Bajban vagyunk a számokkal

Mintegy 15 százalékpontos különbség mutatkozik a szlovák és a magyar tannyelvű iskolák átlagos eredménye között az ötödikes tanulók tesztelésében, derül ki a tegnap nyilvánosságra hozott eredményekből. A szlovák iskolák tanulói 63,2%-os átlagot értek el matematikából, míg a magyar iskolákban az átlag 48,8% lett, vagyis a különbség 14,4 százalékpont. A szlovák, illetve a magyar nyelv és irodalom tekintetében a különbség kisebb, a szlovák iskolák tanulói a teszten szlovák nyelvből átlagosan 63,1%-os eredményt, a magyar iskolák tanulói magyar nyelvből 55,5%-ot értek el. Az átlagos eredmények egy évvel korábban is rosszabbak voltak a magyar iskolákban, mint a szlovák tannyelvűekben. Matematikából 2015-ben a magyar iskolák 50,3%-ra teljesítettek, ami 12,5 százalékponttal volt rosszabb a szlovák iskolák átlageredményénél. Magyarból az átlagos eredmény 2015-ben még 57,4%-os volt.

Az egyes iskolák eredményei viszonylag nagy szórást mutatnak, ezt azonban a tesztelést végző Hitelesített Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM) nem hozta nyilvánosságra, azt csak az egyes iskoláknak küldték el. „A gyerekek eredményei megegyeznek az iskolában mutatott eredménnyel” – emelte ki Morvay Katalin, a pozsonyi Duna utcai alapiskola és gimnázium igazgatója. Az iskolában egy ötödikes osztály van, ők az országos átlagnál jobb eredményt értek el, matematikából csaknem 70 százalékot, magyarból 75% feletti átlagot produkáltak.

Magyar nyelvből a Dunaszerdahelyi járás és a Kassa első városkerületének magyar iskoláinak átlagos eredményeit emelte ki a NÚCEM, de pontos számokat nem tett közzé. Masszi János, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola igazgatója is elégedett az eredményekkel. A szlovák és a magyar iskolák eredményei közti különbséget azzal magyarázza, hogy az ötödikeseknek még nagyon idegen az írásbeli tesztelés. 

Hátrányos helyzetből nehezebb az iskola

A szlovák iskoláknál rosszabb eredményt mutatnak átlagosan az ötödikesek tesztelése alapján a magyar tanítási nyelvű iskolák. A magyar iskolák tanulóit ősszel tesztelték magyar nyelvből és irodalomból, valamint matematikából. A szlovák iskolákban a matematika mellett természetesen szlovák nyelvből és irodalomból írtak tesztet a tanulók.

A tanulók mindkét tesztre 60–60 percet kaptak. A magyar nyelv és irodalom tesztet összesen 2902 ötödikes írta, az átlagos eredmény 55,5% lett. A lányok ebben jobban teljesítettek: 57,8%-os eredményt értek el, míg a fiúk csak 53,2%-ot. A legjobb eredményt Nagyszombat megye iskolái érték el magyarból, 66,7%-ot, Pozsony megye enyhén lemaradt 66,6%-kal. A Nyitra megyei iskolák eredménye 58,5%-os, a Kassa megyei iskolák 49,1%-os eredménnyel végeztek, a legrosszabb eredményt pedig magyarból Besztercebánya megye iskolái érték el 39,9%-kal.

Hasonló eredményt mutat a járási bontás is, habár a NÚCEM nem tett közzé pontos értékeket. A legjobb eredményt Kassa első városkerületének és a Dunaszerdahelyi járásnak a magyar iskolái érték el, a legrosszabbakat pedig a Rimaszombati, a Losonci, a Nagyrőcei és a Kassa-vidéki járás alapiskolái.

Magyar nyelv és irodalom

A magyar nyelv és irodalom teszt négy részből állt: három rövid szöveget tartalmazott, amelyek alapján kérdésekre kellett válaszolni, emellett 9 nyelvtani feladatot kellett megoldaniuk a tanulóknak. A 30 feladatos tesztre összesen 60 percük volt.

Matematika

Matematikából is 30 feladatból álló feladatsort kellett megoldaniuk, amelyek többségében szöveges feladatok voltak. A NÚCEM a magyar iskolákra vonatkozóan egyelőre nem közölt részletesebb adatokat a matematika teszt eredményeiről, csak az országos – vagyis a szlovák iskolák eredményeivel közös – eredményeket adták ki.

Ezek alapján járási bontásban a nagyvárosok tanulói teljesítettek jobban. Pozsony két városrészének – Óváros és Pozsonyhidegkút – tanulóinak több mint 50 százaléka 80%-osnál jobb eredménnyel írta meg a matematika tesztet. A lista másik végén általában a leszakadó, rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező járások állnak. A Gelnicai és a Kisszebeni járásban az ötödikesek több mint 30 százaléka 0–20% közti eredményt ért el, a 80 százalék feletti eredménnyel rendelkezők aránya pedig 10 százalék alatti volt.

Hátrányos helyzet

A NÚCEM szerint az eredményeket jelentősen befolyásolja, hogy milyen régióban, milyen szociális körülmények között élnek a tanulók. „Ott, ahol magasabb a hátrányos helyzetben élő tanulók aránya, roszszabbak az eredmények, mint ott, ahol kevesebb a hátrányos helyzetben élő gyerek” – állítják az intézmény szakemberei az összefoglalóban.

Ugyanez mondható el a nem teljes szervezettségű iskolákban tanulókról is. „Azokban a járásokban, ahol magasabb a nem teljes szervezettségű iskolákba járók aránya, rosszabbak a matematikából elért eredmények, mint ott, ahol kevesebben tanulnak ilyen iskolákban” – áll a tanulmányban. Besztercebánya megye csak alsó tagozattal rendelkező iskoláiba járók eredményei sokkal rosszabbak a teljes szervezettségű iskolákba járók átlagánál. Ugyanez vonatkozik járási bontásban a Losonci, a Nagyrőcei és a Rimaszombati járásban lévő iskolákra is. Ez egyaránt vonatkozik a magyar és a szlovák tanítási nyelvű iskolákra.