Meddig nyúlik a rétes?

De erről majd később, hiszen Vásárúton sem csak rétessütésből áll az élet: az Alsó-Csallóköz egyik nagy települése mozgalmas időket él. Amikor három éve itt jártunk, Zsoldos Roland polgármester arról beszélt, hogy szerencsés helyzetben van, hiszen itt szinte minden kiépült elődjei idejében. A tavalyi önkormányzati választásokon a vásárúti polgárok ismét bizalmat szavaztak neki, így az akkor általa felvázolt tervek és elkezdett beruházások megvalósítása az ő feladata lesz.

Helyben tartani a fiatalokat

Ha már a beruházásoknál tartunk, kezdjük a lakásépítéssel. Időközben az új negyedben három ház már olyan állapotba került, hogy állnak a falak. „Községünk egyik problémája, hogy a nyitrai érsekség tulajdonában levő területeket, ahol építkezésre alkalmas telkeket tudnánk kimérni, mindeddig nem sikerült visszaszerezni vagy elcserélni. A falu vezetőségének egyik kitűzött célja – mondja Zsoldos Roland –, hogy további építkezési helyet keressünk. Időközben felújítottuk a szolgáltatóházat, emeletén egy vállalkozó tizenkét lakást létesített. Ezekbe már beköltöztek a lakók. Az iskola udvarában pedig volt egy nagy, kihasználatlan terület, ahol egy másik vállalkozó épített tizenöt lakásos bérházat. S ami a legfontosabb: a huszonhét lakásból huszonötbe hamarosan beköltözhetnek a bérlők; többen már be is fizették a letéti díjat. Egy új minisztériumi rendelet vagy törvényjavaslat szerint megszabják, hogy a község lélekszámához mérten hány bérház létesülhet állami támogatással. Ezt a mennyiséget Vásárút még nem érte el, de közel jár hozzá. Az új bérházak lassan betelnek, és a régiekkel sincs gond.” Az utóbbi években összesen 63 bérlakás épült a községben. Ez lehet, hogy nagy számnak tűnik, de a 2250 lélekszámhoz képest egészségesnek mondható. A lényeg, hogy általános érvényű rendelettel megpróbálják a helyi fiatalokat fészekhez juttatni, nem pedig beköltözők érkezését ösztönözni.

Tervek és dilemmák

A befektetéseknél maradva: tavaly sikerült nagyrészt befejezni a ravatalozó felújítását, de a község a munkahely-teremtési programokba is aktívan bekapcsolódik. Próbálnak minden embert alkalmazni, akinek a munkája a közösségnek is hasznot hoz. A legnagyobb gondot továbbra is a szennyvíz okozza. „Egyik szemem sír, a másik nevet – mondja a polgármester. – A vízművek feltételeinek eleget tettünk, elkészítettük a tervrajzokat, építési engedélyeket. A gond csak az, hogy mi még a 2004-es lista alapján nem tartozunk azok közé a falvak közé, amelyek pályázhatnak csatornázásra. Bár a legutóbbi hírek szerint mégis pályázhatunk. A másik probléma, hogy a tisztítóállomás Nyárasdon van, így csak lehet a megoldás, ha Nyárasd is nyer a pályázaton. Ha a két község egyike nem lesz sikeres, akkor valójában mindkettő veszít. A csatornázás technikai része készen áll, a többi a jövő zenéje.” A szolgáltatóház és az épülő új Jednota-üzlet közt álló művelődési háznak is kijárna a megújulás. „Vásárút kulturális élete megérdemel egy olyan épületet, amely megfelel a mai kor követelményeinek. Ugyancsak szeretnénk felújítani a tűzoltószertárt (a tetőszerkezet már elkészült), erre a látványtervek négy-öt éve készen vannak. Várjuk a pályázati kiírásokat. Közülük lehet, hogy a község főterének a felújítása lesz a legérdekesebb és leghasznosabb. Saját költségünkre nem fogunk bele, de ha sikerül uniós pályázaton nyernünk, ebből talán futná járdafelújításra, parkosításra stb. Az említetteken kívül a falu középületei (óvoda, iskola, községi hivatal, egészségügyi központ, szolgáltatóház) rendben vannak. Az ún. kisszolgáltatások házát pedig elcseréltük, hogy tudjunk telkeket venni.

