<p>A nagykaposi, királyhelmeci, rozsnyói, kassai és szepsi magyar gimnázium diákjait összefogó s évente megvalósuló rendezvény célja nemcsak a dicsőséges múlttal és a kicsit lehangoló jelennel való ismerkedés, hanem mindennek a megértése és a jövő számára való átörökítés is.</p>
Vonatkozik ez elsősorban az etnikai határon túl található nemzeti kulturális és történelmi emlékhelyeink felkutatására, megismerésére, de akár természeti értékeink megtartására is.
Az autóbusz-kirándulás első állomása a világ első nagykohójával büszkélkedő valamikori német kisváros, Dobsina volt. Temetőjében egy szerény jelképes sír előtt emlékeztek a dobsinai és szepességi németek s részben a magyarok megrázó sorsára, akik a második világháborút követő embertelenségek áldozatai lettek. A következő programpont környezetvédelmi bemutató volt. A Szlovák Paradicsom, a Hernád-áttörés hegyi terepe próbára tette a diákokat és az őket kísérő pedagógusokat. Főleg a síkvidékhez szokott bodrogköziek és Ung-vidékiek számára volt felejthetetlen a szűk szurdokban, patakmederben haladó, vízesésekkel, acéllétrákkal, láncos kapaszkodókkal tarkított többórás hegyi túra. A végcél a tatárjárás alatt a Görgeyek legkorábbi ismert ősének vezetésével ide menekülő szepességieknek menedéket nyújtó, közel ezer méter magasságban fekvő Kolostor-fennsík, a Tompa által is megénekelt Menedékkő volt. Az itt található karthauzi kolostor nemrég feltárt romjainál oda-vissza kérdésekkel tűzdelt előadás hangzott el a Görgeyekről, a tatárjárásról és a Szepességről. A Menedékkőről emberpróbáló meredek út vezetett le a Hernád-áttörésbe. A folyó partján kanyargó ösvény pedig vissza a buszhoz.
Másnap a 48-as szabadságharcban legendássá vált Branyiszkói-hágó alatt kezdték a napot a résztvevők. Egy eldugott kis faluban, Korotnokon a hágót 1849. február 5-én kötésig érő hóban megvívó s az ütközetben elesett magyar honvédek emléke előtt tisztelegtek. A branyiszkói hősök dicsőségét hirdető emlékoszlopot még a kilencvenes évek elején a honismereti kerékpártúra résztvevői lelték fel egy akácosban, s a környékét is kitisztítva hozták rendbe. Folyamatos rendben tartását az elmúlt években a mozgó egyetem vette át. De tisztelet illeti a színtiszta szlovák Korotnokot is, hogy az emlékoszlopot körbekerítették, és lépcsőt építettek hozzá.
A hágótól nem messze, a szepesi vár alatt, ahol az utolsó „magyar” magyar király, Szapolyai János született, egyedülálló természeti érdekességekkel ismerkedhettek meg. A Szürkeszakáll nevű gejzír megtekintése és a közvetlen közelében található kutacska vize (egyesek szerint „natúr”, sőt „bio”) kellemes meglepetés volt minden résztvevőnek. A valamikori bővizű forrás vizét a közeli üzemben Baldovská névvel palackozzák.
A Lőcse előtt található Szepesgörgő nemcsak Mikszáth Fekete városáról híres. Az ősi, gótikus stílusban épült templom kertjében található az 1918 decemberében Felső-Magyarországért vívott egyenlőtlen harcban hazájuk védelmében hősi halált halt Görgey fivérek jelképes sírja. A túrázók a sírkőnél közösen idézték fel 1918–19 sorsdöntő eseményeit. Innen az út a Szepesség valamikori fővárosába, az egykoron tiszta német Késmárkra vezetett. A városnézés kimaradhatatlan pontja a Habsburg-ellenes felkelések kiemelkedő hadvezére, Thököly Imre mauzóleumának meglátogatása. Nem maradhatott el a gyönyörű és egyetlen fémszög nélkül készült evangélikus fatemplom megtekintése sem. A Magas-Tátra meredek ormai alatt elterülő Szepességen keresztül vezető vándorlás utolsó megállója a Mátyás király által is kedvelt Szepesszombat lett. A már Poprád részét képező városka főterén található gótikus templom legszebb műemlékeink közé tartozik. A főtér magyar jellegű nevezetessége az 1848–49-es honvédemlékmű. A mindig is magyar érzelmükről híres szepességi németek, a cipszerek állította emlékoszlop közelmúltban felújított táblája büszkén hirdeti, hogy „MAGYAR HAZÁNK IRÁNTI SZERETETBŐL”.
A mozgó egyetem útja a Gömör–Szepesi-érchegység szurdokain keresztül vezetett Rozsnyóra. A hányatott sorsú Kossuth Lajos-szobor talapzatánál végződött az idei, immár tizennegyedik, József Attilával élve „nem középiskolás fokon” szervezett honismereti rendezvény. A főszervező Köteles László szerint ismét bizonyította, hogy a fiatalok nemcsak szórakozásként tekintenek rá, hanem a magyar nemzet 1100 éves Kárpát-medencei történelmének és jelenének megértését is szolgálja.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.