Ki felelős Kotlebáért?

A fenti diagnózis a Közéleti Kérdések Intézete (IVO) legújabb kiadványának bemutatóján hangzott el – a tanulmány a szlovákiai szélsőjobboldal jelenlegi helyzetét, támogatottságát és trendjeit vizsgálja.

Grigorij Mesežnikov politikai elemző és Oľga Gyárfášová szociológus arra a kérdésre keresi a választ, hogyan fordulhatott elő, hogy az eredetileg marginális szélsőséges csoportok bekerültek a politikai fősodorba és a parlamentbe. Gyárfášová elmondása szerint ezt a kérdést szociológiai szempontból meglehetősen nehéz vizsgálni, az intézet ugyanis nem rendelkezik önálló kutatással az ĽSNS és a szélsőségesek szavazóiról. A szociológus ezért a Focus ügynökség választási exit polljának adatait elemezte, és helyezte más-más megvilágításba. Ebből ugyan komplex profilt nem tudott felállítani a ĽSNS és más, rendszerellenes pártok szavazóiról, ám felhívta a figyelmet például arra, hogy Kotleba, vagy épp Boris Kollár nemcsak az elsőválasztókat, hanem azokat is mobilizálni tudta, akik korábban nem mentek el szavazni. Szerinte a rendszeren kívüli pártok olyan emberek számára szimpatikusak, akik nem tudtak választani a hagyományos pártok kínálatából, mert csalódtak bennük. Kiemelte: nem véletlen például, hogy Kotlebáék szavazóinak 20,3 százaléka az antikorrupciós programja miatt szavazott a pártra, míg a menekültellenes retorika miatt csak 8,1 százalék.

Gyárfášová figyelmeztetett arra is, hogy ma Szlovákiában a demokráciát az emberek számára inkább a szociális biztonság, mintsem a politikai szabadság jelenti – utóbbit az emberek olyan adottságnak vélik, amit senki sem vehet el tőlük. „Létező trend, hogy sokan a szabadságot odaadnák a nagyobb biztonságért, annak árán is, hogy jelentkeznének a nem liberális demokrácia és a tekintélyelvűség elemei a hatalomgyakorlásban” – vélte.

Mesežnikov szerint a tanulmányban arról is értekeznek, hogyan lehet megerősíteni a demokratikus társadalom immunrendszerét. A szélsőségek megerősödésére szerinte legaktívabban a polgári társadalom reagált, a kormány részéről azonban szerinte hiányzik a proaktív és komplex hozzáállás a kérdéshez, lépéseik egyelőre csak reakciók a szélsőségesek tevékenységére. Az aktív hozzáállás szerinte hiányzik a hatóságok, például a főügyész részéről is – a törvény ugyanis pontosan definiálja, mikor lehet feloszlatni egy politikai pártot.