Abortusz is fogyasztja a magyart

Egyre kevesebb iskoláinkban az elsős, egyre idősebb rendezvényeink közönsége, a szegényebb déli vidékeken egész falvak néptelenednének el, ha a nagyvárosi gazdagok nem vásárolnának ott hétvégi házakat.

A Lévai járásé az elsőség

Jó húsz éve statisztikailag is kimutatható, hogy a magyarlakta régiókban alacsonyabb a születések száma. Részben azért, mert a magyar családok a politikai, társadalmi és gazdasági bizonytalanság miatt eleve kevesebb gyermeket terveznek, részben pedig azért, mert a liberális délen sokkal több az abortusz, mint a konzervatív, mélyen vallásos északon. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja által készített felmérés szerint a Lévai járásban a legtöbb a művi terhességmegszakítás. Országos átlagban ezer nőből hatan vetették alá magukat a beavatkozásnak, Léva környékén pedig huszonegyen. A Rimaszombati és Losonci járásban 12 abortusz esett ezer terhességre, és a 10 százalékot közelíti a többi magyarlakta járás adata is. Ahogy a térképen észak felé haladunk, úgy csökken a művi vetélések száma, az árvai és kiszucai régióban ezer nőből csak egy-kettő veteti el magzatát.

Branislav Šproch népességkutató szerint a nagy különbség oka egyértelműen abban keresendő, hogy a déli országrész mindig haladóbb, polgáribb, liberálisabb volt, mint az északi, ahol máig nagyon vallásosak az emberek, és a családot szentnek tartják. „Délen a válás is sokkal több, a nők bátrabban döntenek a saját sorsukról. Egyre többen élnek együtt házasságkötés nélkül, és ez inkább a férfi és nő kapcsolata, mint családalapítás. A nőknek vagy van már gyermekük az előző házasságukból, vagy nem is akarnak. A fogamzásgátlók pedig elég drágák, nem véletlen, hogy az elszegényedett vidékeken, a hátrányos helyzetű családokban több a terhességmegszakítás. Ha a nők emellett döntenek, délen könnyen találnak olyan egészségügyi intézményt, ahol diszkréten elvégzik a beavatkozást. Északon ez sokkal nehezebb” – magyarázza a demográfus.

A második gyermek sem kell

Tény, hogy Dél Szlovákiában már magánklinikákon és egynapos sebészeteken is végeznek ilyen beavatkozást, de pusztán az intézmények hozzáférhetősége még nem jelenti azt, hogy emiatt szánják rá többen magukat az abortuszra. Inkább fordítva van: a fokozott igény teremtette meg a kínálatot, hiszen ma már a beavatkozásért fizetni kell.

Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja szerint az északi járásokban általában csak kórházakban végzik a terhességmegszakítást, és emiatt sokan attól tartanak, hogy kiderül a dolog. „Egy hagyománytisztelő közösségben, ahol még mindig erős előítéletek élnek, nehezebb egy nőnek rászánnia magát ilyen radikális döntésre” – véli Branislav Šproch.

Az okokat csak találgatni lehet, mert ma már a nőknek nem kell bizottság előtt magyarázkodniuk, miért nem akarják világra hozni gyermeküket. Csak a kórházi statisztikákból lehet következtetni arra, hogy a terhességmegszakítások kb. egyharmadát végzik orvosi javallatra, egészségi okból, a többi kétharmadot a nők kívánságára.

Az abortusz mellett döntő nők között egyre kevesebb a jó anyagi hátterű, felsőfokú végzettségű (utóbbiak inkább a fogamzásgátlást választják). Gyakran még alapiskolai végzettségük sincs, a kimutatások szerint sokan közülük három-négy ilyen beavatkozáson vannak túl. Szlovákia a művi terhességmegszakítást választó nők családi állapotát illetően is specifikus. Míg Nyugat-Európában inkább a fiatal, karriert építő hajadonok döntenek így, nálunk ez csak Pozsonyra jellemző. Az ország többi vidékén túlnyomórészt olyan férjes asszonyok mennek a beavatkozásra, akiknek már van gyermekük, és nem akarnak többet. Az utóbbi években azonban itt is változás történt. 15-20 éve még a negyedik, ötödik gyermeket vetették el, ma sokan már a harmadikat, sőt, a másodikat is!

