Nem tudunk mit kezdeni a nőnappal

Fakultatív ünneppé vált a nemzetközi nőnap a rendszerváltás óta. 1989 előtt kötelezőnek számított a szegfű vagy valamilyen más apró figyelmesség az elvtársaktól az elvtársnőknek, manapság viszont inkább csak az idősebb generáció ünnepli közösségi szinten, egyes nyugdíjasklubok például évente nőnapi bálokat tartanak. Családon belül, munkahelyeken is előfordul, hogy a férfiak apró figyelmességgel jelzik a kolléganőknek: nem felejtették el, hogy március 8-a van. A szocializmusra jellemző össztársadalmi jellege viszont teljesen eltűnt.

Szegfű és alkohol

Március 8-a a nők jogainak és egyenrangúságának napjaként került be a nemzetközi ünnepnapok közé még a múlt század elején. Ünneplése azonban a szocialista korszakban nagyon pejoratív jelentést kapott, állítja Bolemant Lilla. „A nők kaptak egy szál virágot a munkahelyükön, és férfi kollégáik alkoholmámorban múlatták a nagy napot. Esetleg a szakszervezet megajándékozta a nőket egy törülközővel, abrosszal vagy más egyéb olyan tárggyal, ami »természettől adott« rendeltetésükre emlékeztette őket” – mondja a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Phoenix Polgári Társulás elnöke, aki több évtizede foglalkozik a nemek közti esélyegyenlőség témájával, a feminizmussal és a nők társadalmi szerepével. Úgy véli, a szocializmus deklarálta ugyan a nők egyenjogúságát, de ez csak a munkapiacon való részvételre terjedt ki, a háztartási munka terheiben nem lettek egyenjogúak, mert ebből a férfiak nem vették ki a részüket. A szocialista és kommunista pártok szerinte a mai napig ezt az ünneplési módot preferálják, tovább erősítve a nők diszkriminációját. „Az év egy napját felhasználják arra, hogy a nők »hagyományos szerepét« ünnepeljék” – teszi hozzá Bolemant Lilla.

Jogsegély helyett esztrádműsor

Mindezek ellenére egyes posztkommunista országokban, mint Bulgária vagy Románia, ma is lelkesen ünneplik a nőnapot. Szlovákiában egyetlen zászlóvivője van, a Smer. A jelenleg egyedül kormányzó párt évente rendszeresen megünnepli, kultúrházakat és sportcsarnokokat töltenek meg, ahol a párt politikusai viccekkel szórakoztatják a (főként idősebb) hölgyekből álló közönséget. A Smer idén sem hagyja ki az eseményt, tudtuk meg Ľubica Končalovától, a Smer sajtóosztályának munkatársától. „Megalakulásunk óta nagyon pozitív a viszonyunk a nőnaphoz. Mi több, köteleztük magunkat, hogy amíg a Smer a politikai élet része lesz, minden évben készítünk rendezvényeket a nőnap alkalmából” – tette hozzá. Sikerült megszereznünk a párt nőnapi akcióinak ütemtervét is: idén 23 helyszínt keresnek fel a nőnapi „road show”-val, a déli városok közül Dunaszerdahelyen és Vágsellyén lesz rendezvényük.

„Egyesek szocialista ünnepnek tartják a nőnapot, mi viszont nem teszünk hozzá jelzőket” – ismételgeti az akciókon Robert Fico kormányfő, a Smer elnöke. Tavaly pozsonyi központi rendezvényükre négyezer, 2012-ben nyolcezer ember ment el. Az őszi korrupció- és kormányellenes tüntetés után egy televíziós beszélgetés során meg is jegyezte, hogy a Smer nőnapi akcióin általában többen vannak, mint az említett tüntetésen.

Ha a Smer komolyan venné a nőket, akkor a nemzetközi nőnap alkalmából például ratifikálhatná az Isztambuli Egyezményt, amely az első európai egyezmény a nők elleni erőszak témájában, és végre elindíthatna egy komoly változást ezen a téren, figyelmeztet Bolemant Lilla. Az egyezmény tartalmazza a megelőzésre és védelemre irányuló minimumszabályokat, és előírja, hogy a tagországoknak ki kell alakítaniuk az egyezménynek megfelelő menhelyeket, egészségügyi és más szolgáltatásokat, a megelőzés és a jogi segítségnyújtás csatornáit. Sem Magyarország, sem Szlovákia még nem ratifikálta, tehát nem is emelte be a jogrendszerébe, nem kötelezte magát az egyezményben leírtak megvalósítására és betartására. A legutóbbi népszavazás egyik tanulsága Bolemant Lilla szerint az, hogy a társadalom lassan kinövi az előítéleteit, és nem tartja a nőket minden esetben alárendelt nemnek, akinek elég, ha néha vállon veregetik, de az igazi érdekeit nem veszik figyelembe.

A nőnap eredete

A nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, 1917 (Magyarországon 1948) óta minden év március 8-án tartják. A nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt. 1857-ben ezen a napon tüntettek New York utcáin az emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. Magyarország  először 1913-ban csatlakozott a felhíváshoz, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott ki. A Rákosi-korszakban a nőnap kötelezővé vált. Csehszlovákiában 1921-ben ünnepelték először. A háború alatt be volt tiltva, 1945-től ismét megtartották. Az 1989-es fordulat után a nőnap ünneplésében elbizonytalanodtak a politikusok és a társadalmi szervezetek is. Az emberi jogi és női érdekvédelmi szervezetek fokozatosan visszatértek eredeti oka és célja szerinti megünnepléséhez. Ezen a napon például a nők elleni erőszak és általában a nők diszkriminációjával kapcsolatos más témák köré szerveznek különféle rendezvényeket.