<p>Egy európai uniós polgár naponta 137 grammot (3-4 szeletet) fogyaszt belőle, vagyis évente 50 kg-ot. <strong>Az emberi táplálkozásban a kenyér előkelő helyet foglal el – immár harmincezer éve. Szénhidrátok formájában energiával, nélkülözhetetlen tápanyagokkal, élelmi rostokkal és fitokemikáliákkal lát el bennünket. </strong></p>
Összetétele országonként, sőt pékségenként eltérő.
Gabonafélékből készül (búza, rozs, zab stb.). Tápanyagtartalmát nagyban meghatározza a szemek összetétele, továbbá hogy fehér vagy teljes kiőrlésű lisztet használtak-e hozzá, és tettek-e bele magvakat vagy zsiradékot.
A teljes kiőrlésű liszt tápanyagokban gazdagabb a fehérnél. Következésképpen a belőle készült kenyerek nemcsak több rostot, hanem több vitamint és ásványi anyagot is tartalmaznak. A gabonamagvak élelmi rostban gazdagok, és nélkülözhetetlen mikrotápanyagokkal szolgálnak, ideértve a B-vitaminokat (tiamin, niacin, folát) s az ásványi anyagokat (pl. vas, cink, magnézium), melyek legtöbbje a héjban vagy más néven korpában található. A fehér liszt ezeket a nagyon értékes tápanyagokat igencsak csekély mértékben tartalmazza, mert a külső rétegekkel távoznak az őrlés folyamán. A gabonamagvakban található rostok megközelítőleg kétharmada vízben oldhatatlan, és mintegy harmaduk oldható. Amikor eltávolítják a héjat, főként az oldhatatlanok vesznek el.
Az élelmi rostokat számos egészségre gyakorolt kedvező hatással hozzák kapcsolatba, főleg az egészségesebb bélműködéssel, de a koszorúér-betegség és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkenésével, valamint a jobb testtömeg-szabályozással is.
Napi energiaszükségletünk mintegy felét szénhidrátokkal kellene fedeznünk, főként keményítővel. Ezért a burgonyával, tésztafélékkel és rizzsel együtt a kenyér az egyik fő összetevője az egészséges és kiegyensúlyozott étrendnek.
(Az EFSA nyomán)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.