Rend és rendetlenség

Mit keres a cipőd az asztalon? Az ágy alól szedem elő a kulcsaidat! Úgy néz ki a szekrényed, mintha bomba robbant volna benne! Nincs egy tiszta pohár se a konyhában! Mit keres az inged a szoba közepén? Rakj rendet!
Ismerős utasítások? Számtalanszor elhangzottak már életünkben, pedig rendet tartani nem is olyan könnyű.
Polcz Alaine szerint lelki életünk változásai a tárgyakhoz fűződő viszonyunkban is megmutatkoznak, a rend és a rendetlenség ugyanis lelkiállapotunk jellegzetes kivetülése a tárgyi világra.
A könyvben számos példát találunk e tétel illusztrálására.
Egy nő szétszórt volt a munkahelyén, kapkodott, összekeverte a rábízott iratokat. Kolléganői azon tréfálkoztak a háta mögött, milyen káosz lehet a lakásában, ha már az irodában is ennyire rendetlen. Egyszer aztán meglátogatták őt, és ámulva látták, hogy otthonában pedáns háziasszony. Mi volt e kettősség oka? Nem érezte jól magát a munkahelyén, szakmájához ambivalens érzések fűzték, ezért képtelen volt rendet tartani irodájában.
Nemcsak a rendetlenség, hanem a túlzott rendre való hajlam sem egészséges. A kényszeres rendrakás hátterében a bizonytalantól való félelem állhat.
A rendhez való mindkét szélsőséges viszony (a hanyagság vagy a túlzott rendmánia) egyaránt kóros. A családtagok szerepe itt válik hangsúlyossá.
Vagy szó nélkül alávetik magukat hóbortjainknak (és rabszolga módra takarítanak utánunk), vagy ráébresztenek bennünket túlzásainkra.
Mert ha az ő segítségükkel tudatosítjuk azt, hogy szétszórtak, rendetlenek vagyunk, vagy éppenséggel túlzott rendmániával terrorizáljuk környezetünket, akkor már nagy lépést tettünk a „gyógyulás” felé. A kényszeres cselekedetek ugyanis kivétel nélkül lelki okokra vezethetők vissza. S ha már tudatosítjuk a „hibát”, akkor könnyebben megtaláljuk a „hiba okát” is.
A rend és a rendetlenség szórakoztató pszichológiai olvasmány, amely bennünket, olvasókat is önvizsgálatra és önismeretre tanít. Jó olvasást!
(Polcz Alaine: Rend és rendetlenség. Jelenkor Kiadó, 2009, Pécs, 232 oldal)

„Erdélyi kis falumban például, amikor súlyos beteg, haldokló van a háznál, különös gonddal vigyáznak arra, hogy a házban rend és tisztaság legyen. Rendszeresen főznek és tálalnak. A megszokott életrend látványa megvédi a haldoklót attól, hogy szembesüljön állapota egyértelmű reménytelenségével. Azonkívül a rend megtartása azt is sugallja, hogy a halál nem elborzasztó, sőt elviselhető; hiszen minden megy tovább a maga útján és a maga rendje szerint.”

A jövő héten Polcz Alaine Asszony a fronton című könyvét mutatjuk be.