Az ön gyermekére ki vigyáz?

A lényeg, hogy azoktól a szülőktől, akik nem tudják igazolni, ki vigyáz távollétükben a gyermekükre, megvonják a családi pótlékot.

A szülőknek jelenteniük kell

A február elsejétől életbe lépő és minden logikát nélkülöző törvény eszméje nyilván akkor született meg az illetékesek fejében, amikor a szülei által halálra kínzott Lucia Luknárová kapcsán felelősségre vonta őket a sajtó. Az ötéves kislányt 2009-ben halálra verte nevelőapja, majd a holttestet azt anya tudtával és beleegyezésével három évig rejtegette a lakásban. 2012 őszén önkényes lakásfoglalás miatti razzia során találták meg a rendőrök, és csak utána derült ki, hogy a kislány hirtelen eltűnésére több szomszéd is figyelmeztette a szociális és családügyi hivatalt. A szülőkhöz kimentek ugyan a kurátorok, de beérték a magyarázattal, hogy a kislány épp a nagyszüleinél van Kassán. Lucia nem hiányzott sem a lakhelye szerinti gyermekorvosnak, sem az óvodában, sem az iskolában, mert hiszen szabad választás van, központi nyilvántartás pedig nincs. És mint kiderült, semmiféle kapcsolat sincs a szociális és családügyi hivatalok, valamint az egészség- és oktatásügyi intézmények között – pedig ma, a számítógépek korában ennek nem volna szabad gondot jelentenie. Elég lett volna – mondjuk – az évi egyszeri kötelező gyermekorvosi ellenőrzés bevezetése, hogy minden illetékes tudja: a gyermek él, nem bántalmazzák, és nem veszik fel illetéktelenül a rá járó családi pótlékot. Eredetileg ezt is javasolta az SaS egyik képviselője, de a parlamenti többség célravezetőbbnek találta, ha a szülők jelentik be, ki vigyáz a három és hat év közötti gyermekükre. A gyakorlatban úgy képzelik el a dolgot, hogy a szülők egyszerűen megírják: XY nevű gyermekük folyó év adott hónapjának mely napjától lesz például a nagyszülőknél, ezen és ezen a címen. Ha változás áll be, és például a nyári szünetben a másik nagyszülőkhöz, rokonokhoz megy, arról újra értesíteni kell a hivatalt.

Nincs, aki ellenőrizze

Kivételt csak a gyesen és anyaságin lévő szülők élveznek, a munkanélküliekre éppúgy vonatkozik a bejelentési kötelezettség, mint a dolgozókra. Csak azokat a gyermekeket kell bejelenteni, akik februárban vagy később töltik be harmadik életévüket. Azokra, akik már januárban betöltötték, és a mostani négy-, öt-, hatévesekre nem vonatkozik a törvény, mert visszamenőleg nem lehet hatályos. Legalábbis így magyarázza a jogszabályt a szociális és családügyi minisztérium, de jogászok szerint a megfogalmazás nem egyértelmű. Lehet, hogy néhol úgy értelmezik, hogy 2014. február 1-je után minden három–hat éves gyermekre vonatkozik, úgyhogy a szülők akkor teszik a legjobban, ha a helyileg illetékes szociális hivatalban érdeklődnek. Mivel minta vagy formanyomtatvány egyelőre nincs, a megfogalmazást a szülőkre bízzák. A bejelentést írásban, személyesen, postán vagy e-mailben egyaránt megtehetik. A törvény ugyan nem tartalmaz szankciókat azokra vonatkozóan, akik nem jelentik be, hol van a kisgyermekük, amíg ők dolgoznak, viszont a szociális és családügyi hivatal ilyen esetben dönthet a családi pótlék kifizetésének szüneteltetéséről. „A szociális kurátorok kimennek a családhoz, megvizsgálják a jogosultság feltételeit, és ha mindent rendben találnak, ismét folyósítják a járulékot. Ha viszont úgy találják, hogy a családban nem gondoskodnak megfelelően a gyermekekről, a hivatal megvonja a támogatást” – magyarázta a szociális és családügyi hivatal szóvivője, Peter Zeman. A kérdés csak az, van-e a szociális és családügyi hivataloknak annyi alkalmazottjuk, hogy minden be nem jelentett három és hat év közötti gyermeket, valamint a bejelentések igazságtartalmát is ellenőrizzék. A válasz egyszerű, és a jogalkotók már akkor is tudták, amikor a szóban forgó törvényt megszavazták: nincs.

