Toldozzák-foldozzák a nyugdíjakat

Egyszeri, jelentős növelés

A jelenleg érvényes jogszabály szerint a nyugdíjak emelése főleg az idős emberek által leginkább igénybe vett szolgáltatások és leggyakrabban vásárolt élelmiszerek árának alakulásától függ, s mivel ezek az utóbbi években nem drágultak jelentősen, ha minden maradna a régiben, januártól csak 1,30 euróval kapnának többet. Viszont a kampány során a pártok nyugdíjemelést is ígértek, s legalább egy alkalommal meg is szeretnék tenni. Ehhez törvénymódosításra lesz szükség, és bár az inflációhoz való viszonyítás marad, a tervek szerint azt is rögzítik majd a jogszabályban, hogy az emelés nem lehet kevesebb, mint két százalék. Ivan Švejna, a szociális és munkaügyi minisztérium államtitkára azonban figyelmeztet, hogy a nagyobb mértékű emelés csak egyszeri lesz, a jövőben nem engedheti meg magának az állam. „Most az akut problémákat oldjuk meg, és megengedhetetlen, hogy miközben a kormány emeli az egészségügyi nővérek és a pedagógusok bérét, a nyugdíjak nevetséges egy-két eruróval növekedjenek” – mondta.

Tavaly ugyanis csak ilyen mértékben drágultak az élelmiszerek, ezért az előző évi 5-10 euróhoz képest a 2015-ös emelés inkább felháborodást váltott ki az érintettek körében. „Amikor megkaptam a szociális biztosítótól az értesítést, hogy 1,20 euróval emelik a nyugdíjamat, arra gondoltam, hogy még a postaköltség is több lehetett. Akárhogy számolják, ennél biztosan nagyobbak az áremelések, de sajnos, akik ezt kitalálták, nem nézik az árcédulákat” – véli a komáromi Szabó Ilona, aki az özvegyi nyugdíjjal együtt mindössze 409 eurós havi járandóságot kap. Komoly növekedésre ezután sem számíthat, a jövő évi jelentősebb ráadás nagy valószínűséggel utolsó lesz a sorban, mert a jövőben a nyugdíjak tekintetében is inkább csak megvonások várhatók. Az egyetlen jó hír az, hogy az emelést ezúttal sem kell kérvényezni, a szociális biztosító automatikusan küldi.

Előnyugdíj a bányászoknak

Mivel egyre több a nyugdíjas, és egyre kevesebb az aktív kereső, akiknek a levonásaiból finanszírozzák a rendszert, a kormány inkább azon gondolkodik, hogyan lehetne tovább emelni a nyugdíjkorhatárt. Vannak olyan tervek, hogy az átlagéletkor növekedéséhez viszonyítják, az pedig egyre magasabb, tehát a mai negyvenesek, ötvenesek számíthatnak arra, hogy csak 65-68 évesen mennek nyugdíjba. Kivételt csupán a különösen nehéz körülmények között és veszélyes munkahelyeken dolgozók képeznének, akik számára a kormány be akarja vezetni az előnyugdíjat. Ez nem azonos a korkedvezményessel, amelyet az kaphat meg, aki legalább tizenöt évig dolgozott, legfeljebb két éve van hátra a nyugdíjkorhatárig, és befizetései alapján nagyobb összegre jogosult, mint a létminimum 1,2-szerese, azaz 237,80 euró. A korkedvezményes nyugdíjat úgy állapítják meg, hogy először kiszámítják az öregségit, s ebből a nyugdíjkorhatárig hiányzó minden 30 napra levonnak 0,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri nyugdíjaztatását, annak 13 százalékkal csökken az az összeg, amelyet öregségi nyugdíjként kaphatna. Az előnyugdíjasok viszont úgy mehetnek majd hatvanéves koruk előtt nyugdíjba, hogy nem csökken a járandóságuk.

Csehországban 2013-ban vezették be az előnyugdíjat, s azok kérvényezhetik, akiknek öt évük van hátra az öregségi nyugdíjig, és havi járandóságuk nem kevesebb, mint az átlagbér harmada. Akinek egyszer megítélték az előnyugdíjat, az akkor is kapja, ha közben munkába áll, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a tétel különösebben nem terheli meg a cseh költségvetést: az elmúlt három év alatt mindössze 1143-an kérték az előnyugdíjat.

A karácsonyi nyugdíj marad

Szlovákiában a tervek szerint a bányászokat, darukezelőket, sugárzásnak kitett és más veszélyeztetett dolgozókat érintené a kedvezmény, amelyet 2018-tól vezetnének be. A munkáltatók már most is kötelezően befizetnek számukra a harmadik nyugdíjbiztosítási pillérbe, és ha itt elegendő pénz gyűlik össze, elmehetnek nyugdíjba. A kormány nem titkolt célja az intézkedéssel, hogy népszerűsítse a harmadik pillért, amelybe most kb. 700 ezer ember fizet be. Mivel itt a költségek elég magasak, inkább csak azoknak éri meg, akiknek a munkáltatója állja a befizetések egy részét. Jelenleg a harmadik pillérben megtakarított pénzt csak akkor élvezhetik az emberek, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. Három évvel ezelőtt még korábban kivehették a teljes megtakarításukat vagy egy részét, de a második Fico-kormány szigorította a feltételeket. Az indoklás az volt, hogy az emberek nyaralni mennek, autót vásárolnak azon a pénzen, amelyből a nyugdíjukat kellene kiegészíteni, ezért aki később lépett be a harmadik pillérbe, az már csak nyugdíjasként juthat hozzá a megtakarításához.

Addig a karácsonyi nyugdíj-kiegészítés marad vigaszként, amelyre a jövőben is számítani lehet. Főleg azok számíthatnak nagyobb összegű kiegészítésre, akik 2004 előtt mentek nyugdíjba, és az akkori kiszámítási módszer miatt jóval kisebb a járandóságuk, mint a később nyugalomba vonulóknak. Mintegy félmillióra tehető azok száma, akik havonta alig 350 euróst kapnak; ők idén karácsony előtt magasabb kiegészítésre számíthatnak. De akárhogy is, mindez csak foltozgatás, hosszú távon nem oldja meg az idősek helyzetét, a ma még dolgozóknak pedig semmilyen perspektívát nem kínál. A szakpolitikusok már most nyíltan beszélnek arról, hogy a jövőben alacsonyabb nyugdíjakra kell számítanunk – főleg a mostani keresetekhez és az életszínvonalhoz viszonyítva. Magyarán: jó, ha mindenki felkészül arra, hogy öregségében abból fog élni, amit aktív éveiben megtakarít magának, és az államtól legfeljebb szociális segélyt kaphat.