A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona

Hogy mennyire hiánypótló, elég arra gondolnunk, hogy csaknem száz éve vagyunk kisebb megszakítással (cseh)szlovákiai magyarok. A könyvbemutatón szó esett róla, hogy az ötlet még 2003-ban, Kvarda József kulturális államtitkársága idején merült fel, s kiadóként a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó jött számításba. A somorjai könyvbemutatón a főszerkesztő, Urbán Zsolt és Kvarda József, a szerkesztőbizottság elnöke mutatta be a lexikont, de jelen voltak a témakörök szerkesztői is. A településekre vonatkozó szócikkeket Popély Árpád, a személyeket Lacza Tihamér, az intézményeket Végh László, a történelmi eseményeket Simon Attila, az egyéb témaköröket (néprajz, fesztiválok, sajtó stb.) Tóth Károly gondozta; a szócikkek megírásában hazai szakértők egész sora vett részt.

Ekkora terjedelem természetesen nem tartalmazhat mindent, a szerzők elsősorban azokra a területekre fókuszáltak, amelyek általánosaknak mondhatók. Az öt kategória témakörei így is 3608 szócikket és 500-nál több fényképet, számos térképet vonultatnak fel. Mint a főszerkesztő megjegyezte: a munka számos módszertani kérdést vetett fel. Végül minőségi és mennyiségi szempontok is érvényesültek. Helyet kaptak például mindazok a települések, melyek a Csehszlovákia megalakulásától kezdve megtartott bármely népszámláláson 10 százalékot meghaladó magyar lakosságot mutattak ki, vagy a magyarok száma meghaladta a 100 főt. Az ide vonatkozó szócikkek kiemelten foglalkoznak az etnikai arányok változásával, a vallási adatokkal; a történelemből elsősorban a 20. századra összpontosítanak, érintik az iskolákat, kulturális intézményeket és szervezeteket, a műemlékeket. A személyek közül azok kaptak önálló szócikket, akik az elmúlt csaknem száz esztendőben kiemelkedő teljesítménnyel járultak hozzá közösségi, kulturális, tudományos és politikai életünk fejlődéséhez.

„Lexikonunk a Csehszlovákiában / Szlovákiában élő magyarokkal kapcsolatos adatok lehető legszélesebb körű összegyűjtésére vállalkozott a Csehszlovákia megalakulásától napjainkig terjedő időszakban” – tájékoztatott a bemutatón Urbán Zsolt. „Ezt a munkát csak abbahagyni lehet, befejezni nem” – mondta Tóth Károly, aki hozzátette, a Fórum Intézet honlapján folyamatosan elérhető, kommentálható, kiegészíthető volt a lexikon alakuló változata.

Az embernek óhatatlanul eszébe jut, érdemes-e manapság lexikont kiadni, amikor az interneten szinte minden hozzáférhető? A szkeptikusokra érvelve, ez a könyv olyan specifikumokat is tartalmaz, melyek a gyors információáradatban teljesen kiesnek a figyelem középpontjából. Elég néhány szúrópróbát tenni, hogy az ember meggyőződjön róla, egy-egy számunkra is fontos adat, személy, esemény internetre kerülése mennyire esetleges, és gyakran a legalapvetőbb értékszempontokat is mellőzi.

Hiányérzetünk a lexikon lapozgatása közben abból adódik, hogy a szerkesztés lezárása és a megjelenés közben eltelt utóbbi négy-öt év adatai nem kerültek bele. Írók, költők utolsó művei a 2010 előtti időt tükrözik, s azóta bizony történt egy s más. De amint Tóth Károly megjegyezte, a kimaradt szócikkek, képek, térképek is hamarosan felkerülnek a hálóra, a szerkesztők reményei szerint így a lexikon tovább bővülhet, frissülhet, hiszen a világ halad, az események pedig tovább sorjáznak.