Nagymegyer, a faluváros

<p>Aki végigmegy Nagymegyer utcáin, annak óhatatlanul eszébe jut a kérdés, hogy faluban jár-e, vagy városban. Jelenlegi, 8600-as lélekszámát tekintve valóban város a honfoglaló megyer törzsről elnevezett település, amelyet a tatárjárás után 1268-ban villa Meger néven említenek. 1460-ban Hunyadi Mátyástól vásártartási, pallos- és önkormányzati jogot kapott.</p>

Ez tulajdonképpen a jogok visszaadása volt, hiszen a megyeriek 1421-ben Zsigmond idején veszítették el korábbi kiváltságaikat. Hogy valóban járt-e Mátyás király Nagymegyeren, kérdés (a források szerint Nagyszombatban született a döntés), a király vélhető sátorhelyén azonban ma is áll a tölgyfa, a „Mátyás-fa”, amely a város egyik szimbóluma. Nincs helyünk bővebb történelmi kalandozásra, ezért maradjunk a mezővárosi kategóriánál. A közelmúltig ez valóságként létezett, hiszen a nagymegyeriek nagy része a rendszerváltásig mezőgazdaságból élt. Jól menő állami gazdaság és szövetkezet üzemelt itt, de a kisállattenyésztők, zöldségtermesztők is erősek voltak.

 

Leállt és leállított tervek

A rendszerváltás után nagyot változott a világ. A szocializmusban épült két lakótelep panelházai megmaradtak, a helyi ipar nagy része viszont leépült. A termőföldekre benyomult egy dán cég, és a város „fejőstehene”, a termálfürdő is kis híján privatizátorok kezére került. A kilencvenes évek elején szerencsére az akkori városvezetőségnek kalandos úton sikerült megtartania a fürdőt, amely napjainkban Nagymegyer egyik jelentős bevételi forrása. Minderről Samuel Lojkovič polgármester mesél, akit a tavalyi önkormányzati választásokon a megyeri polgárok két megbízatási időszak kimaradása után ismét megválasztottak a város vezetőjének. „A rendszerváltás előtt volt egy nagy terv. Ahol ma a Billa áll, művelődési központ, városháza, rendőrség és egyebek épültek volna. Ha ez megvalósul, ma másképp nézne ki a város. A befejezetlen épületet az áruházlánc vette meg. Itt maradt örökségül a csöndes utcák és a panelházak kontrasztja.” Ráadásul zsúfolt főúttal, hiszen a sokat emlegetett terelőút sem épült meg. A politikai döntéshozók nem is számolnak vele.

Az említett dán cég kapcsán a polgármester elmondja: egyelőre sikerült megakadályozniuk, hogy a cég a várostól ötszáz méterre levő újmajori telep felújításával 26 ezres sertésfarmot létesítsen. „Ez kész katasztrófa lenne. Sajnos, elődöm mindent aláírt a dánoknak, ráadásul nem konzultált a képviselő-testülettel. A cég tanulmánya ráadásul teli volt hazugsággal. Azt állította, hogy a farmnak nem lesz semmilyen káros hatása. A választások után az új testület már az első, alakuló gyűlésen azonnal leállította ezt a szörnyű beruházást. Hasonló, intenzív sertéstartással foglalkozó cégek vezetői Dániában szinte bűnözőknek számítanak, úgy tönkretették a földet, a környezetet. Nem beszélve az állattartásban általuk használt technológiákról. Választási kampányomban ezt Csernobilnak neveztem. Elég elmenni Szőgyénbe, ahol nem lehet ablakot nyitni, de például Nagykeszire is hasonló sors vár. Mi ebből nem kérünk. A gond az, hogy bár a jelenlegi törvények szerint az építési engedélyt tőlünk kell kérni, a működtetést a minisztérium hagyja jóvá. A másik gond, hogy a csallóközi vízvédelmi terület éppen Újmajor fölött végződik; valakik valamikor így húzták meg a vonalat. Az újmajori telepen élő embereknek most is ihatatlan a vizük. De azért bízunk benne, hogy a minisztériumban tiszteletben fogják tartani az önkormányzati döntést.”

 

Csak kellene az ipar

A polgármestert a tervekről kérdezve megtudjuk, hogy a város továbbra is számol a kijelölt ipari park hasznosításával. „A rossz tapasztalatok után is megpróbáljuk visszacsalogatni a befektetőket, s úgy látszik, sikerülni is fog. Égető szükség volna rá, hiszen a munkanélküliségi arány nálunk is meghaladja a tíz százalékot. Ebben az is nagy szerepet játszik, hogy magas a romák aránya, akiknek a foglalkoztathatósága korlátozott. Maga a város hatvan személyt tud alkalmazni a közmunkaprogramokban. Több kisebb cég működik itt, de ez kevésnek bizonyul. Egy szerencsénk, hogy Nagymegyer a Komárom–Győr–Pozsony háromszögben fekszik, bár a komáromi Nokia leépítése minket is érzékenyen érintett. Sokan dolgoznak az Audi üzemében. Nálunk hétköznap reggel egymást érik a munkavállalókat szállító buszok. Nagyon kellene a helybeli ipar.” A tervek közül Samuel Lojkovič a középületek felújítását említi, s a még az előző testület által előkészített nagy beruházást, amely a geotermális energia kihasználását célozza; ezzel készülnek fűteni a több ezer városi lakást. Három-négymillió euós hitelről van szó, ráadásul fel kell túrni a várost, hogy bevezessék a csöveket a két lakótelepre – tudni kell a megtérülés idejét. Ezért az új testület még megvizsgálja a terveket. Különösen jó lenne tudni, hogy a két és fél ezer méter mély furat nem fogja-e zavarni a fürdő 1400 méter mélyről való víznyerését. A tanulmányt a lakáskezelő vállalat és a város mindenesetre már kifizette.

