Ami a rostámon fennakadt

Az MKP elnökét hívták az Aktuality.sk hírportál beszélgetőműsorába, helyette Berényi József érkezett. Michal Kovačič megkérdezte, Menyhárt József vajon miért kerüli a szlovák elektronikus médiumokat. „Talán nem tud jól szlovákul?” – érdeklődött a műsorvezető. Mire a stúdióvendég közölte: sok a teendője a pártelnöknek. Nem említette Igor Matovičot, aki szerint az MKP elnöke jobban beszél szlovákul, mint Andrej Danko. Berényi rutinosan válaszolgatott: tagadta, hogy pártját a magyar kormány vagy a Fidesz anyagilag is támogatná, vagy az MKP hasznot húzna a nemzetiségi kulturális intézményeknek, iskoláknak, újabban a kisvállalkozóknak juttatott magyarországi közpénzekből. Higgadtan felelt a regionális önkormányzatisággal kapcsolatos felvetésekre is. Akkor bizonytalanodott el, amikor arra kérték: konkrétan mondja el, mit követelne az MKP, ha 2020-ban bejutna a parlamentbe. Általánosságokkal felelt, egy kivétellel: a nyelvrendőrség megszüntetését. Nyilván több konkrétumot Menyhárt sem mondott volna. Alighanem ezért utasítja el a felkéréseket, konkrét követelések nyilvános emlegetésével ártana a remélt együttműködésnek. Matovič azt hangoztatja, az MKP normális vezetői nem akarnak semmiféle autonómiát. Menyhárt viszont többször kifejtette: „Feladatunk, hogy a Fico fejét követelő Matovičcsal és társaival megértessük: ránk csak akkor számíthatnak, ha a magyarság megmaradását szolgáló intézkedéseket is támogatni tudják”. Nem lesz egyszerű mást és többet elérni a Híd eddigi eredményeinél, ezt nyilván az MKP elnöke is tudja.

Magyar vétó a NATO-ban

A szerdára tervezett NATO–Ukrajna külügyminiszteri tanácsülést nem tartotta aktuálisnak a magyar kormány, és megtorpedózná az EU–Ukrajna vegyes bizottság mai ülését. Ilyen diplomáciai nyomással igyekszik rábírni Kijevet a kárpátaljai magyar iskolák, s ezáltal a magyar közösség létét veszélyeztető oktatási törvény visszavonására. Jogos követelés, helyes a határozott fellépés. A NATO 11 tagállama viszont tiltakozott a vétó miatt. Szerintük ez az államközi vita távolról sem olyan súlyos, mint az orosz– ukrán konfliktus. Mire Szijjártó Péter azt válaszolta, Magyarország Ukrajna integrációjának leghangosabb támogatója lesz újra, ha Kijev eltörli a törvényt. A nyugati politikusok és a nyilvánosság előtt is hatásosabbak lennének a magyar érvek, ha az Orbán-kabinet tettekkel cáfolná a nyugati vádakat, hogy egyre inkább Putyin érdekeit szolgálja. Legújabb példaként az elavult magyar helikoptereket hozzák fel. A terv szerint a 30–35 éves szovjet-orosz gépeket korszerű nyugati gyártmányokkal váltották volna, ám az Orbán-kormány végső döntése szerint az öt szállító és a tizenkettő harci helikoptert orosz cégek újítják fel, 26 milliárd forintért. A magyarországi ellenzék rámutatott: azért a pálfordulás, mert ebből és a Paks II bizniszből nem kevés pénzt a Fidesz oligarchái vágnak zsebre, amit Brüsszel-ben és Washingtonban is látnak és egyre hiteltelenebbnek tartják a magyar külpolitikát. Emiatt csökken a jogos kisebbségvédelmi lépéseinek súlya is.

Hét fagyhalál Pozsonyban

Még nincs farkasordító hideg, de már hét hajléktalan fagyott meg Pozsonyban – olvasom a Vagus civil szerveződés honlapján, ahol egy drámai segélykérő felhívás is olvasható: a szociális munkásokat tömörítő társulásnak tegnap magánadományokból 75 euró volt a számláján. Az ám, szociális államról papoló Fico úr és kormánya! Bele kellene hallgatni az osztrák, a cseh és a magyar közrádió híreibe, amelyek rendszeresen közlik, hányan nyújtanak segítő kezet nekik, mekkora állami és egyéb támogatásból dolgozhatnak. Ilyesmiről nálunk alig hallok, holott hajléktalanok nálunk is vannak. Nem is kevesen. Cselekedni kellene hát, hogy megelőzzük az újabb tragédiákat.