Séf a Bodrogközből

<p>Gyermekkorunkban mindnyájunknak vannak elképzelései az álomszakmáról, aztán, mint az álmokból általában, gyorsan felocsúdunk. Gyakori áhított fiús mesterség például a tűzoltó, pilóta, rendőr bácsi. Én nagy cica- és kutyarajongásomból adódóan állatorvos szerettem volna lenni. Egy rövid ideig.</p>

Amíg szüleim fel nem világosítottak, hogy ez a szakma nem a cuki jószágok simogatásából áll csupán, annál inkább olyasmikből, mint a tehenek, disznók és más haszonállatok megelletése, kasztrálása és más, tízéves gyerek számára taszító műveletek. Hát látjátok... Nem is lett belőlem állatorvos. (Cica- és kutyasimogató ellenben igen!)

 

Szűcs Zoltán, a mi Zolink

Voltak azonban nálam kitartóbb kortársaim is, akik annak ellenére, hogy minden szakmának vannak nehézségei, teljes egészében vállalták az álmukat. Ilyen kitartó és céltudatos volt akkoriban és azóta is az a királyhelmeci születésű Szűcs Zoltán, aki mostanra nem is akármilyen sikerekkel dicsekedhetne. Dicsekedhetne, ha akarna, és ha olyan személyiség volna. Ő azonban halkan, lassan és szépen halad előre, pont, mint a csillag az égen! Önerőből, szerényen, becsületesen, nem kérkedve, kemény, folyamatos munkával érte el jelenlegi megítélését. Tisztán emlékszem, gimnáziumi éveink elején (amikor még csak kevés évfolyamtársamnak volt határozott jövőképe) Zoli már mondta: szakács leszek, óceánjáró hajón fogok dolgozni. Később hajós tervét ejtette, de milyen nagy szerencsénkre, hiszen jelenleg Budapesten a mi közösségünk, a szlovákiai magyarság hírnevét öregbíti. Szóval így kezdődött minden.

 

Tanulni a legjobbaktól

Gimi után Zoli célirányosan a magyar főváros felé vette az irányt, és a Budapesti Gazdasági Főiskola vendéglátás szakán kezdte meg tanulmányait. Ez azonban nem konkrétan szakácsszakmát ad hallgatói kezébe, így elvégezte a Taverna Szakiskolát is, hogy elsajátítsa az alapokat.

Szerinte a szakmai gyakorlat helyének megválasztása a legfontosabb, a gyakorlat kínálja a legnagyobb fejlődési alkalmat. A választás lehetőségével mindenkinek élnie kellene, sokan azonban, csak hogy mielőbb letudják a kötelezőt, itt is a legkönnyebb utat választják. Semmitmondó, fejletlen és életképtelen vendéglátóhelyeken szereznek szakmai (?) gyakorlatot. Ő újra az árral szembe úszott: fél év sztázsolás után (amely neves éttermekben végzett, ellenszolgáltatás nélküli munkát jelent) szakmai gyakornokként a magyar konyha egyik legmeghatározóbb, legelismertebb séfjétől, Bíró Lajostól leshette el a legmodernebb technikákat a Bock bisztró konyháján.

Ezzel beindult a gépezet; következő évi gyakorlatát a világhírű New York kávéházban töltötte Wolf András pártfogása alatt, majd meg sem állt a kávézótól különvált Salon restaurant-ig, mely ma Budapest legnívósabb fine dining éttermei közé tartozik: impozáns környezetben, freskók és aranyozott oszlopok között ad helyet 26 vacsoravendégnek keddtől szombatig. Iskolázott, magas szakmai színvonalon álló személyzet szolgálja fel a modern magyar polgári konyha remekeit, a kóstolómenük fogásait, ami a kiváló séfek már kora délutántól folyó precíziós munkáját és előkészületeit igényli.

