Duna látványa is nyugtató. Öt kilométeres szakaszról beszélünk. Ebbe szeretnénk belekomponálni a turisztikai központot is. Az Eurovelo kerékpárút Komárom és Karva között ki van építve. Komárom és Dunamocs között két helyen megszakad, és a 63-as úton halad. De megépült a komárom–gútai, és most készülnek a csicsó–komáromi, valamint a karva–párkányi kerékpárút tervei. Ezt szeretnénk továbbvinni. A karvai töltést időközben közel másfél kilométer hosszúságban megerősítették. Hét évig kilincseltünk ezért, hiszen az árvízzel nagyon sok gondunk volt. A 2013-as, amikor háromméteres buzgárok alakultak ki a töltés mellett, végre ráébresztette az illetékeseket, hogy meg kell oldani a problémát. A beruházás hatmillió euróba került. Ennek a nagy befektetésnek nincs látványos eredménye, hasznát majd a következő árvízkor tapasztalják meg az emberek.”

A történethez tartozik még, hogy 2013-ban elkészült a rév. A komp április elejétől november közepéig szállítja a gyalogos és kerékpáros utasokat Karva és Lábatlan között. Így 45 kilométeres kerülőt lehet megspórolni. Az elmaradt kúriatatarozás helyett pedig építettek egy rendhagyó kinézetű, 16 és fél méter magas kilátótornyot, amelyről pazar panoráma nyílik a környékre. A Duna-korzó mellett magasodik a fák lombkoronája fölé. „Magam is meglepődtem rajta – mondja a polgármester –, hogy mennyi embert képes idevonzani a kilátó, amely szervesen kapcsolódik a főtérhez. Nagyon sokan csak azért kerékpároznak ide Komáromból, hogy felmenjenek körülnézni. Ez magával hozott egy másik fejlesztést. Eredetileg az aljában akartunk büfét kialakítani, ez elmaradt. Mellette nyitunk egyet, ahol csak karvai árut lehetne kapni, mint az almalé, az itteni bor és háromféle étek, elsősorban sült hal (keszeg, kecsege), mangalicakolbász és karvai lepény.”

Rendezvények futószalagon

Maga a Duna-korzó görög agorára emlékeztet. A szépen kikövezett térről hajóhíd vezet a töltés sétányára, s az egészet rejtett megvilágítás teszi bensőséges hangulatúvá. Mindezek fölé a hatalmas vadgesztenyefák lombja borul. Ez a rendhagyó tervek alapján készült szabadtéri színpad lett a település lelke és a közösségi rendezvények helyszíne. Felsorolni is hosszú, mi mindennek ad otthont vagy kiindulási lehetőséget a Duna-korzó.

„A falu fekvésének és a térnek köszönhető, hogy – immár negyedszer – megrendezhettük a szlovákiai duatlonkupa (futás, kerékpározás) egyik fordulóját. Zárt, közútmentes pályát tudunk hozzá kijelölni Karva és Dunamocs között, egyedüliként Szlovákiában. Ezt követi a május elsejével egybekötött háromnapos fekvőkerékpáros-találkozó (Szlovákiában szintén egyedüliként), amelyen idén már 145 résztvevő jelent meg öt országból. A következő rendezvény a hatodszor sorra kerülő Borban az igazság (operett, magyar nóta) Karkó János búcsi borász részvételével, majd ezt követik a hídverő napok július elején, idén 24. alkalommal. Már tavaly szerettünk volna sváb estet rendezni, de elmosta a vihar. Idén ez is sikerült. A szemközti Lábatlanon sok sváb él, s mivel mi szinte testvérek vagyunk, és mert mindig újat szeretnénk kitalálni, megrendezzük a sváb estet, amelyen bemutatjuk a kultúrájukat, étkeiket, szokásaikat. Idén harmadszor tartjuk meg a horgász- és halfesztivált, horgász- és halászléfőző versennyel. Ez a falusi olimpiából nőtt ki, akárcsak a Karva és Lábatlan közti kerékpáros maraton, amelynek legutóbb, tavaly szeptemberben 700 résztvevője volt. A sorba illeszkedik a beszélgető olimpiai kör, amelyre mindig egy olimpiai bajnokot (Varga Zoltán, Balczó András, a komáromi kajak négyes stb.) hívunk meg beszélgetni. Ki ne felejtsük a fekvőkerékpáros (rekus) maratont, amelynek lényege: 24 óráig tartó tekerés, a karvai búcsút, a Leányfaluig tartó kétnapos (dömösi sátortáborozással megszakított) kenutúrát.”

A tervek közt említi még Duka Gábor, hogy szeretnének csatlakozni a közép-európai Mária-zarándokúthoz, de úgy, hogy bőgőshajókkal zarándokolnának. 

A kék szalag két oldala

A helyi turizmus történetéhez tartozik még, hogy tavaly megalapították a Dunamente TDM (Turisztikai Desztináció Menedzsment) szervezetet, amely a Komárom és Párkány közti településeket egyesíti, természetesen Karvát is. Szakmai szinten szeretné fejleszteni a turizmust, hiszen egy-egy település külön-külön nem lehet életképes ezen a területen. A végcél egy Dunán átívelő turisztikai régió kialakítása, a magyarországi Duna-Gerecse TDM-mel együtt. A komáromi és a párkányi híd közti térség így közös programokat tud majd kínálni a turizmus terén.

Ha valaki ezek után azt hinné, hogy Karván kolbászból fonják a kerítést, téved. A munkanélküliség ugyan látványosan csökkent (alig akad közmunkás), az önkormányzatnak is kissé magasabb támogatást juttat a kormány, ám a „részadós” támogatási rendszer egyedül arra elég, hogy a felszínen maradjanak, és ne kelljen feladni az iskolát-óvodát. Nagyobb lélegzetű fejlesztésekre itt sem futja. A fentiekben leírtak azonban a lelemény és a szívós akarat iskola- és követendő példái lehetnek más települések számára is.