Mennyit lehet túlórázni?

Kérdését a Nyitrai Munkaügyi Felügyelőségre továbbítottuk, ahol a következőket tudtuk meg Róbert Bulla főfelügyelőtől: A munkaadó legalább egy héttel előre és legalább egyhetes időtartamra vonatkozóan köteles közölni a munkavállalóval a beosztását. Három műszakos vagy folyamatos termelés mellett, amilyen valószínűleg az ön munkahelyén is folyik, a munkaidő heti 37,5 óra, ha a kollektív szerződésben nem állapodtak meg ennél kevesebben.

A munka törvénykönyvének 97. paragrafusa alapján túlórának a meghatározott heti munkaidőn túl a munkaadó megbízásából vagy annak engedélyével végzett munka minősül. A munkaadó szükség vagy társadalmi érdek esetén két műszak közötti pihenés idejére is elrendelhet munkát, de ezt a pihenést nem csökkentheti 8 óránál rövidebb időre. 

Az ön esetében a munkaidő nem lehet több, mint heti 37,5 + 8, azaz a túlórákkal együtt 45,5 óra, de ez sem tarthat négy hónapnál hosszabb ideig. További meghosszabbítás csak a munkáltató és a munkavállalók közti megállapodás alapján lehetséges, de a folyamatos túlórázás így is legfeljebb egy évig tarthat.

Egy éven belül legfeljebb 150 túlórát rendelhet el a munkaadó, és a munkavállaló önként sem vállalhat több mint 250-et. A rendes munkaidőn túl ledolgozott órák száma egy évben nem haladhatja meg a 400-at. A túlórák számába nem számítódik bele az az idő, amelyért a dolgozó pótszabadságot kapott.

A munka törvénykönyvének 92. paragrafusa szerint a munkavállalónak két műszak között 12 órás folyamatos pihenéshez van joga – ha fiatalkorú, 14 órára –, és mint írtuk, ez a pihenőidő túlórázás esetén sem lehet 8 óránál rövidebb. Ha a munkaadó lerövidíti a pihenőidőt, ezeket az órákat 30 napon belül pótolnia kell.

Az ön által leírtakból az derül ki, hogy munkáltatója megtartja a nyolcórás pihenőidőt. Kérdés, milyen gyakran, milyen indokkal és milyen hosszú időre kötelezi önt túlórára. Ha úgy véli, hogy megsérti a törvényt és a munkaszerződést, forduljon a helyileg illetékes munkaügyi felügyelethez (inšpektorát práce), az kivizsgálja az ügyet.

A hadifoglyok leszármazottai nem kapnak kárpótlást

Szeretném, ha már volna ember, aki nemcsak az orosz hadifoglyokkal foglalkozna, hanem azokkal is, akik német hadifogságban voltak. Az ő hozzátartozóik, családjaik semmit sem kaptak. 2000. 10. 8-án kaptunk a minisztériumból egy levelet, azóta semmit. Az én édesapámat is elhurcolták Németországba az amerikaiak. Sokszor hallottam tőle, hogy karácsony estéjén kint a szabad ég alatt, a csikorgó hidegben voltak, szögesdróttal bekerítve, s míg mások ünnepelték a karácsonyt, rájuk meg szóródtak a bombák. Ezt a napot az édesapám megünnepelte, amíg csak élt. De sajnos, 1972-ben elhunyt. Azóta se kaptunk semmi kárpótlást, pedig ezek az emberek is harcoltak a hazáért. Akkor miért nem kapnak kárpótlást, miért csak azok kapnak, akik Oroszországban harcoltak? Ezek az emberek és hozzátartozóik Magyarországon vehették fel a járadékot. Ilyen gyalázat, hogy Magyarországon minden szlovák állampolgár tisztességesen átvehette a hadifogságban elhunytak után a járadékot, az itteniekkel meg nem törődik senki.

