Fizetésünk felét elesszük

<p>Hogyan költhetjük fizetésünk egyre nagyobb részét élelmiszerre úgy, hogy nem eszünk se többet, se jobbat, mint ezelőtt? Úgy, hogy Szlovákiában élünk. Ez nem vicc, hanem a szomorú valóság, amelyet a lakosság többsége nem tud befolyásolni. Lassan már a falun élők sem, mert a háztáji állattartás, zöldség- és gyümölcstermesztés is egyre többe kerül.</p>

Étteremben csak menüt kérünk
A Szlovák Nemzeti Bank nyár végén készített felmérése szerint a szlovákiai háztartások átlagosan 224 eurót költenek havonta élelmiszerre. Persze van, amelyik csak 100-at, és van, amelyik 700-at, mert minden statisztikai átlag sántít egy kicsit; de a következtetések levonásához elég tudni, hogy nagyon sok családban a jövedelem sem haladja meg a 400 eurót. Vagyis fele az ételre megy el, és akkor még hol van a rezsi, a közlekedés és ruházkodás? – hogy a kultúrától, pihenésről már ne is beszéljünk.
A felmérés nem csak az otthon elfogyasztott élelmiszerekre és italokra, hanem a házon kívüli étkezésekre, vagyis az étterem- és kávéházi látogatásokra is vonatkozott. Mint kiderült, éttermi ebédmenüre, pizzára, kávéra, cukrászdára átlagosan 65 eurót költ egy szlovákiai háztartás; de a számot úgy kell értelmezni, hogy a családok 16,4 százaléka soha nem eszik házon kívül. A hagyományoknak és a lehetőségeinknek egyaránt nagy szerepük van abban, hogy még mindig inkább otthon főzünk, mint étteremben étkezünk. Kivételt képeznek az ebédmenük, bár az októberi áremelést követően sokan ezekről is lemondtak, és inkább hazulról viszik az ebédet a munkahelyükre.
Nem a jót, az olcsót keressük
Amire még mindig, az áremelésektől függetlenül is áldozunk, az a gyerekek óvodai és iskolai étkeztetése; de a felnőttek közül egyre többen érik be melegített otthoni maradékkal vagy egy szendviccsel ebéd helyett. A fizetések egyszerűen nem bírják követni az élelmiszerárak növekedését, és a családok nagy része máson már nem tud takarékoskodni, mert a kirándulásokról rég lemondott, moziba, színházba nem jár, a divatot nem követi, és egyre többen viszik menhelyre vagy teszik ki az út szélére háziállataikat is.
Akármilyen magasnak tűnnek azonban a mostani élelmiszerárak, a jövedelmünkből még mindig nem költünk élelemre annyit, mint 2008-ban. Akkor a csökkenő kereslet parancsolt megálljt a további áremeléseknek, és szakemberek szerint most is ez várható, mert az eltelt négy év alatt nemcsak a munkanélküliek száma növekedett, hanem azoké is, akik a fizetésükből alig tudnak megélni. Mindennek logikus következménye, hogy a feltételezésekkel ellentétben nem a jó minőségű élelmiszerek iránt nőtt a kereslet, hanem még mindig, sőt egyre inkább a kétes eredetű és ellenőrizetlen összetételű, de olcsó termékek fogynak. Mivel a kereslet nő, az illetékesek fogadkozásai ellenére mindig lesznek olyanok, akik ezzel visszaélve bármit eladnak – a romlott hústól a penészes kávén át egészen a mérgezett italokig.
Megtanulunk spórolni, vagy éhezni fogunk
Jelenleg a család minden tagjának egyheti jövedelme fogy el élelmiszerre, de hamarosan több fog. Az élelmiszerüzletekben már novemberben észlelni fogjuk a következő áremelési hullámot – ezúttal a kenyér, péksütemények, hús, rizs. tojás, kávé és csokoládé ára emelkedik majd. Legjobban a gabonából készült élelmiszereké. Ezt a mezőgazdászok az idei aszállyal indokolják, de az embernek lassan az az érzése, hogy olyan időjárás egyszerűen nincs, amely ne adna okot panaszra és áremelésekre. Enni viszont kell, ezért csak egyet tehetünk: még jobban odafigyelünk arra, mit veszünk meg, és gyakrabban tartunk ellenőrzést a spájzban, hűtőben, hogy lehetőleg semmit se dobjunk ki. Talán itt az ideje újra bevetni nagyanyáink fortélyait és a maradék főtt krumpliból pogácsát sütni, a száraz kiflit lereszelni prézlinek, a levesben főtt húsból másnap pörköltet varázsolni. Ahogy most állnak és amerre tartanak a dolgok, nem lesz más választásunk: ha nem tanulunk meg takarékoskodni, akkor éhezni fogunk.
Mit rakunk a kosárba?
A szlovákiai családok alapeledele még mindig a hús, az élelmiszerre költött pénz egyharmada megy el rá. Vezet a disznóhús, abból is a karaj és a lapocka, a csirke, a különböző kolbászok, virslik, felvágottak pástétomok. A fehér kenyeret lassan utolérik népszerűségben a barna és teljes őrlésű változatok, de a fehér kifli, zsemle, fonott kalács és briós változatlanul kelendő. Lisztből a rétesliszt, a tésztafélék közül pedig a leves- és a kockatészta fogy leginkább. Sajtból az eidamit és az ömlesztett fajtákat, joghurtból a gyümölcsöset, tejből a félzsírosat vesszük – tejtermékekre és tojásra havonta 35–40 eurót költ egy család. Tizenöt eurót áldozunk édességre, elsősorban tejcsokoládéra és töltött ostyaszeletekre, 10–12 eurót kávéra, teára, kakaóra, 10 eurót ásványvízre és gyümölcslevekre. Leginkább a gyümölcsön és zöldségen spórolunk: előbbire havi 11, utóbbira a krumplit is ideszámítva havi 14 eurót költünk.

