Viharfelhők a Nagyanyó völgye felett

Gutfreund szobra 1920-ban, a Němcová-centenáriumra készült.

A „Nagyanyó háza“ a 18. sz.


Gutfreund szobra 1920-ban, a Němcová-centenáriumra készült.


A „Nagyanyó háza“ a 18. sz. végén épült, ilyen lehetett az igazi is.


A belső berendezés korabeli, teljesen olyan, mint a regényben leír.


A ratibořicei kastélyt úrnője klasszicista stílusban építtette át.


A malom műszaki berendezése még ma is működtethető.


A ratibořicei kastély úrnője, a hercegasszony


A zúgó, ahol a szerencsétlen Viktorka üldögélt

Nem ártana, ha a svájci írónő hét évvel idősebb, kevésbé szerencsés sorsú, de nagyobb tehetséggel megáldott cseh pályatársnőjének gyönyörű regényéből, az eddig 26 nyelvre lefordított Nagyanyóból is rajzfilmsorozatot készítenének a japánok. Akkor a Náchodhoz közel fekvő Nagyanyó völgyét (Babiččino údolí) is elárasztanák a japán turisták, és végre lenne pénz a megmentésére. Mert Božena Němcová (eredeti nevén Betty Pankl) gyermekkorának színhelye veszélyben van, s ha a lelkes cseh irodalom- és természetbarátokból alakult polgári társulás, a Společnost pro záchranu Babiččina údolí nem talál ki gyorsan valami okosat, összedől az ivó, ahol a nevetős Kristla szolgálta ki a vendégeket, romhalmaz lesz az uradalmi udvar, a „panský dvůr“ gazdasági és cselédségi épületeiből. Az utóbbiakban kapott szállást a Pankl család, miután a regényben megörökített bájos házikót, ahol Nagyanyó 1825 és 1829 között együtt élt Panklékkal, a hercegasszony leromboltatta, hogy helyére üvegházat építtessen. A Régi Fehérítő takaros épületében, ahol mindent úgy találnak a látogatók, ahogy azt Němcová a könyvében leírta, Barunka családja soha nem élt. Olyan kegyes csalás ez, mint Júlia erkélye Veronában, tán még annál is ártatlanabb, a csehek mégis fontosnak tartják egy táblán írásban figyelmeztetni a látogatókat erre a tényre. Illúziórombolás mint a turistacsábítás eszköze? A cseheknek úgy látszik, megfelel, mert látogatókban nincs hiány. Ha kifogynának is a felnőttek (de nem fogynak ki, mert a csehek nagyon meg tudják becsülni az értékeiket, és imádnak kirándulni), még mindig maradna a sok gyerek; ellátogatni a Nagyanyó színhelyére iskolásoknak legalább annyira kötelező, mint elolvasni magát a regényt.

Ami egyelőre nem fenyeget összeomlással, az az eredeti berendezésével technikai múzeumnak is beillő régi malom. A zúgó is ugyanúgy zúg, mint amikor még szegény Viktorka üldögélt mellette. És persze megmaradt a ratibořicei kastély is, noha itt ugyanolyan trükkre volt szükség, mint nálunk, a vöröskői várban: a hercegaszszony korát idéző bútorokat és dísztárgyakat más kastélyokból hordták össze, csak néhány szék származik az eredeti berendezésből.

Az idegenvezetők a látogatóknak főleg Katharina Friederike Wilhelmine Benigna von Sagan hercegasszonyról beszélnek (csehül kněžná Zaháňská néven emlegetik, a család egyik sziléziai uradalmának neve után), pedig voltak más érdekes lakói is a kastélynak, melynek helyén egykor gazdáit gyakran cserélő vár állt. Utolsó cseh tulajdonosa, Adam Erdman Trčka z Lípy 1634-ben Wallenstein oldalán halt meg Chebben, amikor a híres hadvezért meggyilkolták. II. Ferdinánd nyomban elkobozta a várat a Trčka családtól, és az itáliai Ottavio Piccolomininek ajándékozta, aki a tudományok és művészetek nagy kedvelője volt, Galilei több tanítványának pártfogója. De volt más is: merész és sikeres katona, Wallenstein testőrgárdájának parancsnoka, akiben főnöke feltétlenül megbízott, ő mégis átállt a gyilkosaihoz. Gyermektelenül halt meg, Schiller Wallensteinjében szereplő, Max nevű fia költött alak.

