<p>Aki egy csodásan és hasznosan eltöltött napra vágyik, látogasson el a nyugat-magyarországi, Győr-Sopron megyében található Fertődre. A mindössze háromezer-négyszáz lakost számláló község és környéke több látványosságot is kínál, nem véletlenül nyilvánították 2001-ben a világörökség részévé.</p>
Évente több százezer turista látogat el ide. A falu legnagyobb büszkesége az Esterházy-kastély. A Magyarország egyik legmonumentálisabb rokokó építményeként számon tartott palotaegyüttes mindenképpen megér egy családi kirándulást, hiszen eleganciája a nyugat-európai királyi lakhelyekével is felveszi a versenyt.
A török kiűzése után az ország leggazdagabb főúri családjai közé tartozó Esterházyak építtették. József herceg 1720-ban Anton Erhard Martinellinek egy viszonylag egyszerű, vidéki vadászlaknak tervezett kastélyra adott megbízást. Az elkészült rész később a palotának a magja lett. Az átalakítás 1764-ben kezdődött, és Miklós herceg nevéhez fűződik. A Fényes jelzővel is illetett főúr mindenekelőtt a bécsi udvarban ismerkedett meg a nagyvilági élet fejedelmi ízlésével, életre szóló tapasztalatot gyűjtött a kor kultúrájával kapcsolatban. Mivel célja egy ámulatot keltő, a versailles-i és schönbrunni kastélyhoz mérhető rezidencia volt, az itáliai Girolamo Bon tanácsait követve pazar tervet készített. A szakirodalomban egyébként máig vitatott, ki volt az újjávarázsolt palota tervezője. Feltehetőleg több mester közreműködött a kivitelezésben, a komoly építészeti ismeretekkel felvértezett Miklós herceg ötleteinek „formába öntésében”. A számos építész között volt a bécsi Melchior Hefele (később Pozsonyban is dolgozott) – neki tulajdonítják a kastélykertet határoló elegáns kovácsoltvas homlokzati kapu tervét, más források szerint csupán a később elfalazott lépcsőházat tervezte –, s a főhomlokzat kivitelezésében nagy szerepet játszott Jacoby Miklós is. Az egy szinttel megemelt homlokzat tetejére négyszögletes, lapos tetejű kilátó került, amelyről gyönyörű panoráma nyílik a parkra. A főépületet meghosszabbították, földszintes szárnyakat csatoltak hozzá, így alakult ki a patkó alakú díszudvar. A kecsesen ívelő külső díszlépcső, amely a főépület előtt kettős oszlopokra támaszkodó emeleti erkélyre vezet, visszavisz bennünket a múltba. Ha a látogató behunyja a szemét, nem nehéz odaképzelnie a kecses hintókból kiszálló, felfelé, mondjuk, éppen estélyre, igyekvő hölgyek és urak vidám kacaját, a selyemruhák lágy suhogását. Az 1784-ben befejezett átalakításnak köszönhetően a rezidencia méltán kapta a magyar Versailles nevet. (A korabeli leírások és dicsőítő költemények is „magyar Verszáliá-”nak nevezték.)
Ízlés és pompa
A kastély legszebb részei közé tartozik az erkélyre nyíló zene-, valamint az emeleti díszterem. Ennek a mennyezetét Johann Basilius Grundemann freskója díszíti. A bécsi Josef Ignaz Mildorfer is dolgozott itt. Az ő munkáját dicsérik például a kápolnában vagy a földszinti nyári ebédlőben, a Sala terrenában és a bálteremben látható falfestmények, s az utóbbiban Johann Joseph Rossler szobrai is említést érdemelnek. A palotában százhuszonhat szoba van. Ezekben korabeli bútorok, gobelinek, díszórák, festmények, lakktáblák, tükrök, porcelánok vonják magukra a látogatók figyelmét.
A kastély fénykorát 1768-tól 1790-ig élte. Miklós herceg 1770-ben mutatta be rezidenciáját és udvartartását a bécsi arisztokráciának. A vendégeket és kortársakat a herceg által Eszterházának is nevezett birtokon nemcsak a hatalmas és igen dekoratív épület nyűgözte le: a franciakert látványos szökőkútjaival, szoborcsoportjaival és a mellékutak kereszteződésében alkalmi szórakozások, pihenés céljaira elhelyezett kis építmények is őszinte csodálatot keltettek. Az épületegyütteshez egyebek mellett színházak, képtár, kínai lakosztály, muzsikaház, télikert is tartozott. Több évtizedig (1766-tól 1790-ig) itt alkotott a család szolgálatában Joseph Haydn is. A zeneszerző Eszterházán írta híres Üstdobszimfóniáját. (Három teremben kapott helyett az itteni munkásságát bemutató kiállítás.) Az ünnepségek csúcspontját Mária Terézia és udvara 1733-ban tett látogatása jelentette.
Szebb napokra várva
Az egykor fényben úszó kastély a 19. század végétől hosszú időn keresztül elhagyottan állt. A második világháború idején berendezését elhurcolták, s nagy része nem is került elő. (A ma látogatható szalonokat részben más paloták korabeli bútoraival rendezték be.) A jelentős helyreállítás 1957-ben kezdődött, s az utóbbi évek munkálatainak köszönhetően az épületegyüttes kezdi visszanyerni régi pompáját. Nem csak múzeumként szolgálja a nagyközönséget. Tavasztól őszig zenei fesztiválokkal próbálják életre kelteni.
Ha erre járunk, rajta kívül érdemes ellátogatni az innen csupán huszonöt kilométerre levő fertőrákosi kőfejtőbe is, melynek hatalmas sziklákba vájt termei kiváló akusztikai adottságaiknak köszönhetően néha hangversenyek, előadások színhelyéül szolgálnak. Annak idején A kőszívű ember fiai című Jókai-regényből készült film egyes jeleneteit is itt forgatták. A Fertő tó környéke pedig igazi turistaparadicsom, kerékpártúrák kedvenc célpontja. A lankás vidék legnagyobb része természetvédelmi terület.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.