Új helyesírás, avagy ésszerűbb-e az észszerű?

Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy mindenki elsajátítsa a változásokat, de sikerült. Az én generációm pedig már ebből tanulta meg, hogy a hajó vitorláját „árbocra” feszítik ki, aki az ördögben hisz, az a „satanizmust”, aki pedig a magyar ősvallás híve, az a „samanizmust” gyakorolja. Igen, így, rövid magánhangzókkal. Most azonban ez megváltozott.

Mikor az utzán/uccán/utcán átment a kedves

„Nyelvészeink a század első felében egy közhasználatban lévő szó írásmódját háromszor változtatták meg. Az elemi iskolában úgy tanultam, hogy utczának írják. Mire a gimnáziumba kerültem, utca lett belőle. Egyetemi éveim után uccává változtatták. Tíz év múltán nyelvészeink visszaállították az utcát. A helyesírási szabályzatot háromszor nyomták újra. Az utca- és háztáblákat háromszor kellett, vagy kellett volna kicserélni az országban. Ötvenéves embernek, aki 1900 táján született, háromszor kellett megtanulnia, hogy levelei borítékjára hogyan írja ezt a szót. És mindez miért? Az utca mindhárom variánsát pontosan ugyanúgy ejtjük ki” – írja Faludy György a Jegyzetek az esőerdőből című könyvében, miután a 11. kiadás megjelent. A 2015. szeptember 1-jétől jelenleg érvényben levő új, 12. kiadás azonban olyan sok és drasztikus változást nem tartalmaz, mint elődje. Ám mindenképpen akadnak benne érdekességek.

Megengedőbb az új

Néhány magánhangzót, melyet eddig röviden írtunk, bár hosszan ejtettünk, ezentúl kiejtés szerint írunk majd. Erre példa a „sarlatanizmus”, melyet mostantól úgy kell írni, ahogy halljuk: „sarlatánizmus”. „Olyan változásokról van szó, amelyekkel nem szembesülünk mindennap. Egy részük ritkábban fordul elő magában az írásgyakorlatban is, más része inkább az iskolai írásgyakorlatra jellemző. Ezek főként a hangjelölésben bekövetkezett változások, például rövid magánhangzóval írtunk valamit, és most hosszúval kell, vagy a korábbi szabályzatban hasonultak a szótőhöz kapcsolódó toldalékok. Változások vannak részben az intézménynevek és bizonyos földrajzi nevek írásában vagy -i képzős származékában. Nincs olyan sok eltérés, de a változások érintik szinte az összes helyesírási témakört – magyarázza Misad Katalin nyelvész, a pozsonyi Comenius Egyetem docense. – Bizonyos esetekben logikusabb, vagy talán úgy fogalmaznék, hogy megengedőbb az új kiadás, hiszen egyes szabályokkal kapcsolatban lehetővé teszi az alternatív írásmódokat, vagyis írhatjuk így is, és úgy is” – teszi hozzá.

A változások elsajátítására a diákoknak van idejük, akik pedig most kezdik tanulni az iskolában a helyesírást, már az új szabályokat veszik. Nincs könnyű dolguk azonban a tanároknak és a helyesírással mindennapi munkájuk során szembesülőknek, nekik ugyanis már szeptember elsejétől a 12. kiadás szerint kell dolgozniuk. „Szerintem most még mindannyian úgy érezzük, hogy nehezebb munka vár ránk emiatt. Egyrészt örülünk, mert már többször éreztük a modern vívmányok által nyelvünkbe került szavak írása esetében, hogy szükség lenne egy új szabályzatra vagy legalább egy kiegészítő jegyzékre, mely konkrétan megmutatja, hogy például az internet vagy az e-mail és a többi hasonló jellegű szót, szókapcsolatot hogyan kell írnunk” – mondja Szabó Mária magyartanár. Elárulja azonban azt is, hogy a többi kollégával együtt vegyes érzésekkel fogadta az új verziót, hiszen a legutóbbi kiadás előírásai már mindnyájunkban rögződtek, most pedig mindent újra kell tanulni. Mert lehet, hogy csak néhány szó írásmódja változott, néhány szabály módosult, de szinte minden betű írásakor ott lesz a kétség az emberben: vajon jól írtam le?