Hol mennyit költ élelemre havonta egy négytagú család?
Nagy Britannia – 800 euró
Kuvait – 700 euró
Olaszország – 600 euró
Németország – 550 euró
Spanyolország – 470 euró
Oroszország – 400 euró
Mongólia – 126 euró
Mali – 83 euró

Drágább lesz a szaloncukor
* 2012 szeptemberében 5,1 százalékkal voltak magasabbak az élelmiszerárak, mint 2011 szeptemberében
* Decemberig az éves élelmiszer-infláció elérheti a 7–8 százalékot
* Jövő januárra 9–10 százalékos áremelkedés várható ennek az évnek az elejéhez képest
* A kenyér várhatóan 10 centtel lesz drágább
* A disznó- és csirkehús ára 20-30 centtel nő
* A tésztafélék kilójáért 20-25 centtel fizetünk többet
* A kakaó világpiaci árának emelkedése miatt a karácsonyi édességek csomagonként akár egy euróval is többe kerülhetnek, mint tavaly

700 ezren a szegénységi küszöb alatt
Tavaly Szlovákia lakosságának tizenkét százaléka, azaz 700 ezer ember élt kevesebb mint 315 euróból havonta. Hivatalosan ez a szegénységi küszöb, bár akik kipróbálták, tudják, hogy fejenként 350, sőt 400 euróból is nehéz minden szükségeset kigazdálkodni. 2010-hez képest 50 ezerrel nőtt a szegények száma, de a munkanélküliség miatt idén további 120 ezerrel is emelkedhet. Ami még borzasztóbb: most már nem csak a munkanélküliek, hanem az alacsony bérből tengődők között is egyre több az olyan ember, akinek már a napi betevőre is alig futja. A veszélyeztetettek kategóriájába már nemcsak a régóta munkanélküliek, a háromnál több gyermeket nevelő családok, gyermekeiket egyedül nevelő szülők és egyedül élő idős emberek tartoznak, hanem azok is, akiknek ugyan van munkájuk, de keveset keresnek. Egy-egy családtag helyzetének romlása – munkahely elvesztése, házastárs elhalálozása, hosszan tartó betegség – egyre inkább kihat az egész család életszínvonalára. Az elszegényedést Európa-szerte leginkább az öregek sínylik meg, akik csekély nyugdíjukból is munkanélküli gyermekeiket, unokáikat támogatják. Nálunk ugyan még nem tömeges jelenség, de már van rá példa, hogy a szociális otthonból azért viszik haza hozzátartozói az idős embert, mert az ő kevés, de biztos nyugdíjával is számolnak a családi költségvetésben.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?