Együtt tanulni, dolgozni, élni

Az átlagos turista persze nem azért utazik bárhová, hogy ott anyanyelvén társalogjon, de azért örömmel fogadja, ha azon kommunikálni tud. Az átlagos turistán kívül azonban egyre gyakrabban (bár nem olyan tömegesen) utazik az üzletember, menedzser, különböző cégek képviselője. A rohamosan bővülő gazdasági és kulturális kapcsolatok keretében ez bizony nem elhanyagolható tényező. S ez az, amit bölcs iskolai képzéssel értékesíteni lehet. A magyarországi szlovákságot – talán kisebb létszáma miatt is – sokáig elhanyagolták. Pedig tudjuk, hogy a Pilisben, Békésben, Budapesten és még sok helyütt szétszóródva élnek szlovák származású lakosok. Iskoláik, különböző intézményeik vannak, ezek között az egyik legfontosabb a budapesti szlovák tannyelvű iskola. Valószínűleg kevesen tudják, hogy ez a főváros XIII. kerületében, a Lomb utcában álló tanintézmény milyen csodálatos, magas színvonalú. Az új iskola 1992-ben épült, s mind anyagi, mind szellemi szempontból igényes kritériumoknak tesz eleget. Vegyük hát sorba. Az impozáns új épület az óvodától az érettségi utáni szakképzésig ad otthont a szlovákul művelődő fiataloknak. Diákotthon is működik 185 férőhellyel, ami a vidéki diákok számára elengedhetetlen. A rendhagyó alaprajzú épület átriuma tulajdonképpen egy idilli kis park, ahol különböző rendezvényeket is szervezhetnek, s a sportpálya is természetes része a komplexumnak. A kis létszámú osztályok lehetővé teszik a differenciált oktatást, valamint a fakultatív foglalkozásokat (például számítógép-kezelés). Első pillantásra alig különbözik egyéb iskoláktól: folyik a munka, mint bárhol másutt. A különbség azonban hamarosan kiderül. Például mindjárt ez az óvodától a szakképzésig terjedő nevelés-oktatás. Ez annyit jelent, hogy háromévestől huszonegy éves korig látogatják a gyerekek, majd diákok. Az ilyen intézmény ugyancsak ritka dolog, mi több, a világon csak egy van – mondja büszkén Csörgöl Anna igazgatónő. Az óvoda a beiskolázást s a nyelvi fölkészülést szolgálja. A diaszpórában élő kisebbség sokkal nagyobb mértékben van kitéve az asszimilációnak, nyelvromlásnak, ezért a szókincs és a kommunikációs készség fejlesztése fontos része a nevelésnek. Ennek köszönhetően már az első osztálytól szlovák nyelven történik az oktatás. Magyar nyelvet és irodalmat a második évfolyamtól kezdve tanulnak, negyedikben pedig a második, kötelezően választható idegen nyelv (angol vagy német) következik. Ha valaki netán azt gondolná, túl korai ez a sok nyelvtanulás, az téved: megfelelő módszerrel a gyerek nagyon hamar és könnyen tanul nyelvet, s minél korábban kezdi, annál jobb és jobban. A szlovák nyelv oktatásához saját tankönyvet használnak, tehát nem szlovákiait – egyrészt más a tanterv, másrészt az utóbbiakat nem tartják szakmailag megfelelőnek. A gimnáziumban aztán emelt óraszámmal, csoportokban történik a szlovák nyelv és irodalom oktatása, ami végső soron lehetővé teszi a közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga sikeres letételét. Erre épül az érettségi után a szakképzés (1997-től). Pillanatnyilag menedzserasszisztenseket, idegenvezetőket és hostesseket képeznek – ez persze nem örök és megváltoztathatatlan variáns, hanem attól függ, milyen szakemberekre van, lesz igény az Európai Unióban. A tapasztalatok kiválóak: minden diákjuk gond nélkül elhelyezkedik, hiszen nyelvi szempontból is