<p>Okoznak a koffeines italok dehidratációt, víztelenedést? Kell-e korlátozni a tojásfogyasztást vagy kerülni a zöldségek főzését? Bizonyos tápanyagok bizonyos napszakban fogyasztva segítik a fogyást?</p>
1. Nem mindig könnyű megkülönböztetni a tényeket a kitalációktól. A koffeines italoknak dehidratáló hatásuk van, és valóban növelik a folyadékszükségletet?
A koffeinről a kutatások igazolták, hogy 250 mg/nap adag fölött vizelethajtó hatású, következésképpen fokozott vízvesztéshez vezethet. (Ez a hatás a rendszeres koffeinfogyasztóknál gyengébb a szervezet alkalmazkodóképességének köszönhetően.) Ám a nem túlzott mennyiségben fogyasztott koffeines italok (tea, kávé és kólafélék) nem növelik a folyadékvesztést, mivel a bennük lévő víz is hozzájárul az összes folyadékszükséglet fedezéséhez.
A nemzeti hatóságok Európa-szerte azt javasolják, hogy az italokból származó vízbevitel felnőtteknél legalább 1,2 liter (4–6 pohár) legyen. Ez a mennyiség hozzáadódik ahhoz, amelyet az ételekből és anyagcserénk folytán nyerünk, s pótolja azt a vizet, melyet vizelettel, széklettel, izzadással és a tüdőn keresztül elveszítünk. Ne feledjük: továbbra is leginkább a tiszta, jó minőségű csapvíz a legalkalmasabb szomjunk oltására.
A kávéhoz felszolgált vizet a kávé előtt vagy utána igyuk? A kávézás szertartás, melynek hagyománya és etikettje van, s területenként (országonként?) változhat.
* A Monarchiában a vizet még a kávé előtt fogyasztották, manapság már inkább utána. A dietetika szemszögéből mindegy, a vízre szükség van.
* Az ínyenc – aki csakis cukor és tej nélkül fogyasztja feketéjét – azt mondja, a kávé után közvetlenül nem iszik, minél tovább szeretné érezni a keserű ízt.
* A fogorvos tanácsa pedig az, hogy öblítsük csak le, mert elszínezi a fogunkat.
* Ha a koffein hatására nyelvünkön szárazságot érzünk, üde leheletünk végett a kávé után fogyasszuk el a felszolgált vizet!
2. Nem több mint három tojást kellene ennünk hetente?
A vér magas koleszterinszintje a szív- és érrendszeri betegségek ismert kockázati tényezője. Ez vezetett ahhoz az elképzeléshez, hogy a tojássárgája, amely koleszterinben gazdag (mintegy 225 mg van belőle egy közepes méretű tojásban) bizonyára árt a szívnek. Azonban a test koleszterinjének több mint 75%-át magunk állítjuk elő.
* A táplálékból származó koleszterin általában igen kis hatással van ilyen tekintetben. Néhány ember ugyan érzékeny lehet rá, ám a telített zsírok sokkal nagyobb hatással vannak a vér koleszterinszintjére, különösen az LDL- („rossz”) koleszterin mennyiségére.
* A tojásnak pedig alacsony a telítettzsír-tartalma.
* A legtöbb egészségügyi és a szív egészségével foglalkozó tanácsadó szervezet Európában és máshol is a világon többé már nem szab határt az elfogyasztott tojások számának, ha mellette biztosított az egyén változatos, kiegyensúlyozott, egészséges, alacsony telítettzsírtar-talmú táplálkozása.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.