Miért gyenge magyar nyelvből a magyar ötödikes diák?

2016 novemberében írtak az ötödik osztályosok szintfelmérő tesztet matematikából és a tanítási nyelvből, a magyar iskolákban magyar nyelvből és irodalomból, a szlovák iskolákban szlovákból. A szlovák iskolák tanulói 63,2%-os átlagot értek el matematikából, a magyar diákok átlaga 48,8% lett, a különbség 14,4 százalékpont. A szlovák, illetve a magyar felmérőnél a különbség kisebb, de jelentős: a szlovák diákok 63,1%-os eredményt értek el, a magyarok 55,5%-ot.

Lapunk több szervezet képviselőjét is megkereste az eredmény értékelését kérve. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nem akarta kommentálni az eredményeket, Jókai Tibor elnök szerint erre egyelőre nem volt kapacitásuk, az eredményekről is csak a sajtóból értesültek.

A két magyar párt oktatásért felelős vezetői is óvatosan fogalmaztak. „Ez friss adat, és ugyan oktatáspolitikával foglalkozom, de az oktatásban nem veszek részt” – monda lapunknak Vörös Péter (Híd) parlamenti képviselő, az oktatási bizottság tagja. Szerinte fontos lenne alaposan elemezni az eredményeket. „A helyzeten javítani kell, a magyar iskolákba járó gyerekek sem rosszabb képességűek, mint a szlovák iskolások” – véli Vörös. Hasonló véleményen van Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke is. „Nehéz pontos választ adni arra, miért ez a különbség – mondta lapunknak. – Konkrét véleményt nem akarok mondani, de a témával foglalkozni kell” – tette hozzá Kiss Beáta.

A politika a szakmától várja a megoldást

Óvatosan nyilatkozik a Híd és az MKP oktatási területtel foglalkozó politikusa az ötödikesek tavaly őszi tesztelésének eredményeiről, amelyben a magyar iskolák átlagosan rosszabb eredményt értek el, mint a szlovák tannyelvűek.

Kiss Beáta, az MKP oktatási alelnöke szerint ez csak egy mutató, több szempontot is figyelembe kellene venni. „A témával azonban mindenképpen foglalkozni kell – mondta lapunknak a politikus. – Figyelnünk kell arra, hogy a kisiskolákban legyenek szaktanárok. Sok kritika éri napjainkban a pedagógusképzést is, meg kell nézni azt is, hogy ennek van-e alapja, hatással lehet-e az eredményekre, hogy az idősebb vagy a fiatalabb pedagógusgeneráció oktatja a gyerekeket.” Emellett figyelembe venné az egyes iskolák működési körülményeit is. „Ez elsősorban a szakma feladata, az oktatáspolitika nem helyettesíti a szakmát” – magyarázta Kiss. Szerinte a vitába be kell vonni az egyetemi pedagógusképzés szakértőit, a Pedagógusszövetséget és a módszertani központokat. A jelenlegi párbeszéd kevés, és hiányoznak a hazai háttérintézmények is, állítja Kiss.

Vörös Péter (Híd) szerint az is fontos lenne, hogy regionális programot dolgozzanak ki az iskoláknak. „Nem ugyanolyan problémákkal küzdenek a csallóközi iskolák, mint a gömöri vagy a bodrogközi iskolák” – magyarázta Vörös. Szerinte az eredményhez hozzájárul az is, hogy sok régióban egyre több a magyar iskolákban a hátrányos helyzetű gyerek. Azt a felmérés is alátámasztotta, hogy a hátrányos helyzetű, leszakadó régiókban lévő iskolák tanulói rosszabbul teljesítenek az átlagnál. Vörös is elsősorban a feltételek megteremtését tartja a politikusok feladatának. „Azt, hogy mit és hogyan tanítanak az iskolában, nem a politikusoknak kell megmondaniuk, ez elsősorban a pedagógusok feladata – véli a parlamenti képviselő. – A mi feladatunk az, hogy az iskolák körülményeinek javításával segítsük az eredmények javulását.” Szerinte is a szakmai szervezeteket kell asztalhoz ültetni, és nekik kellene elmondaniuk, hogyan lehetne javítani a szlovákiai magyar oktatás színvonalát. Az őszi, dunaszerdahelyi magyar–magyar párbeszéd című találkozón ugyan az oktatás volt a téma, de Vörös szerint nem az oktatás színvonala, hanem az iskolák működésének anyagi feltételei. Az őszi találkozó folytatását egyelőre nem látni.