A konyhaművészet megszállottja

Tatai Róbert mindössze huszonkét éves, és máris olyan szinten műveli szakmáját, a cukrász- és szakácsmesterséget, hogy akár egy michelin-csillagos étteremben is megállná a helyét.

A bősi fiatalember amellett, hogy a többi sráccal focizott és sportolt, már gyerekként is beállt anyukája, még inkább nagymamája mellé a konyhába, és kuktáskodott. Számára az év legszebb időszaka a disznóölésekkel kezdődött – a hús feldolgozásának minden részlete érdekelte, figyelt, kérdezett, tanult, és elsajátította a főzés alapjait.

* Mikor döntötte el, hogy szakács lesz?

Már 12-13 évesen tudtam, hogy ezt a pályát választom. Szabadidőmben, ha éppen nem a többi gyerekkel játszottam, legszívesebben a konyhában segédkeztem, vonzott a hangulata, a receptek sokrétűsége és a bennük rejlő ezernyi variációs lehetőség.

* Csak pár éve fejezte be Somorján a középiskolát.

Igen, és olyan szerencsém volt, hogy már az iskolából Franciaországban tölthettem egy téli időszakot. Alig 16 évesen ez rendkívül nagy hatással volt rám, hiszen addig elképzelni sem tudtam, hogyan működik egy igazi nagy étterem konyhája, milyen a munkamegosztás, mire kell odafigyelni, és egy rakás újfajta ételt is megismertem. A következő nyári vakáció már a francia Riviérán talált, ott ismét új kihívások vártak rám – a tenger gyümölcsei, rákok, polipok, halkülönlegességek elkészítésének módjával ismerkedtem.

* Az iskola befejezése után ismét Franciaország. Többfelé is járt?

A mai napig a francia gasztronómia a kedvencem – persze a magyar után –, így amint tehettem, újra visszamentem dolgozni, tanulni. Többfelé érdeklődtem, keresgéltem, végül Korzikán kötöttem ki, s három évig dolgoztam egy menő étteremben. Hihetetlenül tarka volt a szakácsok csapatának összetétele, így az ázsiai konyhával is közeli kapcsolatba kerültem, dolgoztam mexikóiban, Chamberyben a homárral, osztrigával ismerkedtem. Az Alpokba is visszatértem – az ottani tapasztalatok közül a hatalmas, több száz eurós hidegtálakat említeném, kitanultam a dekoráció titkait, a kreatív tálalás módját. Nyelvet tanultam, élettapasztalatokat szereztem, nekik köszönhetően ma teljesen máshogy nézek a világra, mint korábban. Barátokat is találtam, a kapcsolat nem szakadt meg közöttünk.

* Már egy éve itthon van. Hogy érzi magát?

Amellett, hogy még ma is sok újat tanulok, a már elsajátított ismereteket is felhasználom. A magyar konyha ételeit is készítem, kicsit modernebb felfogásban, máshogy, újszerűen tálalva őket.

* Van példaképe? Kitől tanult a legtöbbet?

Példaképekről nehéz beszélni, a tévéből ismert sztárszakácsok, Jamie Oliver, Gordon Ramsey stb. kirakatfőzése személy szerint nem tud elkápráztatni. Tanítóim viszont sokan voltak, a nagymamámtól kezdve a tanáraimon keresztül a séfekig, akiknek a keze alatt dolgoztam. Az alpesi michelin-csillagos étterem séfje nagyon hasznos útravalót adott munkaszervezésből, emberekkel való bánásmódból, szaktudásból, és a mostani séfemre, Bindics Imrére is felnézek. Bizonyos mértékig követni akarom tanítóimat, de elsősorban a saját ízlésemet és mércémet szeretném megvalósítani.

* Vannak kedvenc receptjei?

A halakat, talán a tengerparti éttermekben töltött időszaknak köszönhetően jobban szeretem a húsoknál, színesebbnek, variálhatóbbnak érzem a belőlük készült ételeket. Most is éppen egy dunai busát konfitáltam. Desszerteket is szívesen készítek, aprólékos, kis, egyfalatnyi mignonokat, ahogy azt a franciáktól tanultam, de rétest, sőt kenyeret is sütök, ha úgy adódik. A hagyományostól kicsit minden receptem eltér – változtatok az összetevőkön, és ha csak egy mód van rá, az egészséges konyha elveit is szem előtt tartom.

* Marad idő más hobbira is?

A munkám mellett, ha van egy kis szabadom, kicsit sportolok, focizok, erősítek, az öcsémmel a küzdősportokkal is próbálkozunk. Vannak barátaim, barátnőm, a szabadidőm nagy részét velük töltöm.

* Tervek, álmok?

Jó lenne tovább ismerkedni a világ ízeivel, új tapasztalatokat, nevet szerezni a szakmában. Ennek érdekében versenyekre is szeretnék jelentkezni; a napokban, az első országos versenyemen, Besztercebányán rögtön első próbálkozásra negyedik lettem. És hát álmom, hogy egyszer én is séf lehessek, és egy nívós, jó éttermet vezethessek. Tudom, addig még sokat kell tanulnom!