Húsvét a világ körül, világ a húsvét körül

Húsvét-sziget

Ha a húsvét és a világ egy mondatban szerepel, akkor mindenkinek a Húsvét-sziget jut először eszébe. Nekem is. No de mitől is húsvéti? Különleges szokások vannak itt? Esetleg az ottani lakosság nyelvén moainak nevezett kőszobrok között van olyan, mely tojást festene? A válasz ennél sokkal egyszerűbb: a név a sziget holland felfedezőjének, Roggeveennek köszönhető, aki húsvét tájékán talált rá erre a földdarabra. Az őslakosok eredetileg nem nevezték meg, hosszas unszolásra a Világ Köldöke és az Égre Néző Szemek neveit sikerült megtudni tőlük. Így aztán maradt a kevésbé költői Húsvét-sziget. Nevén kívül a keresztény valláshoz több köze nemigen volt. Igaz, a hódítók érkezése előtt tartottak itt tojásszerző versenyeket, de ezek eredetileg a vallási vezető kiválasztására szolgáltak, aztán az évszázadok teltével ügyességi vetélkedő lett a szokásból.

Fülöp-szigetek

Az ugyancsak csendes-óceáni Fülöp-szigeteknek jelentős húsvéti vonatkozása van. A kereszténység majdnem 500 évvel ezelőtt érkezett el e távoli helyre, s azóta minden jeles napjáról megemlékeznek, Jézus haláláról és feltámadásáról pedig különleges buzgalommal. A véres húsvétként emlegetett esemény nagypénteken zajlik. Több önkéntes helyi – s mára már turista is – keresztre feszítteti magát, ezzel emlékezve meg Jézus szenvedéseiről. Az egyház nem támogatja, de el sem ítéli e hagyományt, mely mára komoly turistalátványosság lett. A megfeszítés mellett önostorozást is gyakorolnak Ázsia legkatolikusabb országában. Érdekesség még, hogy a Fülöp-szigeteket is húsvét előtt pár nappal fedezték fel, s akkor a név még szabad volt, úgyhogy akár ezt is kaphatták volna. De a spanyol királyról nevezték el őket.

Litvánia

A balti államban található a Keresztek hegye, mely nemcsak katolikus zarándokhely és turistalátványosság. Története igazi csoda, akárcsak a húsvéti feltámadás. Az első kereszteket a 14. században állították a dombon az elesett katonák emlékére. Az évek során egyre több sorakozott itt, ám az első világháború utáni függetlenségben elhanyagolták őket. Volt köztük fából, vasból, kőből készült, de végül csak ötven maradt belőlük. Aztán jöttek az oroszok, és a domb feltámadt: egyre többen állítottak rá ismét feszületet. Bár a szovjetek többféleképpen próbálták megsemmisíteni a kultuszhelyet, nem sikerült nekik, sőt még kedveltebb és látogatottabb lett. Mikor Litvánia újra függetlenné vált, már hatvanezer feszület állt itt. Mára kolostort is építettek melléjük, s a több mint százezer keresztet – pontosan senki nem tudja, mennyi – a Vatikán is oltalmába vette.

Románia

Ha temető, akkor halál. Ha halál, akkor szomorúság. Gondolná a legtöbb ember. A Máramaros megyei Szaploncán azonban másként vélekedett erről a fakeresztfaragó, Dumitru Pop-Tincu. Neki köszönheti a falu lakossága az ortodox vidám temető hangulatát. Alkotásaival nemcsak a helyieket szórakoztatta, hanem a turistákat is idecsalogatta. S hogy miért olyan különleges ez a hely? A kékre festett kereszteken nem csupán sírfelirat vannak, hanem színes ábrázolás is. Van henteses, televízió- és autószerelős, katonás faragás. Kinek-kinek a szakmája és/vagy elhalálozása szerint. A rímfaragó fafaragó ilyenféle sírfeliratokat fabrikált, román nyelven: Itt nyugszom én idelenn, / Braic Ileana a nevem, / Volt öt legénygyermekem. / Isten tartsa valahányat, / Neked, Griga megbocsátok, / Bár a késed belém vágtad, / Mikor leszúrtál részegen. / De eltemettél tisztesen / Itt a nagy templom tövén, / Te is megtérsz majd mellém.

Finnország

Nyelvrokonainknak, a finneknek van néhány, a mieinkhez hasonló húsvéti szokásuk. Ilyen például a barkaágakkal való virgácsolás, miközben rövid versikét szavalnak a gyerekek. Jutalmuk valamilyen apróság, csokoládétojás és/vagy aprópénz. Eddig nagyon hasonlít a mi húsvéthétfőnkhöz – bár a finneknél vasárnap történik. Nálunk a fiúk házalnak, míg Finnországban a lányok. A gyerekek ilyenkor boszorkányoknak öltöznek. Ez Svédországban elterjedtebb hagyomány, Finnországnak főleg a nyugati részén él; a keleti részen nem ismerik. Miénkhez hasonló szokásuk még, hogy tojásokat festenek, melyekkel a házakat díszítik. Nyugat-Finnországban jól megfigyelhető, milyen az, amikor keresztény és pogány hagyományok keverednek.

Ausztrália

Az ausztráliai húsvét az angolszász hagyományokat követi, igaz, ezek a multikulti országban egyre inkább eltűnnek. Mivel az ország a déli féltekén van, picit ahhoz is alakították az ünnepet. Például nemcsak csokoládényulat lehet kapni. Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy a nyúlra kártevőként tekintenek, mivel hatalmas gazdasági károkat okozott az országban. Ilyen háttérrel pedig nem lehet a gyerekeknek ajándékozni. Helyette az ausztrál nyuszit, az erszényes nyulat öntötték formába, mely ezen a kontinensen őshonos. Külsőre nem olyan kedves, mint a hagyományos húsvéti nyúl, de sokan csakis ezt hajlandók vásárolni, mivel így azt a programot is támogatják, amely a kihalás szélén álló erszényes nyúl megmentésére irányul.