A problémások kiesnek a szűrőn

Épp ezért egyszerűen kivitelezhetetlen, hogy minden három és hat év közötti gyermeket nevelő családot meglátogassanak vagy akár csak telefonon felhívjanak a hivatalnokok, mert ha azt vesszük alapul, hogy Szlovákiában évente kb. 50 ezer gyermek születik, három évfolyamban 150 ezernek a hollétét kellene ellenőrizniük. Még ha feltételezzük is, hogy nagy részük óvodába jár, és elég onnan kikérni a hivatalos nyilvántartásokat, a leginkább elhanyagolt és erőszaknak kitett gyermekek épp így eshetnek ki a szűrőn. Ők ugyanis sem óvodába nem járnak, sem orvoshoz nem viszik őket, s nyilván azzal sem fáradnak majd a szüleik, hogy bejelentsék, ki vigyáz rájuk. Mire a szociális kurátorok kiérnek egy-egy ilyen családhoz, bármi megtörténhet – sajnos, még az is, hogy a gyermek már rég nem él. Zuzana Kusá szociológus szerint ahelyett, hogy minden szülőre egyformán bejelentési kötelezettséget ró az állam, a problémás családokra kellene az eddiginél sokkal jobban odafigyelniük az illetékes hivataloknak. „Ahol a szülők isznak, büntetett előéletűek, és a nagyobb gyermekeket is elhanyagolták, ott feltételezhető, hogy a kisebbekkel sem törődnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy különösen a fogyatékosak és az előző kapcsolatokból születettek veszélyeztetettek, leginkább őket bántalmazzák. Ezt a problémát azonban nem lehet egy bejelentéssel orvosolni, mert a gyermekek ellátásában és nevelésében illetékes valamennyi intézmény együttműködése szükséges hozzá” – véli a szociológus. Sajnos, abban az országban, ahol ugyan folyamatosan pályázatokat írnak ki új számítógépek vásárlására, s mindent iktatnak és nyilvántartanak, mégis mindent mindenhol külön és személyesen kell kijárni, nem valószínű, hogy belátható időn belül a hivatalok fogják szolgálni a polgárokat, nem pedig fordítva.

Bejelentési minta

• Gál Rékáról, aki 2010. február 10-én született, személyi száma …., a szülők munkaideje alatt a nagymamája, Tamás Anna gondoskodik, állandó lakhelyén, cím: ….
• Balog Tamás, született 2009. május 5-én, személyi száma …., állandó felügyeletét 2014. február 1-jétől a Pozsonyi Magyar Nevelési Nyelvű Óvoda látja el, cím: ….
• A családi pótlék havi összege 2014 januárjától: 23,52 euró

Rossz gyerekre nem jár támogatás

Februártól három hónapra azoknak a gyermekeknek a szüleitől is megvonhatják a családi pótlékot, akik garázdálkodnak, bűncselekményt, kihágást vagy csendháborítást követnek el, közterületen rendetlenkednek, szándékosan kárt okoznak másnak a vagyonában, egészségében, vagy akár csak ezzel fenyegetőznek, nem engedelmeskednek a rendőri felszólításnak, vagy viselkedésükkel megbotránkozást okoznak. Már azért is megvonható a családi pótlék, ha a fiatalok például házibulit rendeznek, és a hangoskodás miatt a szomszéd feljelentést tesz, graffitiket fújnak középületekre, az érvényes rendeletekkel össze nem egyeztethető módon petárdákat durrogtatnak, vagy megsértik tanáraikat, osztálytársaikat. Nem jár családi pótlék azoknak a szülőknek sem, akiknek a gyermeke szélsőséges csoport tagja, játék- vagy kábítószerfüggő, emiatt valaki feljelentést tesz, és a szociális hivatal elrendeli a család felügyeletét. Ez azt jelenti, hogy a gyermek ugyan otthon marad, de rendszeresen ellenőrzik a család életvitelét. A családi pótlékot akkor is megvonják a szülőktől, ha kiderül, hogy elhanyagolják gyermeküket, de a gyermeket nem fosztja meg az állam ettől a juttatástól, mert a szociális és családügyi hivatal a helyi önkormányzati hivatalnak utalja át. Ott az illetékes hivatalnok dönti el, hogy a pénzből mit vásárol vagy fizet ki úgy, hogy az a gyermek javát szolgálja.

Ha a három hónap folyamán a gyermek rendesen viselkedik, a járulékot azontúl ismét a szülők kapják. Ha azonban kihágást követ el, a családi pótlékot három hónapra teljesen megvonják a családtól, vagyis az önkormányzat sem kapja meg. Ugyanez vonatkozik a 15 évesnél fiatalabb, tehát büntetőjogi felelősséget nem viselő gyermekekre is. Eddig minden következmény nélkül megúszták a kihágásokat, februártól az ő szüleiktől is megvonják a családi pótlékot. Ugyancsak le kell mondaniuk a családi pótlékról azoknak a szülőknek, akiknek a gyermeke nevelőintézetbe, javítóintézetbe vagy börtönbe kerül.

Minden főiskolásra-egyetemistára jár a családi pótlék

Februártól azokra a főiskolásokra, egyetemistákra is jár a családi pótlék, akik évet ismételnek, vagy megszakították tanulmányaikat, és így ezek hosszabb ideig tartanak, mint az adott szakon a rendes tanulmányi idő. A változtatás azért történt, hogy a hazai felsőoktatási intézményeket látogatók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a külföldi egyetemekre járókkal szemben. Ott ugyanis nincs megszabva a tanulmányi idő hossza, ezért rájuk a diploma megszerzéséig kapják a családi pótlékot. Azoknak a diákoknak, akik eddig nem voltak jogosultak rá, a szociális és családügyi hivatalban kell kérvényezniük a járulékot.