Mivel az élet a pályázati források körül forog, ebben is aktív Nagymegyer. Igyekeznek jól dolgozó irodákat bevonni a pályázatok készítésébe. „Április végén vagyunk, de már megjött a százezer eurós támogatás a szennyvíz-elvezetési beruházás folytatására, két kisebb, 66 ezer eurós pályázatunkat elfogadták, és most is dolgozunk újakon. A művészeti alapiskola és a magyar óvoda hőcserélőjére pályázunk, amelyek harminc százalékos költségcsökkenést fognak eredményezni. Dolgozunk a magyar alapiskola külső felújításán, s rövid időn belül a kerékpárutat is megépítjük.

 

Kedveltebb a Tátránál

A tavaly negyvenedik évét ünneplő Thermal Corvinus fürdőt annak idején a megyeri polgárok alapozták meg, az akkoriban divatos Z-akcióban. Görföl Vilmos és Kórósi Zalán ügyvezető igazgatók közül előbbit sikerült elérnünk. Kérésünkre bemutatta a fürdőt. Beszélt a tervekről, arról, hogy javítani szeretnének a marketingen, hiszen csökken az egykor többségben levő cseh turisták száma, s Lengyelországból is kevesebben jönnek. „Fejleszteni akarunk, de igyekszünk megőrizni a fürdő családias jellegét, hogy fiatalok és idősek egyaránt jól érezzék itt magukat. Megcélozzuk például az iskolákat, hogy főidényen kívül is növeljük a látogatottságot. Jelenleg három medencénk van, de őszre megépítünk egy fedett úszómedencét, s szeretnénk felújítani három épületet.” Nyáron a fürdő 8000 személyt képes befogadni. Egyelőre várják az uniós pályázatok kiírását, hogy a meglevő szauna mellett ún. szaunavilágot létesíthessenek.

Mikóczy Dénes alpolgármester elmondja, hogy tavaly közel 600 000 ember fordult meg a fürdőben, amelyben 3500 négyzetméter vízfelület és 5000 négyzetméter fedett terület található. Ezzel a város gazdálkodásának a legerősebb ágazata és az ország leglátogatottabb idegenforgalmi attrakciója volt, megelőzve például a Tátrát is. A rendszerváltás után a város úgy döntött, hogy maga a fürdő megmarad önkormányzati tulajdonban, de az összes szolgáltatást magánkézbe adják. Azóta is így működik. „Előzetes számítások és tanulmányok bizonyítják a döntés helyességét. Láttuk, hogy a mezőgazdaság csődbe jutása után tömegével válnak munkanélkülivé az emberek, és már akkoriban is szállásadással kezdtek foglalkozni. Ezt a lehetőséget meghagytuk a lakosságnak. Ma körülbelül 350-450 regisztrált szállásadó van a városban; ez 6500 fekvőhelyet jelent. Vagyis több száz család, napjainkban már a második generáció, megél a turizmusból. Ha a Thermal kft., a város cége nem tudná nyereségesen üzemeltetni a fürdőt, akkor itt nagy gondok lennének.

 

Közösségi élet

Nagymegyeren természetesen nem csak a fürdő körül forog az élet. A fiatalok városa is, hiszen a Bartók Béla Alapiskolában 500, a szlovákban 199 tanuló van jelenleg, míg az óvodákban ez az arány 158/97. De van itt művészeti és közgazdasági középiskola, magyar tanítási nyelvű gimnázium és magán-szakközépiskola is. A városban jól működik a Csemadok helyi szervezete, a Pro Megere polgári társulás, az IQUS polgári társulás, amely egyebek mellett minden évben megrendezi a Meger Art nemzetközi képzőművészeti szimpóziumot. Megtudjuk, hogy még az idén galériát hoznak létre. Aktív a nyugdíjasok klubja (1600 nyugdíjas él Nagymegyeren), a sportszervezet, horgászszervezet, a mozgássérültek sportnapokat szerveznek. A városi rendezvények közül említést érdemelnek a Szent István-napok, a Corvin Mátyás-napok, a hagyományőrző pünkösdi vigasságok, a lecsófesztivál, de közismertek például a Plauter-kúria udvarán tartott lovasnapok is. És még sorolhatnánk. Nagymegyer az utóbbi években nem mindig pozitív fényben tűnt fel a sajtóban. Az itteniek szerint azonban megnyugodtak a kedélyek, és remélhető, hogy a jövőben jó híreket olvashatunk Mátyás király városáról.

 

 

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?