A konyhai munkamegosztásban Zoli előbb a húsok kifogástalan elkészítéséért felelt, ami igencsak rangos feladat. Azt mondja, mindig úgy kell helyezkedni, hogy új dolgokat tanuljunk. Nem meglepő hát, hogy jelenleg ő készíti a festői szépségű ételkompozíciókat a tányéron, azaz ő tálal Fekete Antonio és Wolf András váltásában. Ez már önmagában a csúcs egyes séfeknek, Zoli azonban még fokozni tudta. A munka mellett Magyarország legrangosabb szakácsversenyein szerez dobogós helyeket! A Czifray-versenykurzuson idén másodszor indul, és most is elsőként került be a legjobb 12-be, a Hagyomány és evolúción pedig előbb első, majd a döntőben a harmadik helyen végzett. Sziklaszilárd meggyőződésem, hogy ezzel az elszántsággal, szakmai elhivatottsággal, fejlődésvággyal már a közeljövőben a mi Szűcs Zolink fogja képviselni Magyarországot a világ legrangosabb szakácsversenyén, a Bocuse D’oron.

 

Rend a lelke mindennek

Ezzel ő is határozottan egyetért. Vesszőparipája a konyha tisztasága, az igényesség munkája és környezete iránt. Tudja, hogy a vendég maximális elégedettségének eléréséhez olajozott együttműködésre van szükség. A szerviz, a tálalhatóság, az alapanyag, az idő: mind-mind egymástól függ, s hibalehetőség nincs. Olyan előkelő és színvonalas vendéglátóhelyen, ahová az ember élményért megy, nem engedhető meg a hibázás. A felelősség nyomása óriási. Ezt a konyhán dolgozók közül sokan megemelt hanggal, feszültségkeltéssel próbálják ellensúlyozni. Zoli azonban itt is külön személyiség. Az a szakmai alázat, szerénység, higgadtság, mely belőle árad, igazán irigylésre méltó. Számára ez már közel egy évtizede tartó szerelem. Soha, semmiképp nem nyűg, a szakácsszakmán kívül másban nem is tudja magát elképzelni. És még a humora is jó. Beszélgetésünk vége felé azt mondja: „Szeretek konyhán dolgozni, hiszen itt mindig meleg van, van mit ennem, és túlnyomórészt szinte már családtagokként kezelt emberek vesznek körül.”

Szűcs Zoltán mindnyájunk számára példa kellene, hogy legyen. A munkához való hozzáállása, hidegvérének megőrzése, kitartása és befektetett energiája bármilyen szakmában kamatoztatható volna. Sokunkat eltántorítanak, elbizonytalanítanak az utunkba kerülő akadályok, kellő odaadással és kitartással azonban bárki elérheti azt, amit Zoli, hogy szakmája legyen a hobbija, és a hobbija a szakmája s megélhetési forrása.

 

Gasztronómiai kisokos

Bocuse D’or: A világ egyik legrangosabb szakácsversenye, melyet kétévente rendeznek meg, a nemzetközi hírű francia mesterszakácsról, Paul Bocuse-ről kapta nevét. Komoly rosta után 24 nemzet vehet részt rajta. A Magyarországot képviselő csapatnak már második alkalommal sikerült kijutnia rá (ami már magában nagy siker!), és az erős középmezőnyben végzett. 2016-ban Magyarország ad otthont a világverseny európai döntőjének. Ez szakmailag óriási megtiszteltetés, egyenesen gasztroszenzáció, s a vele együtt járó nemzetközi figyelem, turisták ezrei minden bizonnyal nagy előrelépést és fejlődést eredményeznek majd.

Hagyomány és evolúció: A Bocuse D’or selejtezője, egyben az ország legjelentősebb szakácsmegmérettetése. A Magyar Gasztronómiai Egyesület hozta létre, a zsűriben rendszerint a szakmai nagyjai, Bíró Lajos, Molnár B. Tamás, Szulló Szabina, Széll Tamás és társai találhatók.

Czifray-versenykurzus: Nevét a 19. században meghatározó Czifray-szakácskönyvről kapta. A francia mintára megszervezett szakmai versengést a Magyar Gasztronómiai Egyesület 2008-ban hirdette meg először. Ez a „kurzus” több mint két évig tart, 12 szakáccsal a döntőben, akiknek hat fordulóban számos különböző feladatot kell megoldaniuk. A cél a közös gondolkozás, hálózatteremtés, felsőfokú önképzés.

 

 

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?