Fesztivál, kilencedszer

Eközben a falu a szombaton zajló, hagyományőrző IX. Réteshúzó fesztivál készületeinek lázában ég. Ha nem is mindenki, Bugár Krisztina, a Pro Vásárút Polgári Társulás elnöke mindenképpen, hiszen a fesztiválnak ő az ötletgazdája és motorja. A fesztivál fővédnöke a mindenkori polgármester. A fő attrakció ezúttal is a réteshúzás lesz, beleértve a délután sorra kerülő rekordkísérletet, de egyébként is gazdag program várja a közönséget. Fellép többek közt a nagyudvarnoki néptánccsoport, a nyárasdi Noszamamik, a csallóközkürti népdalkör, a Sarló citerazenekar, a Vásárúti Dalárda és a Fürge Ujjak. Dóka Zsuzsa és Bősi Szabó László nótacsokorral szórakoztatja a több ezer embert. Este utcabálon rophatják a táncot; több neves előadó adja a műsort. „Minden évben egyre újabb és fiatalabb csapatok jelentkeznek – mondja Bugár Krisztina –, ráadásul idén, ha minden igaz, egy fiúcsapat is részt vesz a versenyben – általában 10-15 indul. Tavalyi rekordkísérletünk sikeres volt: új szlovák csúcsot sikerült felállítanunk réteshúzásban, 35 m 33 cm-t, amely 4 méterrel meghaladta a tavalyelőttit. Természetesen idén is szeretnénk rekordot dönteni, de nem csak a rekordon van a hangsúly, hanem azon is, hogy az emberek tudatába visszahozzuk azokat a dolgokat, amelyek lassan feledésbe merülnek. Megpróbáljuk ugyanazt a minőséget produkálni, amelyet még nagymamáink és dédanyáink képviseltek, s ugyanazokat a módszereket alkalmazni. Persze az alapanyagok azóta kissé változtak. De a lényeg, hogy a fiatalok is megismerjék és megtanulják a régi konyha csínját-bínját. Ez a fiatalasszonyok számára is nagy kihívás, de aztán biztosan nem az üzletben fogják megvenni a rétestésztát.” A nagy dobást jövőre tartogatják, a jubileumi, 10. fesztiválra – tudjuk meg a társulás vezetőjétől. Szeretnének Guinness-rekordot felállítani, hogy Vásárút nevét még inkább bevigyék a köztudatba. A fesztivál méreteire jellemző, hogy hat-hétezer ember fordul meg ezen a napon a faluban, az ország legtávolabbi pontjairól, sőt külföldről is érkeznek. Van, aki csak a rétes kedvéért jön el, másokat a műsor is érdekel.

Aktív közösségi élet

A Dunaszerdahely mellett fekvő település, mint láthatjuk, napjainkban már nem a történelmi múltjáról híres (egykor mezővárosi rangja és vásártartási joga volt), és nem is a kereskedelmi útvonalak kapcsán érdekes (ahonnan a neve is származik), hanem pezsgő jelenének köszönhetően. A Tőkési Ág Kistérség tagjaként nem mindegy, milyen lesz itt a természeti környezet a következő nemzedékek számára.

Ha már a jövő generációkat említettük, tegyük hozzá, hogy a József Attila nevét viselő, teljes szervezettségű alapiskolában jelenleg 172 gyermek tanul, és ez állandónak tekinthető. Jövőre négy-öt tanulóval több lesz. Ami még fontosabb, idén 20 elsőst írattak be a szüleik. A tanintézetben igyekeznek életben tartani és erősíteni a helyi hagyományokat, hogy a gyerekek számára vonzó legyen ide járni. Lucáznak, balázsolnak, Szent Iván-éjszakát tartanak, és olyan programokat készítenek, amilyeneket egy városi iskola nem tud nyújtani.

Az óvodában több mint 50 nebuló tölti napjait. Az aktív szervezetek közül említést érdemel a nyugdíjasklub, a vadászszervezet, a horgászklub, a több mint 120 éves önkéntes tűzoltó-egyesület, vagy akár a Vöröskereszt helyi szervezete, a Vásárúti Dalárda pedig az egész környéken híres.

Hétvégén tehát, mint említettük, Vásárút megtelik emberekkel. Hogy aztán jöjjenek a dolgos, nyugodt hétköznapok, mert hát azokból van több. Szerencsére azok is élhetőek ebben a szép faluban, ahol a gondok és nehézségek ellenére, ahogy mondani szokás, halad a szekér.