Krajňák erős főosztályt, több jogkört akar

Peter Krajňák (Híd) Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszternél egy új főosztály kialakítását szeretné elérni, amely alá a nemzetiségi oktatás mellett néhány az inkluzív oktatással kapcsolatos jogkör tartozna. „Mindkét osztállyal kapcsolatban szeretnénk megerősíteni a főosztályvezető pozícióját, mert az általa felügyelt jogkörök egyéb államigazgatási területeket is érintenek. Tehát nemcsak a regionális iskolahálózatot, hanem például a felsőoktatási intézményeket” – magyarázza Peter Krajňák. A párt szakemberei kidolgozzák a főosztály működésével kapcsolatos elképzeléseket, melyeket a legrövidebb időn belül eljuttatnak a miniszterhez.

Erős főosztályt akar

„Szeretnénk elérni, hogy a főosztály hozzászólhasson az iskolahálózatot érintő változásokhoz, ki akarjuk harcolni, hogy beleszólhassunk a nemzetiségi iskolákat érintő tankönyvpolitikai kérdésekbe, jogköröket szeretnénk azon felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban, melyek érdeklődnek a nemzetiségi oktatás iránt. Szeretnénk elérni azt is, hogy a főosztály legyen az irányító szerve az olyan pályázatoknak, melyek a regionális iskolahálózatban például az inkluzív oktatásra vonatkoznak, illetve néhány a digitalizációval kapcsolatos jogkört is szeretnénk megszerezni” – magyarázza Peter Krajňák, aki az inkluzív osztály élére új vezetővel számol, továbbá jogköröket akarnak a Pedagógiai és Pszichológiai Tanácsadó Központ (CPPPaP) tanácsadói rendszerével kapcsolatban; utóbbi egyébként a szolgáltatás javítására irányulna. Ezek mellett átfogó anyagot szeretnének kidolgozni a speciális iskolákkal kapcsolatban.

Lubyová pozitívan reagált

Hozzátette, hogy Lubyová az első egyeztetés során vázolt elképzelésekkel egyetértett, s ebben a szellemben folytatják a tárgyalásokat a jövő héten. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy kulcsfontosságú lesz a két osztály munkaköri leírása, vagyis az, hogy megfogalmazzák az osztályok feladatkörét. Krajňák a két osztály működésével kapcsolatban mindent, a legapróbb részletekig tisztázni akar a tárcavezetővel.

Megoldandó kérdések

Ravasz Ábel, a Híd alelnöke, romaügyi kormánybiztos viszont arra figyelmeztet, hogy az új szerkezeti felépítésben az inklúzió kérdése két osztály alá tartozik. Egy része a nemzetiségi osztályhoz tartozik, viszont a speciális iskolák a regionális iskolahálózattal együtt a miniszterhez kerültek. „Az lenne az ideális, ha ez a két csoport továbbra is együtt dolgozhatna, és közösen dolgozhatnánk ki azokat az inkluzív intézkedéseket, melyeknek az elvégzésére szükség van” – magyarázza Ravasz Ábel. A romaügyi kormánybiztos három konkrét intézkedést emelt ki, a diákok diagnosztizálását, a halmozottan hátrányos helyzetből érkező diákok besorolását és a kötelező óvodalátogatás témakörét.

Ravasz Ábel szerint a diákok diagnosztizálásával már korábban is foglalkoztak, már tesztelték az újszerű diagnosztikai lapokat is. „Ugyanakkor úgy vélem, hogy egy megerősített főosztály komolyabb előrelépéseket érne el ezen a területen. Például a szülők tájékoztatásában, az új diagnosztikai tesztek bevezetésében” – közölte a kormánybiztos, aki attól tart, hogy ha ezek a témakörök a miniszter hatáskörében maradnak, nem lesz politikai akarat arra, hogy rövid időn belül megvalósuljanak.

Ravasz arra is emlékeztetett, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű diákok beazonosítására készült ugyan egy reform, vagyis új értékelést vezettek be, ám ez meghatározott időre, a 2018. év végéig érvényes. Vagyis, nem született végleges megoldás a problémára. Ennek a besorolásnak az is tétje, hogy hány asszisztenst kaphatnak az iskolák, illetve a diákoknak járó tanszercsomag megítélését is befolyásolja. „Ebben a témakörben is csak akkor lesz előrelépés, ha olyan személyhez kerül, aki erősen képviseli majd” – véli a kormánybiztos.

Lubyová nem enged

Peter Krajňák szerint Lubyová azzal indokolta a regionális iskolahálózattal kapcsolatos jogkörök megvonását, hogy minden miniszter a saját elképzelései alapján alakítja át a tárcát, s ezek a jogkörök ilyen vagy olyan formában mindig is a miniszterhez tartoztak. Krajňák elmondta a tárcavezetőnek az Oktatáspolitikai Intézet felszámolásával kapcsolatos negatív álláspontját. Martina Lubyová azonban kitart döntése mellett.