Több felvilágosítás kellene

„Arra, hogy kihordja, megszülje és a kórházban hagyja gyermekét, csak nagyon kevés nőt lehet rávenni, hiszen így környezetében épp annak a megvetésnek tennék ki magukat, amelytől annyira tartanak” – mondja határozottan Miroslav Mlynček, a nyitrai kórház szülészeti klinikájának főorvosa. A megoldást abban látja, hogy a nem kívánt gyermekek meg se foganjanak; de ehhez komolyabb, átgondoltabb szexuális felvilágosításra volna szükség már az iskolákban. „Ez nem szabadosságot, a nemi élet propagálását jelentené, hanem a felelősségteljes szexuális életre való nevelést, amely főleg a szociálisan lecsúszott rétegekben hiányzik. Itt az abortuszt sokan a fogamzásgátlás egyik módjának tekintik. Sok európai országban külön felvilágosítóprogramokat dolgoztak ki ezen a téren a romák, a szegények, a kevésbé művelt asszonyok számára. Mivel nálunk nincs a lakosság reprodukciójára vonatkozó nemzeti koncepció, szinte lehetetlen bármit is kezdeményezni” – mondja határozottan a főorvos.

A fentiek ellenére Kelet-Közép-Európában nálunk a legkevesebb a művi terhességmegszakítás – még az erősen vallásos Lengyelországban is több, ahol csak nonprofit szervezetek készítenek pontatlan kimutatásokat róla, mert hivatalosan abortusz csak akkor végezhető, ha a gyermek erőszakból fogant, vagy az anya egészségét veszélyezteti. Szlovákiában kimondottan liberális az abortusztörvény, senki elé nem gördít akadályokat, aki betöltötte 16. életévét, és van elég pénze, hogy megfizesse a beavatkozást. A többit a nőkre bízza, akiknek végső soron úgyis maguknak kell meghozniuk ezt a mindig nehéz döntést, és a következményeivel is maguknak kell megküzdeniük. 

A válás is több

Szlovákiában minden harmadik gyermek házasságon kívül születik, de a déli régiókban ez az arány is magasabb – ott minden második anya hajadon. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyedül neveli a gyermekét, mert nagyon sok pár csak a kicsi megszületése után vagy egyáltalán nem köt házasságot. A statisztikai hivatal adatai szerint 2012-ben Szlovákiában mintegy 56 ezer gyermek született, közülük csaknem 17 ezer házasságon kívül. Ez a folyamat a kilencvenes évek elején erősödött meg, azelőtt a gyermekek alig 10 százalékát szülték hajadonok, és ők többnyire nem is éltek az apával. Ahogy az abortuszok, a házasságon kívül vállalt gyermekek száma is magasabb a déli régiókban, mint északon. Tavaly a Rozsnyói járásban születtek a legtöbben hajadon anyától (65%); a sorban a Nagyrőcei, Rimaszombati, Poltári, Losonci, Gölnicbányai, Tőketerebesi, Nagykürtösi, Mezőlaborci és Komáromi járás következik. Kerületi felbontásban a Besztercebányai (48,7%) és a Kassai (45,1%) van a statisztika élén.

Egyre több gyermeket érintenek a válások is. 2008 óta ugyan csökken a számuk, de mivel a párok korábban válnak, több kiskorú szenvedi meg a család széthullását. 1990 és 2000 között 100 ezer gyermeket érintett a házasság felbomlása, 2000 és 2010 között már 115 ezret – és az irányzat növekvő. Mivel a legtöbb válást is déli járásokban mondják ki, feltehető, hogy ezen a téren is a magyar gyermekek a leginkább érintettek.

Drága és kockázatos

Aki a művi terhességmegszakítás mellett dönt, minél előbb keresse fel nőgyógyászát, mert Szlovákiában a nők kérésére a terhesség 12. hetéig engedélyezett ez a beavatkozás. Utána, a terhesség 24. hetéig csak abban az esetben lehet elvégezni, ha a magzat genetikailag károsodott, vagy az anya egészségét veszélyezteti. A beavatkozás módja a terhesség előrehaladottságától függ, de minél később történik, annál kockázatosabb. Miután az orvos megállapította, hány hetes a terhesség, a nő kitölt egy kérvényt, amelyben személyes adatait tünteti fel. Ez a nyomtatvány három példányban készül, egyet a statisztikai hivatalba küldenek az egészségügyi intézmények. Az anya kérésére végzett abortuszt nem térítik a biztosítók. Ára a kórházakban 200-250 euró, a magánklinikákon 300-400 euró körül mozog. Ha a művi terhességmegszakítást 15 évesnél fiatalabb lány kéri, az orvosnak kötelessége értesíteni a szülőket és a rendőrséget, mert a törvény szerint erőszakot követtek el rajta. Tizenhat éves korig szülői beleegyezés szükséges, de a 16 és 18 év közötti lányok szüleit már csak értesíti az orvos.