Horváth Péter mindenképpen pozitívumként jegyzi meg, hogy egyes szavakat ezentúl úgy kell írni, ahogy ejtjük őket. „Nem érzem, hogy így átalakult volna az egész helyesírás. Tudom, nem is ez volt a cél, de valahol mégis ezt reméltük, mert mi, tanárok vagyunk azok, akiknek mindent el kell magyaráznunk. Mi látjuk, hogy nagyon sokszor mennyire bonyolult és mennyire nem logikus a magyar helyesírás. Ilyen szempontból szerintem érdemi változás nem történt.”

A diákoknak sem könnyű

Azok, akik jövőre vagy két év múlva érettségiznek, nem kell az új szabályzat szerint tudniuk a nyelvtant. Azoknak azonban, akik a magyar nyelvvel foglalkozó pályán szeretnének maradni, illik mihamarabb elsajátítaniuk a változásokat. És ahogy a tanárok, a diákok is vegyes érzésekkel fogadták az új szabályzatot. „A minap olvastam először róla, és tény, hogy azoknak, akik régebben tanulták a helyesírást, nagyon nehéz lesz az átállás. A fiatalabb korosztálynak viszont előny, mivel sok új szó található benne, melyeket naponta használunk. Jónak tartom, mert olyan szavak, mint az „ímél”, a „szelfi” is belekerült” – mondja a gimnazista Németh Friderika. Both Arnoldot szintén meglepte néhány változás, ám az ő szempontjából ezek nem olyan lényegesek, hiszen a továbbtanuláshoz nem lesz szüksége a magyar nyelvtanra. Ugyanígy gondolja Bereczki Péter is: „Nem érzem úgy, hogy ez engem rendkívüli mértékben érintene: a változásokat nem tudom majd egyik napról a másikra megtanulni, sőt az érettségire sem lesz rá szükségem; nem hiszem, hogy fogom használni az új szabályzatot” – mondja. Akadnak olyanok, akiknek inkább a változások logikusak, Antal Gábornak például a régebbi írásmód volt meglepő. Szerinte az „árbóc” szóba mindig is hosszú ó kellett volna. „Nekem nagyon tetszik, hogy az ékezetekre odafigyeltek, és ezentúl úgy írhatod, ahogy hallod; ebben tényleg látok logikát, a többi csak összezavar. Pláne engem, aki egész eddig úgy tanulta a helyesírást, ahogy volt, és most olyan szabályokat kapok, amik eddig nem voltak észszerűek; de ezek szerint most már ezt kell megtanulni” – magyarázza Nagy Zsófia.

Türelem a türelmetleneknek

Magyarországon meghatároztak egy türelmi időt, amely után csak az új szabályzatot fogadják el. Egészen addig mindkét szabályzat érvényes. „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint annak ellenére, hogy a 12. kiadás változásai alapvetően nem befolyásolják a Nemzeti alaptantervben és a kiadott kerettantervekben, vizsgakövetelményekben rögzített tartalmakat, ezeket részleteikben az új szabályzatban megfogalmazott elvek szerint indokolt tanítani már 2015. szeptember 1-től kezdve. A 12. kiadás változásait a szabályok alkalmazása s az egyes szavak és szókapcsolatok írása szintjén azonban csak fokozatosan szabad és lehet számon kérni. Az érettségi vizsgadolgozatokban a 2016/2017-es tanév tavaszi vizsgaidőszakáig a 11. és a 12. kiadás szerinti helyesírást is el kell fogadni. Középszintű vagy az alatti értékeléskor 3 év a türelmi idő” – nyilatkozta megkeresésünkre Keszler Borbála, A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának szerkesztéséért felelős MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságának elnöke. Szlovákiában azonban ilyen türelmi időt nem állapítottak meg, sőt azt sem lehet tudni, a mi magyar tankönyveinkbe mikor kerülnek bele a változások. Ám tanítani már kell őket.