S. R. Naszvad

Ön téved, ha azt hiszi, hogy Magyarországon minden volt hadifogoly hozzátartozói kaptak kárpótlást. A Vasárnap 2015. november 26-i számában írtunk arról, hogy Magyarországon csak azok a hadiözvegyek és hadiárvák jogosultak a támogatásra, akiknek a hozzátartozója 1938. november 2-a és 1945. május 9-e között a magyar királyi honvédség vagy csendőrség kötelékében szolgált, s életét vesztette. Feltétel az is, hogy a kérelmező magyar állampolgár legyen. Aki Szlovákiában él, és szlovák állampolgár, az hiába magyar nemzetiségű, és hiába szolgált az apja a magyar hadseregben, nem jogosult a juttatásra. Vagyis nem az a gond, hogy hol volt az illető hadifogoly, hanem az, hogy a Magyarországon kívül élő leszármazottai felvették-e a magyar állampolgárságot. Szlovákia egyáltalán nem kárpótolja azokat, akik a magyar hadseregben szolgáltak. Itt csak azok a hadiárvák és -özvegyek kaptak kárpótlást, akiknek az édesapja vagy férje részt vett és elesett az antifasiszta ellenállási mozgalomban. Mivel az édesapja szerencsére hazatért a fogságból, egyébként sem vonatkozik önre ez a kárpótlási forma. Ha az édesapja életében nem kapott semmit az elszenvedett fogságért, ön most már biztosan nem fog, mert nem hadiárva.

A nagyszülőknek joguk van látni az unokájukat

Egy végtelenül elkeseredett nagymama vagyok. Nemrég temettük el a fiamat, és a menyünk azóta nem engedi hozzánk a nyolcéves unokánkat. Amíg a fiam élt, jó viszonyban voltunk, rendszeresen jártak hozzánk. A menyünk szlovák, de ez sem volt gond, a gyermeket a fiunk magyarul is szépen megtanította. A temetés után a menyünk teljesen elfordult tőlünk, az unokánkat sem engedi hozzánk, pedig már csak ő emlékeztet a fiunkra. Mit tehetnénk azért, hogy láthassuk?

A családról szóló törvény a nagyszülőket is a közeli személyek közé sorolja, akiknek joguk van az unokájukkal való kapcsolattartásra. Különösen érvényes ez akkor, ha az unoka és a nagyszülők között erős az érzelmi kötelék, és megszakítása rossz hatással lehetne a gyermekre. Ha a menyükkel sehogy sem tudnak megegyezni, az egyetlen lehetőség, hogy bírósághoz fordulnak, és kérik, hogy szabja meg a láthatást. Azt ajánlom, a beadványt ügyvéd dolgozza ki, és érveljen azzal, hogy mostanáig jó és gyakori kapcsolatban voltak az unokájukkal.

A bíróságok általában havi egyszeri vagy kétszeri néhány órás láthatást szabnak meg a nagyszülőknek. Mivel itt a gyermek édesapja elhunyt, önök kérhetnék a havi egyszeri teljes hétvégét is. A láthatások megtartását és a gyermekre gyakorolt hatásukat a családügyi hivatal felügyeli.

A gyorskölcsönző nem jótékonysági intézmény

A Provident-kölcsönnel kapcsolatban szeretnék információt kérni. Az a hír jutott a fülembe, hogy számlára akarják tenni, de ezt nem tudom, szabad-e, mert én nem kapok, csak 162 euró nyugdíjat. A Vasárnapban olvastam egyszer, hogy ha a nyugdíj nem haladja meg a 198 eurót, akkor nem tehetik meg, és akkor sem tehetik meg, ha részletet fizetek. A 162 euró nyugdíjamból, amikor a postás hozza, mindjárt kifizetek 40,50 euró villanyt, 13,96 eurót a televízióért, 25 euró Providentet és 30 euró részletet az ipolysági villanyüzletnek.