fölkészültek. Az utóbbi időben igen sok szlovák cég települt Magyarországra, az üzleti kapcsolatok nagyon fölgyorsultak, bővültek, a nyelvet ismerő szakemberre tehát nagy szükség van. Mindez persze nem máról holnapra, hanem fokozatosan, alapos fölkészülés után alakult ki. A jobb fölkészülés végett más nemzetiségű iskolákkal is együttműködnek, így például a szerbekkel és horvátokkal. A szakképzés keretében együtt tartják a magyarórát, a szaktantárgyat pedig már ki-ki a maga nyelvén tanulja. Az tehát, aki hároméves korától huszonegy éves koráig látogatta ezt az iskolát, átfogó, egységes műveltséget tudhat magáénak. Amire azonban Csörgöl Anna igazgatónő talán a legbüszkébb, az a nemzetközi érvényű bizonyítvány, amelyet végzős diákjainak idegen nyelven kiadhat az iskola. A Vsetínben székelő International Education Society dönt arról, milyen minősítésben részesíti az illető iskolát. Projekttel kell részt venni, tízéves adathalmazt benyújtani, ennek alapján kerül a tanintézmény egy bizonyos minőségi osztályba. Magyarországon csupán négy ilyen iskola van. Ez egyértelmű előnyt jelent a diák számára akár egyetemi fölvételikor, akár a munkahelykeresésben. Az iskola minőségi kódjából kiolvasható a kontinens, a minőségi színvonal, a képzés terjedelme. A minőségi ismertető D-vel kezdődik, a legmagasabb fokozat az AAA. A budapesti Lomb utcai szlovák tannyelvű iskola a BB minőségi fokozatnál tart, s most az A kategóriát célozza meg; az igazgatónő és az egész iskola méltán büszke erre. A visegrádi együttműködésbe is bekapcsolódott az intézmény, a Tanuljunk együtt című oktatási projekt keretében. Az a cél, hogy a négy ország iskolái között oktatási, művelődési kapcsolat létesüljön. Sportvetélkedők és más rendezvények szervezésekor találkoznak. A főszereplők természetesen a diákok. Mindenkinek saját programja van, a találkozók során ezt bonyolítják le. Budapesten a magyarországi szlovák iskolák 2003 májusában például sporttalálkozót rendeztek, ezt szeretnék a V-4 keretében is megszervezni. De volt már például kiállítás is a gimnazisták rajzaiból – ezeket egy zsűri bírálta el Prágában (Soukromé gymnázium pod Vyšehradem), és a kiválasztott rajzokból vándorkiállítást rendeztek a V-4-es államokban. S persze más témájú közös rendezvényt is terveznek. Mondani sem kell, mennyire inspiráló az ilyen együttműködés. És mennyire fontos a gyerekekben kialakuló világkép szempontjából. Mert azt is meg kell (és lehet) tanulni, hogy a másságot megértsük és elfogadjuk, tiszteljük, megbecsüljük. Ezt szolgálják a kölcsönös látogatások és diákcserék, valamint a tantestületek kapcsolata is (óralátogatás, tapasztalatcsere stb.). Ilyen kapcsolat alakult ki például a felsőszeli alapiskolával, a kassai vendéglátó-ipari szakközépiskolával, ahol szakképzésen is részt vettek a pesti szlovák diákok, de ugyanúgy a németországi Kastlban székelő magyar iskolával is. Európa mintha valóban kisebbedne. Összenő. Közelebb kerülünk egymáshoz, nemcsak az Európai Unió által. Mindnyájan egy nagy közösség tagjai leszünk, együtt kell tanulnunk, dolgoznunk, élnünk. S hogy ez ne csak fizikai értelemben és üzleti szinten történjen, hanem emberileg is, arra a jövő nemzedéket föl kell készíteni: nyelvileg (mert az EU-ban a nyelvismeret jelentősége sokkal nagyobb lesz), de szakmailag, erkölcsileg is. Például úgy, ahogy ezt a budapesti szlovák tannyelvű iskolában teszik.