Piccolomini örökösei barokk kastéllyá építették át a várat, majd 1792-ben eladták Peter Bironnak, Kurland (ma Lettország része) hercegének. A mesésen gazdag Biron Ernst Johann Bührennek, a birodalmi gróffá és Kurland örökös hercegévé lett kurlandi német kalandornak volt a fia, és azt tartották, hogy anyja nem más, mint Anna cárnő, akinek a jóképű és gátlástalan Bühren szédítő karrierjét köszönhette. Nagy Katalin parancsára Biron kénytelen volt átengedni Kurlandot Oroszországnak, de hatalmas összeget kapott érte. Övé volt a wartenbergi uradalom Németországban, a sagani Sziléziában és a náchodi (ennek része volt a ratibořicei birtok) Csehországban. Biron első két feleségétől elvált, gyermekei csak a harmadiktól születtek, de a fiúcska hároméves korában meghalt, így fő örököse az elsőszülött lány, a Němcová-regényben szereplő hercegaszszony lett. Ő is kétszer vált el, mint az apja. Az első férjével öt, a másodikkal egy évet bírt ki, Schulenburg grófhoz 37 évesen ment feleségül, de gyakrabban éltek külön, mint együtt. A hercegnő elismert szépség volt, művelt, szellemes, és nem félt a kalandoktól. Többek között szerelmi viszonyt folytatott Metternich kancellárral és I. Sándorral, a cár kíséretével el is látogatott a ratibořicei kastélyba.

Mellszobra ma is ott látható a három császár termének nevezett helyiségben, ahol a legenda szerint a Napóleon-ellenes Szent Szövetség vezetői tárgyaltak: I. Ferenc, I. Sándor és III. Frigyes Vilmos. A valóságban Metternich tanácskozott a porosz kancellárral és von Humboldt követtel. A hercegnő sok mindent tudott kora politikai eseményeinek hátteréről – egyrészt Metternichtől, másrészt Talleyrand francia külügyminisztertől, aki először a hercegnő anyjával, majd Dorothea nevű húgával állt intim viszonyban (Dorothea egyébként Talleyrand unokaöccsének felesége volt). A bécsi kongresszusról küldött levelében így írt róluk Friedrich von Genz: „Ott volt az egész kurlandi lotyópereputty. Metternich minden politikai titokba beavatta ezeket a nőket, nem igaz, hogy miket tudnak!“

A hercegnő halála után a kastély többször gazdát cserélt. Utolsó tulajdonosa az öreg Schaumburg-Lippe herceg volt, a most dívó cseh neobeneši kurzus szerint „német kollaboráns“. Egykori erdésze sajtónyilatkozata szerint derék, becsületes ember, aki maga is szenvedett a németektől: fiát letartóztatták, kastélyát feldúlták. A cseh hatóságok a háború után mégis elfogatóparancsot adtak ki ellene. A kiűzött németek csoportjával távozni akart az országból, de még a határ elérése előtt meghalt, titokban Náchodban temették el. Örökösei egyelőre nem jelentkeztek. Azokat nem fogadták volna olyan örömmel, mint azt a Wolf nevű szélhámost, aki becsületszavát adta, hogy mindent gyönyörűen helyreállít, csak adják el neki alig egy millió koronáért. Egy téglát sem cseréltetett ki, de most 1,5 millió dollárért kínálja eladásra sajtóhirdetésekben azt, amihez oly könynyen hozzájutott. Fel kellene adni egy másik hirdetést: „Aki szépet akar látni, jöjjön a Nagyanyó völgyébe, de igyekezzen, nehogy csak romokat találjon!“


Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?