Egy éve és három hónapja törlesztem a kölcsönt, amikor jönnek a pénzért, de sajnos, hol jönnek, hol pedig nem. Az utóbbi időben egyszerűen nem jönnek, de azt beszélik más házánál, hogy nem vagyok itthon, és nem engedem be őket. Márpedig én itthon vagyok, és várom őket, most is félretettem 25 eurót. Én azt sem értem, hogy lehetek lemaradva 1483,65 euróval, bár ebből fizettem már le. És miért lett ennyi sok, mert a kártyámon a kölcsön összege 880 euró, így van ráírva. A kérdésem az volna, hogy adhattak 61 euróra kölcsönt, mert én úgy tudom, hogy ennyi pénzre nem lett volna szabad. Tudhatták volna, hogy a 61 euróból nem fogom tudni fizetni. Különben a Providentnél meg sem kérdezték a telefonban, mennyi a havi jövedelmem, csak az érdekelte őket, hogy mire veszem fel a kölcsönt. Most pedig összevissza hazudnak a falumban mindenütt, ahová mennek a pénzért.

Jelige: Provident

Százszor írtunk róla, de százegyedszer is meg kell ismételni, hogy a gyorskölcsönzőkkel ajánlott az óvatosság. Nem ellenőrzik a hitelfelvevők jövedelmét, és olyan ügyfeleknek is kölcsönöznek, akikről előre tudják, hogy nemigen lesz miből visszafizetniük. Elég nekik, ha az ügyfélnek van valamilyen vagyona – háza, ingatlanja, autója –, amelyet utólag elvehetnek tőle. Ezért fontos, hogy aki gyorskölcsönzőtől vesz fel hitelt, maga legyen résen. Utólag nem őket kell okolni, hogyan adhattak kölcsönt 61 euróra, önnek kellett volna erre ügyelnie. Ezek uzsorás cégek, a törvényesség határán vállalkoznak, és legkevésbé az ügyfelek javát tartják szem előtt. Amikor pedig vissza akarják szerezni a pénzüket – természetesen busás haszonnal, hiszen nem jótékonyságból kölcsönöznek –, semmilyen praktikától nem riadnak vissza.

Könnyen lehetséges, hogy azért nem mennek el önhöz a törlesztőrészletért, mert azt akarják, hogy késedelmi kamatot fizessen. Ha van rá mód, vigye el nekik személyesen a pénzt, vagy utalja át, de ne maradjon el vele, mert a késedelem miatt akár a többszörösére is emelkedhet a tartozása, és a végén végrehajtót küldenek önre. A létminimumot, azaz 198,09 eurót valóban mindenkinek a számláján meg kell hagynia a végrehajtónak, azaz a csekélyke nyugdíjához nem nyúlhatnak, de ha a tartozása a késedelmi  kamatokkal együtt meghaladja a 2000 eurót, akár a házát is elárverezhetik.

Személyes tanácsadást nem nyújtunk

Egyedül élek 39 négyzetméteres lakásban, és azt olvastam az újságban, hogy aki létminimum alatt él, és ezt igazolni tudja, az nem köteles ingatlanadót fizetni. Szeretném tudni, hogy szociális segélyből kell-e fizetnem ingatlanadót, és kaphatok-e kedvezményt a szemétdíjra.

Jelige: Kíváncsi

Mivel szerkesztőségünknek címzett levelében megadta a nevét és lakcímét, az illetékes városi hivatalban érdeklődtünk. Azt a választ kaptuk, hogy ön köteles ingatlanadót és szemétdíjat fizetni. Az ingatlanadót az 582/2004-es törvény szabályozza, a szemétdíjat pedig a város általános érvényű rendelete. Ezek értelmében ön annak ellenére sem jogosult engedményre, hogy szociális segélyből él. A további részleteket illetően a városi hivatal adóreferensénél érdeklődhet. 

Ezúttal szeretnénk ismételten felhívni olvasóink figyelmét, hogy panaszaikra sem telefonon, sem levélben nem áll módunkban válaszolni. A rovat célja az, hogy a megválaszolt levelekből a többi olvasó is okuljon, ezért személyes tanácsadást nem nyújtunk.